Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-01-08 / 989. szám
1938 január 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal INNEN-ONNAN 1 ■ ■ összeszedte: ZÁRA JÁNOS “Boldog” karácsony után — A “Béke” biztosítása — ség” soraiban. A repülőgép hivatása a háborúban, akár ember vezeti azt, akár pedig rádióval irányítják, hogy az “ellenség” által megszállott területet bombázza. Mig a múlt háborúiban a halál a ténylegesen résztvevők közül szedte nagyobb mértékben az áldozatait, ma a tüzvonaltól távol levők éppen oly veszedelmben vannak, mint a tüzvonalban levők. Mennyivel emberségesebb az asszonyokat és gyermekeket legyilkolni, mint a katonákat? Spanyolországban és kinában a városok lakossága éppen oly mértékben pusztul, mint a tüzvonalban levő katonák. A gyilkoló eszközök mechani- zálása nem jelent biztosítékot az emberi életnek. A modern gyilkoló eszközök is emberölésre vannak éppen úgy mint a régiek, azzal a különbséggel, hogy ezeknek sokkal több ágyutölte- lékre van szükségük. “A háború még mindig nem sakk játék — Írja Scott Nearing. — Az még mindig a gyűlöletes szörnyeteg, mely az emberiséget pusztítja. A mechanikai tökéletesítések csak növelik gyilkoló hatását óránként és területenként. Ha a jelen generációban élő anyák, testvérek, feleségek és kedvesek megakarják tartani fiaikat, testvéreiket férjeiket és kedveseiket, meg kell találniok a módját a háború megakadályozásának. A me- chanizálás nem megoldás — az inkább több ágyutölteléket követel.” HETENKÉNT ÖTSZÁZ TALÁLMÁNY SZABADALMAZÁSA Karácsony után vagyunk és az üzleti sajtó jelentése szerint az amerikai népnek ez volt a legvigabb karácsonya. Ez országban mindent dollárokkal mérnek, még a “boldogságot” is. Hogy a karácsony milyen “boldog” vagy nem boldog volt azt is dollárokkal mérik. És miután kimutatják, hogy a nagy üzleti érdekeltségek mily horribilis haszonnal zárták a karácsonyi szezont, megállapítják, hogy a lakosság sokkal többet költekezett és igy a karácsony minden eddiginél “boldogabb” volt. A boldogság két alapvető fogalmon alapszik. Az egyik: az életszükségleti javak megszerzésének biztonsága; a másik: a társadalmi jogok gyakorlásának korlátlan lehetősége. Menynyiben áll rendelkezésünkre e két tényezője a boldogságnak? A hivatalos kimutatások szerint is az utóbbi hat hónapban a munkanélküliek száma több millióval emelkedett. De nem is kell a hivatalos kimutatásra támaszkodnunk, hiszen saját szemeinkkel látjuk, mint ritkulnak a munkáskezek a termelés szinterén. Keresetlenül is szemeink elé tárul a munkát hajszolok százezrei a városok uccá- in és a még munkában levők örökös rettegése, hogy mikor kerülnek ők is az uccára. A nagy városok nyomortanyái borzalmas képét nyújtják a “boldogságnak”. Az ország lakosságának nagyobb százaléka nembiztos, hogy a “mindennapi kenyér” meg lesz-e holnap? A nagyrészünknek már ma sincs meg és tegnap sem volt meg. A lakosság nagyrésze éhezik, nyomorog és bizonytalanságban él. Az életszükségleti javaknak megszerzési biztonsága tehát hiányzik. Hogyan állunk a társadalmi jogok gyakorlásának lehetősegével? A szólás, sajtó és gyülekezési szabadság minden időben feltételekhez volt és van kötve. Ennek lehetőségét mindig az uralkodó osztály szabta meg és az alkotmány által “ mindenki” részére egyformán