Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-04-05 / 1001. szám

1938 április 2. BÉRMUNKÁS 5 oldal AZ IWW HIVATALOS ÁLLÁSPONTJA ÉS MÁS SZERVEZETHEZ VALÓ VISZONYA Az IWW. egész történelmén végig vonul a munkásosztály szolidaritásának hirdetése és gyakorlata, melyért kiérdemelte az osztálytudatos munkásság szeretetét és megbecsülését. Mi sohasem mentünk munkába piketvonalon keresztül és tagjain­kat a sztrájktöréstől a szervétünkből való kizárás terhe alatt óv­tuk, mert jobb viszonyokért és magasabb bérekért folyó küzdel­meknek vagyunk hívei. Más szervezetek által veze­tett sztrájkokban, a lelkesedés élesztősét, a harci szellem és morál fejlesztését, az osztály­harc eredményesebb gyakorlá­sához a nevelést folytattuk óv­tuk, védelmeztük őket frame- uppok ellen. E szolidaritás fölötti őrködé­sünkben odáig mentünk, hogy visszautasítottunk minden oly­an kísérletet, mely a “belülről fúráshoz vezetett” s e helyett inkább figyelmeztettük tagja­inkat, hogy milyen katasztrofá­lis következményekkel járnak reánk és a munkásosztályra ál­talában a szakmai juriszdikci- ók miatti villongások és a “ru­le or ruin” (irányítani vagy elpusztítani) törekvések. Mi úgy találjuk, hogy az IWW.-t semmiféle más szerve­zet nem helyettesítheti és a munkásság a tökéletes szolida­ritást csak is az IWW.-ban lel­heti fel akár a teljes felszaba­dulásért folytatott küzdelem­ben, akár az osztályszolidaritás szabad gyakorlásában, avagy a társadalmi rendszernek, a mun­kásosztály általi újjáépítésében. Továbbá: ritka esetben talál­kozhatunk az IWW.-n kívül a- kár hathatós eszközök teljes gyakorlásával, vagy a köztag­ság szabad akaratának a har­cokban és a szervezeti életben való teljes megnyilatkozásával és önredelkezési jogainak biz­tosításával. Ezért tehát, midőn tagjaink szükségesnek, vagy kívánatos­nak tartják, más szervezetbe való belépésüket, elvárjuk tő­lük, hogy az IWW.-nak tovább­ra is tagjai maradjanak; és a más szervezethez tartozó oly­an munkások hozzánk csatla­kozását is elvárjuk, akik felis­merik, hogy egy olyan szerve­zetre szükség van mint amily­en az IWW. — és a hozzánk csatlakozással nem követeljük meg, hogy a másik szervezet­ből kilépjenek. Más szervezetek vagy politi­kai pártok tisztviselői viszont csak akkor válhatnak szerveze­tünk tagjaivá ,ha az IWW. he­lyi tagjai, vagy csoportjai el­döntik és úgy találják, hogy ily­en kettős tagság nem gátolná őket a harmonikus működésűk­ben és vállalt kötelességük gya­korlása nem teremthetne ellen­fpf űlrpf Ott, 'ahol az IWW. tagjai más szervezetekhezi is tartoz­nak. elvárjuk tőlük, hogy visel­kedésükkel, kiérdemeljék a munkások szerétét és megbe­csülését, hogy viselkedésükkel ne váltsanak ki gyűlöletet és a más szervezet tagjai ne úgy nézzenek rájuk mint kötözkö- dőkre, vagy rombolókra: ez he­lyett mutassák meg, hogy in­telligens munkásemberek, akik pratktikus módszereket ajánla­nak előnyök megszerzéséhez a tőkésektől, hogy a szolidaritás minden cselekvésükben megnyi­latkozzon: és társadalmi szem­léletük iránt, elismerés fakad­jon. Ilyen viszony megteremtésé­hez és fentartásához szükség­szerű az IWW. gyűléseinek rendes látogatása, hogy az ipari szervezet gyűlésein kialakuló gyakorlati taktikák, a kialakuló közös nézetek és közös állás­pontok hordozóivá válhassanak a más szervezetekben. Kívánatos, hogy az ipari szervezeti gyűléseiken, időről időre szóbakerüljék és kiforrja­nak ilyen közös álláspontok, melyek a folyton változó ipari és helyi viszonyok és ipari prob­lémák helyes lemérésében dom­borodnak ki: az egységes és időszerű álláspontunk nyilvá­nosságra hozásával kettős célt szolgálunk. Részben bemutat­juk konstruktiv programunkat, de ugyanakkor ismertessük és észleltetjük más szervezetek hiányosságait is, ami által a fi­gyelmet az IWW.