Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-05-06 / 1006. szám

1938 május 6. BÉRMUNKÁS 5 oldal KOVÁCS ERNŐ ELŐADÁSÁRÓL Nem volt telt ház, de szép számú és figyelmes halgatóság előtt mutatta be Farkas Béla munkástárs április 22-én a Cle­veland east sidei Bérmunkás Otthonban, a meghalgatására összegyűlt munkásságnak Ko­vács Ernőt. Az előadást egy vallomássze- rü nyilatkozattal kezdte meg. Több mint harminc éve, fiatal gyerek korom óta veszek részt a munkásmogalomban és a tél folyamán először történt meg velem e hosszú idő alatt, hogy előadást megtartását visszau­tasítottam — mondotta az elő­adó. Először életemben éreztem, hogy végérvényesen csalatkoz­tam, hogy idealizmusomban összetörtem, a világ és helyi események hatása alatt meg­torpantam és mielőtt beszélhe­tek másoknak, először önma­gámmal kell tisztába jöjjek új­ból — mert mindent elölről kell elkezdenem. * * * Ilyen, illetve ehez hasonló keresztutnál állottam már vagy harminc évvel ezelőtt Pesten, mikor megismerkedtem a “Tár­sadalmi Forradalom” c. lap kö­rül csoportosuló anarchó szoci­alistákkal — szindikalistákkal, kiknek Gróf Battyány Ervin volt a patrónusa. Akkor sem babra ment a já­ték. Két esztendős magyar bör­tönfogságnak emlékei fűznek ehez a mozgalomhoz, melyet ki­töltve vissza kerültem a szoci­áldemokrata és a szakszerveze­ti mozgalomba. Az események távlatából nyíltan állapítom meg, hogy nem kis szerepet ját­szott úgy bebörtönzésemben, mint a szindikalista mozgalom gáncsolásában a szociáldemok­rácia. Nem az egyedüli vagyok, akik a háború és az összeomlás alatt, közvetlenül és véglegesen a kommunizmus elméletében vél­tük a társadalmi forradalom megvivhatóságát és az emberi­ség végleges felszabadulásának lehetőségét. E hitemből az összeomlás és az emigrációs évek harcai sem ábráditottak ki. Bár Bécsben, szoros kapcsolatba kerültem azokkal a lelkes és minden ál­dozatra kész szindikalistákkal, akik Mussolini puccsszerű fas­izmusát rövid életűnek hitték és úgy tervezték, hogy a meg­nyirbált gazdasági cselekvés le­hetőségeit fegyveres erővel pó­tolják és e célból keresték fel az osztrák proletáriátust, bár eredménytelenül, mert amihez hozzájutni birtak, az már nem jöhetett számításba, a nemzet­közi tőkések által támogatott fasizmus megdöntéséhez. Mint kipróbált és katonavi­selt forradalmárok, innen uta­sításra Berlinbe mentünk, majd onnan hamburgba, hogy részt vegyünk, a Márcz féle felkelés­ben, mely a kommunisták és a szociáldemokrata munkások tör­ténelmi erőpróbájának egyike volt. Itt inogtam meg ismét. Újból azt láttam, hogy valahol ko­moly hibának kell lenni. Hiszen nem a tőkésekkel, hanem szoci­áldemokrata, szakszervezeti munkásokkal találtuk magun­kat szemben, akik gépfegyve­reket állítottak fel a gyárak be­járatainál, hogy azokat velünk szemben megvédjék. Moszkvai utam és az ottani belső tárgyallások világosságot vetettek erre a kudarcra. A hivatalos megállapítás ugyanis az volt, hogy az egész Marcz mozgalom hecc volt és csak Moszkvai elismerés és dicsek­vésből lett megrendezve. Amerikai éveim és a párttal való harc nem fér bele az elő­adás keretébe, noha sokat le­hetne és kellene róla beszélni. Amit fontosnak tartok, a beve­zetéshez való visszatérés. Hiszen mi munkások, akik a munkásmozgalomban osztály­szempontból veszünk részt mert az osztályharcnak hívei vagyunk, sokat tanulhattunk és okulhattunk az utóbbi esemé­nyekből. Ki volna az akit nem döbbentettek meg a moszkvai események, akik nem okulnak s tanulnak ebből a világ égésből és összeomlásból, melynek ta­núi és részesei vagyunk? * * * A tél folyamán magtagadtam az előadás tartását, a már fent említett