biztosított ezen jogokat csak azok gyakorolhatják, akik az uralmon levő osztály érdekeit szolgálják. Amint az elnyomott osztály saját érdekében akarja ezen jogokat gyakorolni, megszűnt az “egyenlőség” és nagyon gyakran borzalmas véráldozatokkal fizet az elnyomott osztály a társadalmi jogok gyakorlásának törekvéséért. Karácsony úgy él az emberiség tudatában, mint a “szeretet ünnepe” .De lehet e szerétéiről és boldogságról szó a jelen rendszerben, amikor két osztály áll szemben? Az egyik a minden javakat termelő osztály, amely minden jót nélkülöz, a másik a herék osztálya amely az élet minden javaiban dúskál. Hiába igyekeznek elhitetni velünk, hogy ’’boldog” karácsonyunk volt. Amig az emberiség milliói nyomorognak nem lehet “béke és boldogság” a földön. Boldogság csak akkor lesz, ha a bérrendszert megdönt j ük és az élet javait a társadalom minden tagja egyformán élvezheti. * * # A szeretet és béke biztositásá- sára a világ nemzetei 8 millió 500 ezer katonát tartanak álig fegyverben, — mondja a Nemzetek Ligája” által kiadott évi könyv. (Ez azonban csak a “békebeli” létszám, melyet háború esetén háromszorosára emelnek.) Elképzelhető az, hogy mennyi “szeretetet” képes 8 és fél millió fegyver ontani. A gyilkoló eszközök mechani- nizálásának szószólói nagy lelkesedéssel tárgyalták egyidő- ben, hogy mennyi emberéletet lehet majd megmenteni, ha a tankokat, repülőgépeket és hadihajókat rádió segítségével fogják irányítani. Ezen felfogással ellentétes álláspontot foglalnak el katonai szakértők — többek között Malin Craig generális, az Egyesült Államok hadseregének egyik fő tisztje. A háborúban a győzelemhez, “még mindig a gyalogos emberekhez kell folyamodnunk — mondja Craig. Az uj fegyverek segítik az embert, de nem helyettesítik.” De tegyük fel, hogy a mecha- nizált gyilkoló eszközök használhatók a háborúban emberi erő nélkül. A háborúban mindkét félnek a győzelmi eshetősége attól függ, mogy mily pusztítást visznek végbe az “ellenSzerkesztői üzenetek J. Sz., W. Va. — Nevének el- halgatásával, ügyében a bevándorlási hatóságokhoz fordultam, mely azt válaszolta, hogy ön deportálható. Egyben ajánlatot tesz és utal arra, hogy éretsitsem a canadai kedvezményről, ahová előzetes vizsgálat mellett visszajuthat, miután U. S. és Canada között van egy kedvezményes megállapodás, hogy olyanoknak a legális bevándorlását mint ön is megkönnyítsék. , Kívánatra szívesen elküldöm a Canadára vonatkozó információkat s ha szükséges, azoknak magyar fordítását is. * Frank Koos, Terre Haute, Ind. ^— Sok függ attól, hogy polgára e munkástársam az Egyesült Államoknak, vagy sem ? S ha igen, hogyan áll anyagilag? Tudná e biztositani affidevitben a konzulátust, hogy nem válik az illető közteherré abban az esetben sem, ha nem kap egyenlőre munkát. Amennyiben megértené munkástársam és eltud igazodni az angol iratokon, forduljon a Foreign Language Information Service-hez, 222 Fourth Ave. New York City, (magyarul is irhát nekik). Ha pedig csak magyarul értené meg, akkor a fenti üzenet önnek is szól. A technikai fejlődés zavartalanul halad utján előre. A találékonyság nem ismeri el azokat az argumentumokat, melyeket egyesek ugyancsak kihangsúlyoznak : hogy csökkenteni kellen a technikai fejlődést, főként újabb gépek feltalását, amik az emberi