-ra fordítjuk és az ipar dolgozói csatlakozá­sát megnyerjük. Az IWW., hisz a munkásosz­tály többségének akaratában és annak megteremtésén munkál­kodik. Ennek megnyilatkozását elégségesnek és elegendőnek tartja, minden vitás ügy és más szervezetek jurisztikciós veszekedéseinek elintézéséhez is. Ha az IWW bármely iparban megvetette a lábát, semmiféle cselszövéssel nem engedi ma­gát más szervezetek által ki­buktatni, nem áll kötélnek, hogy pusztán zárt műhelynek megteremtéséért sztrájkba ug­rassák bele és valamely szerve­zetnek, az egyezkedési jogokat átengedje. Olyan helyeken, ahol tagja­ink eredményes munkáját igy próbálnák lerombolni, a követ­kező metódust ajánljuk gyako­rolni: — Először: minden igyekezet­tel le kell, leplezni az ilyen tö­rekvéseket. Másodszor: Az IWW. készen áll a legteljesebb támogatást nyújtani olyan sztrájkhoz, melyben a bérek és viszonyok javítására van törekvés, ha a sztrájk időszerű és megindítá­sához az érdekelt munkások többsége akaratát adta és az IWW szerint egyetlen munkás­nak sem szabad a piketlineon keresztül munkába járni, vagy olyan helyen dolgozni, ahol sztrájk van. Harmadszor: Arra kell töre­kedni, hogy minden kétséget kizárva döntő szóhoz jusson a munkásság többségének akara­ta szavazás utján. A többség határozzon; a sztrájk idejében, a követelések megszerkesztésé­ben és a szervezet kiválasztásá­ban is ők döntenek, hogy ki, melyik képviselje. Ilyen több­ségi akarat megnyilatkozásá­nak tiszteletben tartása min­den további teendő. Vagyunk az IWW.-ért Az Industrial Workers of the World Egyetemes Végrehajtó Tanácsa. (G.E.B.) AKCIÓBA! A new yorki munkástársak nem csak tanáccsal szolgálnak. Akik az országos értekezlet­ig 5 dollárral járulnak a lap fentartásához. jelentkeztek és befizették a következő összege­ket: Beresnyák J. N. York ..... 1.00 Bodnár J. N. York ........ 3.00 Ifj. Csorba P. N. York __ 1.00 Fischbein L. N. York ....... 1.00 Nagy J. Flushing ............. 1.00 Stefankó M. Brooklyn ..... 1.00 Németh J. N. York ........ 1.00 Vaszkó G. Bronx ...... 3.00 Vlasits M. Jackson, Hts. .. 2.00 Bukovszki S. Chicago ..... 1.00 Török S Chicago ...... 1.00 Rucher A. Pittsburgh ..... 1.00 CHICAGÓBÓL eddig 85 dol­lárt küldtek be mint a csoport felülfizetését a “Sár és Vér” március 6-i előadás eredményé­ből. A legdemokratikusabb halgató gyülekezet Oroszországban, jan. 12-én gyűlt össze a legújabban és a C. P. propaganda szerint LEG- DEMOKRATIKUSABBAN meg­választott képviselőház, amint ők nevezik “Council of the Uni­on”. Tehát nem SZOVJETEK többé. Az úgynevezett választások­nál, minden kerülteben csak egy egy jelölt volt. Egyszerűen munkás fejemmel, nem tudom megérteni, hogyan lehet egy­ből választani. Inkább kinevzés- nek lehet ezt nevezni. Dacára, hogy kerületek sze­rint lett a választásnak neve­zett komédia lerendezve, a kép­viselőházban vagyis a Council- ban 25 százalék kormány tiszt­viselők, 19 százalék C. P. vezé­rek 8 százalék a hadsereg és a tengerészet, 7 százalék a titkos rendőrség, (cheka) 5 százalék a gyárak igazgatói, tehát 64 százalékban a kormány bürok­rácia önön magát képviseli, a- mig, 20 százalékban a mezőgaz­dasági kollektívák és kisgazdák 8 százalékban az ipari munkás­ság és csodák csodájára, 1 szá­zalékban a szakszervezeti veze­tőség is