Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-05-28 / 1008. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 május 28. BEE MUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizet,« árak: ^g-y évre ....................... $2.00 félévre ......... 1.00 Egyes szám „ira _____ 5c Csomagos rendelésnél- 3c Subscription Rates: One Year___________$2.00 Six Months ________ 1.00 Single Copy________ 5c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. volna a sztrájknak, ha a munkások döntő joga benne érvényesül és azt sem, hogy az adott viszonyok között lehetett volna e több eredményt elérni. Döntő és lesulytó argumentumunkat az által domborítjuk ki, hogy egy maroknyi tisztviselő éppen úgy félt az ezer sztrájkoló demonstrativ erejétől, mint a gyárosok. A semmivé zsugorodott eredménynek és hirtelen leszerelésnek ez a logikus magyarázata. Mi nem hullajtjuk könnyeinket Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Telephone: MAin 8121 Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD ‘^üt^‘42 "KENYERET—CIRKUSZT A NÉPNEK" Az Egyesült Államok nagy városaiban, az inségmunkások és segélyre szorultak száma egyre szaporodik és mind megdöbbentőbb számokba szökik. Az elmúlt héten, különösen Chicago és Cleveland foglalt el első helyet: képezte közbeszéd tárgyát. Chicagóban, a relief irodák lezártak és a még fent maradt élelmiszereket, a raktárakból direkt osztották ki az ott ezrével tolongó rászorultaknak — akiknek jutott belőle. Clevelandban, a segélyre szorultak, ülősztrájkba mentek a Városházán és közben a városi politikusok, az állami politikusokkal vívták házi harcaikat, tolták egymásra a felelőségetClevelandban, a munkanélküliek, a közsegélyre és közmunkákra szorulók száma, naponta ötszázzal szaporodik már hetek óta. Konzervatív kimutatás szerint, hamincnyolcezerre rúg azoknak száma, kiket sem segélyezni sem elhelyezni nem képesek. Azért hétvégre, kiürült a City Hall és lecsillapították a felcsigázott idegeket. A polgármester megnyugtató beszédeket tartott és haza küldte az ülőszrájkolókat. A hétfői lapok szenzációképpen, az első oldalakon, ökölnyi betűkkel hozzák ,hogy két baseball pályán összesen 130 ezer közönség jelent meg vasárnap, a játékok megtekintésére. Amig a cirkuszok ilyen látogatottak, a városi, állami politikusoknak nem kell komoly veszélytől tartaniuk. Mégis csak a Rómaiaknak volt igazuk- “Kenyér és cirkusz kell a népnek”. — MIRE TANÍT A MESA SZTRÁJKJA Lapunk más helyén terjedelmes beszámolót közlünk, egy független szervezetnek, a Mechanics Educational Society of America, befejezett sztrájkjáról, melynek analizálása, a forradalmi ipari unionizmust, minden más szervezkedési formával szemben előnyösen és kedvezően mutatja be. Amellett, hogy az ülő sztrájk az IWW. gyakorlati harca — melyet évtizedeken át hirdettünk és propagáltunk, mint a munkások sztrájkját a MUNKÁN — az ilyen sztrájkok azt is bizonyítják, hogy helyes levezetésükhöz és győzedelmes befejezésükhöz sokkal többre van a munkásságnak szüksége, mint szak, vagy független szervezetekre. Nem elég a taktikák kisajátítása, ha azoknak végrehajtásához nem rendelkeznek a munkások arra megfelelő szervezettel. S hogy a MESA nem megfelelő ily gyakorlatok végrehajtására, azt a szombaton lefújt és elintézett sztrájkmozgalommal is bebizonyította. A sztrájk elindulása, aggresszivitást, bátor harcikészséget mutatott. Viszont a gyárban való megjelenés drákói szigora és az öt dolláros büntetés kilátásba helyezése, a munkások készü- lettenségének osztálytudatuk és harcikészségük hiányosságának volt a bizonyítéka. Harcot megnyerni bajos, harcosok nélkül. Hogy a harcban, a munkások harcikészsége, bátorsága és rátermettsége nem birt kibontakozni, az magában a szervezet összetételében lelhető fel, mely a sztrájkot irányította. A tárgyalásokat, nem sztrájkbizottságokra, hanem a tisztviselőkre bízták. Helyesebben azok önkényesen végezték, a munkások megbízatása nélkül. Bizalmatlanság, és tájékozatlanság uralta a sztrájkot elejétől a végéig. Még megbízható, lojalitásukról és szervezeti gyakorlatukról ismert öreg szervezett munkások is csak a sötétben tapogatództak, minden információ hiányában. A MESA tisztikara több mint ezer sztrájkolót még arra sem tartott érdemesnek, hogy véleményüket kikérje, hogy a gyár kiürítésének okairól őket legalább informálja. Mint megannyi birkát kezelték az összességet. Az helyett, hogy felelőséggel ruházták volna fel őket saját sztrájkjukban, mint nem számitó, mozgatható bábokként kezelték őket. Az IWW. az efajta gyakorlatnak éppen az ellenkezőjén működik. Sem egyéneket, sem bizottságokat nem ruház fel olyan jogkörökkel és hatalommal, mely az össztagságot