munkaerőt kiszorítják. Az Egyesült Államok Patent Hivatala minden héten átlag ötven találmányra adja ki a szabadalmi okmányokat. Igaz ugyan, hogy a találmányoknak csak igen kis része foglalkozik olyan gépekkel, amelyek az meberi munkaerőt szorítanák ki a helyéből. Egyesek újabb iparok kiépítését célozzák. A legtöbb szabadalom apró-cseprő dolgokkal foglalkozik s inkább a már meglevő mechanikai alkotmányok módosítására törekszik. Amióta a Patent Irodát Office-t Washingtonban megalapították, összesen 2,100,000 szabadalmat nyújtottak át a feltalálóknak. Ezek közül mintegy 725,000 szabadalom még mindig érvényben van. Az utóbbi időben számosán azt tanácsolták, hogy vessenek ki adót az újabb keletű találmányokra. Ezek ugyanis rámutatnak, hogy a legtöbb európai államban a szabadalom birtokosának bizonyos időközönként adót kell fizetnie, ha azt akarja, hogy a szabadalma érvényét ne veszítse. Egy ilyenfajta adó, minden bizonnyal a szabadalmak felét megölné, mielőtt a tizenhét éves szabadalmi jog lejárna. Ez egyben eltávolitaná a komoly feltalálók előtt tornyosuló számos technikai akadályt, ameny- nyiben igen sok “csodabogarat” szabadalmaztatnak emberek, dolgokat, amiknek semmi gyakorlati értékük nincs, tulajdonosaiknak nem hajtanak jövedelmet, ellenben károsak, mert lehetetlenné teszik, hogy az alapgondolatot egy újabb feltaláló tökéletesítse. Az adó egyben levenné a súlyt az uj szabadalmak tulajdonosairól a pa- tentirozás költségeit illetőleg, amelyek egy ilyen adóbevezetés esetén bizonnyal a minimumra csökkennének. Igen gyakran előfordul, hogy a szabadalmat sohasem hozzák piacra, amennyiben a szabadalom birtokosa szegény ember s nincs módjában a gyártást finanszírozni. Egyenlőre semmiféle intézkedés sem történt a szabadalmak adóztatását illetőleg. A munkáspotló szabadalmak között — amelyek ugyanis esetleg munka bonyodalmakat idézhet elő—a mechanikus gyapot-arató gépet kell említenünk legelső sorban. A következő öt, vagy tiz éven belül ez a gép a déli államokban esetleg fél-millió gyapot munkás kenyerét veheti el. Ha a gyapot arató gépet nagyobb méretekben alkalmazzák, könnyen lehet, hogy kisebb farmerek és farmbérlők kiszorulnak helyükről, hogy a nagyobb kiterjedésű farmoknak ismét helyet adjanak. Igen nagyszabású szabadalom Dr. Herbert E. Ives, a Bell * Telephone Laboratories szakemberének zseniális találmánya, ami lehetővé teszi a gyakorlati televíziót, másszóval, hogy a telefonon keresztül lássuk az egyént akivel beszélünk. Ugyanakkor a drót másik végén megjelenik a mi képünk . . . A déli államokban igen nagy súlyt helyeznek egy újabb keletű találmányra, ami lehetővé teszi, hogy a molassest útépítésre felhasználják. A déli álla- mokbabn rengeteg cukornád terem és mindent elkövetnek, hogy e cikket kiviteli áruvá tegyék, vagy újabb célokra felhasználhassák. Tiz tonna molassest használtak fel — a tervek szerint — egy mértföld úttest építésére. A cukorszirupot faszénnel és mészporral keverik körülbelül 4 óra alatt a végső réteg megkeményszik s ekkor homokkal beszórják és lehengerelik. Már másnap az úttest a kocsiforgalom számára megnyitható. Az ilyen úttest költsége nem több, mint átlagos és közönséges országút építése, amellett, hogy gyorsabb lefolyású. FLIS. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS.