képviselve van. A né­pet képviselő 36 százalék is C. P. tagok .vagyis akiket a párt OKzett, de a 64 százalék direct a kormányt és annak elnyomó eszközeit képviseli. SZÉP DE­MOKRÁCIA? Amint kijelentették ez nem beszélő, hanem halgató képviseltetés. Itten csak hal- gatni kell. A miniszterek be­szélhetnek csak, azok terjesztik elő a MÁR ELHATÁROZOTT törvényeket, terveket. A képvi­seltetés csak annyiból fontos, hogy ezek a képviselők nem a hivatalos kormány lapokon ke­resztül, hanem direct a Kom- misszároktól tudják meg az uj törvényeket, parancsokat, mely­nek a meghozatalában nekik semmi beleszóllásuk nincs. Leg- kevésbbé tehetnek indítványt, javaslatot a nyílt gyűlés elé, vagy szavazhatnak az előter­jesztett határozatok fölött. Vi­ta vagy hozzászóllás nincs meg­engedve. Azt nem vitatja e sorok író­ja, hogy ez igy e a helyes ottan Oroszországban? De még sokan azt mondják, hogy ottan Pro­letár diktatúra van. Most meg némelyek azt mondják, ott van a legnagyobb demokrácia most MELYIK IGAZ? Ha proletár diktatúra van, miért van a proletár szervezet­nek, a szakszervezetnek csak egy százalék képviseltetés? Az ipari munkásságnak csak, 8 százalék. Ha demokrácia van, miért pakolják meg azt a halgató képviseltetést is KORMÁNY TAGOKKAL. De ugyan akkor még azoknak sem szabad meg­vitatni és szavazni a fontosabb határozatok fölött? Tekintsünk körül, hol is is­merünk ilyen halgató képvisel­tetést? Ilyen Stream Lined De­mokráciát. Ilyen szabadságot ? HOL NEVEZI KI A KOR­MÁNY ÖNÖN MAGÁT? Nagyon helyes lett volna ezt a CSODA orosz demokráciát, mozgó és beszélő filmre leven­ni és a Mussolini Guild képvi- seltetési és funkciós rendszeré­vel, vagy a Hitler Labor Front képviseltetési rendszerével egy­ütt bemutatni, összehasonlítás véget. MI LENNE A KÜLÖNB­SÉG? VÁLASZ MAGYAROSZGRÓL. Egyik rokonomnál érdeklőd­tem a hazai viszonyok iránt, és gondoltam, hogy az örökös si­ránkozás helyett, kérdésekre adott válasz formában lesz leg­helyesebb eligazodni. Ez a ro­konom nem csak megbízható, hanem képes is volt, hogy a leg­pontosabb választ adja meg, Miskolc vidékén a falvak mun­kásainak helyzetéről. Az első kérdés a munka bé­rekről szólt. Télen napi munka­bér egy pengő, nyáron felemel­kedik egypengő és ötven fillér­re. Persze nyáron a munkaidő is emelkeldik. Az élelmiszer árak — Egy kilogram zsir, 2.20, cukor 1.52, leves hús 1.40, borjú hús 1.80, vaj 2.40, só 40 fillér, liszt 40 fil­lér. Tehát nyáron 12 órai mun­káért kap annyit, hogy vehet egy kiló leves húst DE MÁS SEMMIT. Egy kiló zsir, és egy kiló lisztért kétnapot kell dol­gozni. Most egy pár nagyon szük­séges ruhadarab ára — Egy pár csizma 40 pengő, egy kalap 12 pengő, munkás nadrág 10 pengő, télikabát 50 pengő, egy méter gyolcs, (ingnek) 1.30. Tehát, egy téli kabát áráért té­len 50 napot kellene dolgozni, ha télen volna munka. Az uradalmakban dolgozó komenciósok bére csak termé­nyekben van fizetve mely ép­pen hogy szűkösen elegendő egy 5 tagú családnak enni, de ruhafélére és a nagyon szüksé­ges fűszerre, már nem jut be­lőle. Évi komenció — rozs 10, bú­za 4 árpa 4 métermázsa. Egy hold kukorica és 200 négyszög­öl burgonyaföld hansználata, melyet maguknak kell meg­munkálni. PÉNZ FIZETÉS SEMMI NINCS melyenk ellené­ben 360 napot sokszor 14 órá­jával kell dolgozni. Báró Harkányinak ezen a vi­déken 12.000 hold földje van Egynéhány más tanya a Gróf Zichy családé. EZEKET A VI­SZONYOKAT AKARJÁK A MAGYAR URAK VELÜNK MEGMENTETNI. A többit gon­dolja hozzá, minden gondolko­zó munkás ... Vi.

Next

/
Thumbnails
Contents