alantas szerepre szorítaná le. Nem firtatjuk, hogy mennyivel több eredménye lehetett A Munkás Betegsegélyző Szövetség Konvenciójáról előttünk fekszik két tudósítás. Az egyik a Betyár (Magyar) Világba jelent meg ugyanannak a rohadt alaknak tollából, ki három évvel ezelőtt, gyalázkodott és pö- cegödörbe mártott tollal irt ellenünk. Csak természetes, hogy a Szövetséget és annak forradalmi tagságát kijátszó tisztikarát, most ugyanazon tudósitó, agyba főbe dicséri. Mi nem irigyeljük az Intéző- ség e feldicsérését és örülünk hogy MI nem szolgáltunk sem az említett lap, sem tudósítójának dicséretére * Más elbírálás alá kerül az “Összetartás” tudósítása és Somló Lipót vezércikke, melyben kézzel lábbal kapálódzik és megnyugtatni igyekszik, a tagságot, hogy náluk nem történt eltolódás, a NEMZETKÖZI szó kivakartatása által. Ez valóban igaz. Nem történt eltolódás. Csupán csak Janus pofájuk igazi felét mutatták meg nekünk, azoknak akiknek köny- nyek között köszönték meg három évvel ezelőtt hivatalba juttatásukat. Nem történt eltolódás, mert hiszen három esztendőn keresztül gyúrtak, fúrtak faragták a tagságot, hogy a Szövetségben, az általunk, a testünkkel és tudásunkkal, odaadásunkkal kiürített fizetett pozíciókat nekik juttattuk és szentül megvoltak róla győződve, hogy a mi jóváhagyásunk mellett, ÖRÖKÖS pozíció az nem lesz. Én nem dicsekednék a “túlnyomó többséggel” ha Somló lennék, ami már csak azért sem lehetnék, mert hiszen olyan fizetett pozíció még nem született, melyért könnyek között ráznám meg valakinek a kezét, mint ő az enyémmel tette három évvel ezelőtt. “A többségnek” legtöbbször nincsen igaza, de győz. És időszerű megnyugtatásai KORAI annak az intézőségnek, mely a Szövetség egy harmad tagságát BECSAPTA ÉS CSERBEN HAGYTA. Nem igaz, az, hogy a Szövetség tagsága a ráta rendszer bevezetésébe belenyugodott és nem is kívánjuk mint sértett fél, hogy a most lezajlott kon- venciós határozatokba úgy nyugodjék meg, mint a ráta rendszer bevezetésébe. Hiszen a Szövetségnek, már nincsen hétezer tagja elveszíteni való, amennyibe a ráta rendszer bevezetése került. “A kisebbség,, melyről az In- tézőség nevében Somló Lipót beszél, csak azért lett kissebb- ség, mert az ő Janus pofájának csak a másik oldalát ismerte a konvencióig. Azért volt kissebb- ség, mert mindent várt, csak azt nem, amit kapott. Azért, mert e sorok írója, mikor Som- | ló Lipót, mindkét karját szorongatta és könnyek között azt kérdezte három évvel ezelőtt, hogy: “MUNKÁSTÁRS, HOGY HÁLÁLJAM MEG ÖNÖKNEK, A- MIT ÉRDEKEMBEN TETTEK? — Azt feleltem, hogy munkásszellemben építse a Szövetséget”. > “A kissebbség” nem Vitális- Nem dzsábokra vadászó gyülekezet, mert ha az lenne, Somló és Hirsch, soha oda sem szagolhatott volna, ahol holtomiglan akarnak maradni. És ez“ a kissebbség” soha sem fog megnyugodni, abba a becsapásba, melyben részesült az Intéző- ségtől mely a tudatlansággal ellene szövetkezett. Hogy Somló szavával éljek Gross Henrikhez szóllott igy három évvel ezelőtt — önnek nem itt ,hanem börtönben volna a helye — Emlékeztek e tagtársak erre az Intéző Bizottsági gyűlésre ? Tudja e, a Szövetség tagsága, hogy Viszokai György, Vitálisnak mortgageos társa és a második legrosszabb befektetése a Szövetségnek, az ő házán van betáblázva? Somló tudja, meg Gross is, aki részese volt a folyósításnak. Most alelnök lett. Tudja e, a Szövetség tagsága hogy Kádár Miklós intézőbizottsági póttag jelölt a legrosz- szabb mortgageosa a Szövetségnek, és háza annyit sem ér, amennyi a rajta levő kölcsön? Hogy a legrosszabb fizető volt, az elmúlt három évben és még a kamatot sem törlesztette, tőkéről nem is beszélve? Hogy ez a Kádár, Vitálist a testével is megvédelmezte volna fizetett pozíciójában, ha bírta volna. Hát kérem szeretettel, a “kis- sebbség”-nek sok mondani valója van és sok oka arra, hogy a változott helyzetbe ne nyugodjék bele. Csupán csak egy ami részünkre megnyugtató. És pedig: Megismertünk egy néhány Janus pofával többet és könnyeik nem fognak ránk hatni a jövőben! Wiener Andor DARÁNYI ÉS IMRÉDI Darányi Kálmán magyar miniszterelnök, miután csúnya, vallás és felekezti gyűlöletet szító munkáját befejezte, megvetés kíséretében tette le a miniszteri kormánypálcát, hogy a helyét Imrédi bankigazgatónak adja át. A személycsere csak azoknak jelent valamit, akik a magyar uraktól és a kormánytól még mindig jót várnak — nekünk nem. A szörnyű magyar állapotok megváltoztatásához, nem egy-két kormányfőnek kicserélésére volna szükség. Gyökeres változásra és az egész társaság elseprésére, amire sajnos a közeljövőben sem ereje sem reménye, egyenlőre a magyar dolgozóknak nincsen. — De ami késik az nem múlik.