okok folytán. De össze­jöttem a munkástársakkal idő­közönként és őszintén megval­lom, hogy a fasizmus körüli né­zeteik és állásfoglalásaik en­gem nem elégítettek ki. Ez ér­lelte meg bennem az elhatáro­zást, hogy saját gondolataimat rendezzem és vissza álljak a pó­diumra. Mert igazuk van azoknak a munkástársalanak, akik felké­szülten várják, hogy a fasiz­mus árja elönti egész Európát. Viszont állítom, hogy az Egye­sült Államokban ennek nem szükséges bekövetkezni, sőt el­kerülni lehet és kell is! A német kommunista párt szálláscsináló ja volt Hitlernek, aki a kommunista pár.t a szoci­áldemokraták ellen vívott har­cának köszönheti sikereit. Ezek a mozgató erők nem állanak fent az Egyesült Államokban. Hiszen még mindig polgári de­mokráciában élünk. És én — bár tudom. hogy sokan nem egyeznek meg ezen felfogásom­mal — de mégis azt vallom, hogy az Ipari Demokráciának a polgári demokrácia az előfel­tétele. Teljesen megegyezek azzal a munkástársammal, akitől azt a helyes megállapítást hallot­tam, hogy a munkásmozgalom Amerikában szellemi és fizikai csődbe j ütött. A politikai pártok szellemi csődje elvitathatatlan, mig az ipari unionizmus gyakorlatba viteléhez, hiányosak az ipari forradalmárok képzett sorai. E ténynek tudható be, Lewis fék ipari union izmusának látszóla­gos sikere is. Másszóval a politikai pártoké a tegnap, az Ipari Unionizmusé a holnap. Mert a forradalmi ipa­ri unionizmus elmélete és harc­modora beigazolódott. Hiszek abban, hogy a munkásság, csak­is a forradalmi ipari unioniz­mus utján lesz képes megte­remteni a munka szabad társa­dalmát. Éppen ezen meggyőződésem az, amely a polgári demokrácia védelmére ösztökél. Mert a fas­izmus alatt, ahol vagy lehetet­lenné válik minden megmozdu­lás és forradalmi nevelés, vagy csak földalatti mozgalom kép­zelhető el, amely helyzet egyi­ke sem alkalmas olyan szerve­zetek kiépítéséhez, melyekben a munkásság szervezetei önma­gukat képesítik a társadalom át­vételére és az iparok tudomá­nyos vezetéséhez való felkészü­lésre, ami tulajdonképpen a forradalmi ipari unionizmusnak kettős hivatása. Ismerem az IWW történetét és nem tartom a demokrácia vé- delmezését azzal összeegyezhe- tetlennek. Csak emlékezzünk vissza szólásszabadságért vívott harcokra, melyeket nemcsak magának kívánt az IWW bizto­sítani, hanem mindenkinek szá­mára. Tudom, hogy a polgári de­mokrácia sem fog örökké fenn- állani. De vallom azt is, hogy amig fenn áll, addig kell meg­ragadni az alkalmat, a forradal­mi ipari szervezetek kiépítésé­re. * * * A kérdések során érdekes vi­ta fejlődött ki. Egyik munkás- társ azon nézetének adott kife­jezést, hogy Kovács Ernő sok időt töltött a polgári egyesüle­tek és embereik között és re­méli, hogy nemcsak előadásokat tartani, de előadásokat halgat- ni is eljár a jövőben a munká­sok közé, hogy tanítson, de ta­nuljon is. Egy másik kérdezőnek adott válaszában nyíltan ismerte be, hogy bűnösnek érzi magát a munkásmozgalom gyöngeségé- ért, hiszen évekig ő is oda to­borzott követőket, mely irány­zat tarthatatlanságát a törté­nelmi események már beigazol­ták. E sorok írójának nézete vi­szont az volt, hogy Kovács Er­nő előadásából sokat lehetett tanulni és ha a felépítés techni­kája mégis mutatta a hosszú éves pihenést, tartalmával egyet értünk. A polgári demokráciának vé- delmezése egyébként is elsősor­ban azoknak feladata, akik hisz­nek benne. A mi feladatunk és célunk, az Ipari Szervezetek épí­tése, a munkások nevelése, melyhez magyar vonatkozásban Kovács Ernő hozzájárult. S ha a letargia alól véglegesen felsza­badítsa önmagát, akkor több­ször fogunk találkozni ott, ahol neki is helye van. A Forradal­mi Ipari Uniók építésénél. W. MEGHÍVÓ— A Munkás Bts. Szövetség 17- ik Osztálya, 1938 május hó 22-én, vasárnap egész nap a Hoehn Farmon (Fox Chase) Pine and Susquehanna Road nagyszabású PICNICET RENDEZ melyre Philadelphia és kör­nyéke magyarságát szeretet­tel meghívja a rendezőség. Tekeverseny dijakkal; kötél­húzás ; páros futás; vegyes gyermekfutás díjjal és több más szórakoztató játék! Kez­dete d. e. 10 órakor. Hűsítő italok. Kitűnő ételek. Jegy ára 35c. A zenét egy elsőren­dű zenekar szolgáltatja. ÚTIRÁNY: Az 50-es, vagy a 26-os villamos veendő a végállmásig, hol bizottság várja az érkezőket és gondos­kodik a Picnic helyre való szállításról. KÖVESSÉTEK A Jó PÉLDÁT. JELENTKEZZETEK! Az Akció Bizottság névsora e héten sok olyan névvel gaz­dagodott, melyek példaként kell áljának azok előtt az ipari for­radalmárok előtt, kiket a New Deal nem szorított még olyan szomorú helyzetbe, mint a Bér­munkás olvasóinak sok, sok szá­zait. Kiknek kereseti lehetősé­geit, nem szorítja korlátok kö­zé sem a könyöradományokon, sem a WPA munkákon való tengődés. Ezzel nem azt kívánjuk meg­állapítani, hogy különbséget tudunk tenni azon munkástár­sak között, akik önmagukat megterhelik és akik nem. Mert mi nem igy mérjük a forradal- miságot. De a folyó számlák ki­fizetéséhez nem elégséges a jó­akarat. Ennél sokkal több kell. Kell hozzá a fokozott agitáció elzfizetések felhajtása, mozgal­mi tevékenység és aktivitás. De elengedhetetlen a mai helyzet­ben az önkéntes megadóztatás is, ha azt akarjuk, hogy lapunk az egyetlen forradalmi ipari unionista lap, mely magyar nyelven Íródik — megjelenhes­sen, és hétről hétre vigye széj­jel azt a tanítást, mely az egye­düli megoldást és kivezető utat mutatja a magyar dolgozóknak. Jelentkezzetek és küldjétek be az összegeket. Mutassátok és kövessétek a jó példát. AKCIÓBA! Akik az országos értekezlet­ig 5 dollárral járulnak a lap fentartásához. jelentkeztek és befizették a következő összege­ket: Mrs. Sike, Detroit -.......-10.00 J. Duschek Nutley ............10.00 G. Drágos, Carteret ____ 8.00 Bodnár J. N. York .......... 6.00 P. Turucz, Chicago ......... 6.00 Vaszko G. Bronx ...............5.00 Ch. Nagy Lauderdale ...... 5.00 Z. Révész Hallywood ....... 5.00 F. Pelárgus, N. York ........ 5.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 5.00 J. Herold, Bridgeport ...... 5.00 466402, Brooklyn ___ 4.00 Vlasits M. Jackson, Hts. .. 4.00 Mrs. Grrenwald. Chicago .. 3.00 J. Zára, Chicago ___ 3.00 Fischbein L. N. York ..... 3.00 Nagy J. Flushing ........... 3.00 Török S. Chicago ............. 3.00 L. Ürge L. Angeles .... 3.00 S. Deutsch N. Brunswick 3.00 G. Mailak, Bridgeport __ 3.00 L. Rost, Phila................... 2.00 A. Szász, Chicago ............. 2.00 J. Feczko, N. York ........... 2.00 V. Munkácsi, Bethlehem .. 2.00 Szajkó E. N. York ........ 2.00 Ifj. Csorba P. N. York..... 2.00 S. Kóta Triadelphia ..... 2.00 L. Decsi, Akron ............... 2.00 L. Lefkovits, Clev............. 2.00 J. Nagy, Flushing ........... 2.00 L. Páll. Coraopolis ............,2.00 M. Fékét,e Coraopolis .... 2,00 Beresnyák J. N. York __ 1.00 Bukovszki S. Chicago ..... 1.00 Kucher A. Pittsburgh ..... 1.00 Ács S. N. York ............... 1.00 Gyüresek J. Wynesburgh 1.00 J. Freeman, Chicago ___ 1.00 J. Weigh, Chicago ..... 1.00 J. Fodor, Cu. Falls ..... 1.00 A. Péchy, S. Barbara .... 1.00 B. Farkas, Clev.................. 1.00 J. Lukács, Pittsburgh __ 1.00 B. Varga, Pittsburgh ____J..00 J. Kutassy, Pittsburgh .... 1.00 J. Horváth, Chicago ....... 1.00 Csorbáné, N. York ...... 1.00 J. Németh, N. York ......... L00

Next

/
Thumbnails
Contents