Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-01-08 / 989. szám

1938 január 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal INNEN-ONNAN 1 ■ ■ ­összeszedte: ZÁRA JÁNOS “Boldog” karácsony után — A “Béke” biztosí­tása — ség” soraiban. A repülőgép hi­vatása a háborúban, akár em­ber vezeti azt, akár pedig rádió­val irányítják, hogy az “ellen­ség” által megszállott területet bombázza. Mig a múlt háború­iban a halál a ténylegesen részt­vevők közül szedte nagyobb mértékben az áldozatait, ma a tüzvonaltól távol levők éppen oly veszedelmben vannak, mint a tüzvonalban levők. Mennyivel emberségesebb az asszonyokat és gyermekeket legyilkolni, mint a katonákat? Spanyolor­szágban és kinában a városok lakossága éppen oly mértékben pusztul, mint a tüzvonalban le­vő katonák. A gyilkoló eszközök mechani- zálása nem jelent biztosítékot az emberi életnek. A modern gyilkoló eszközök is emberölés­re vannak éppen úgy mint a ré­giek, azzal a különbséggel, hogy ezeknek sokkal több ágyutölte- lékre van szükségük. “A háború még mindig nem sakk játék — Írja Scott Near­ing. — Az még mindig a gyűlö­letes szörnyeteg, mely az em­beriséget pusztítja. A mechani­kai tökéletesítések csak növelik gyilkoló hatását óránként és területenként. Ha a jelen gene­rációban élő anyák, testvérek, feleségek és kedvesek megakar­ják tartani fiaikat, testvéreiket férjeiket és kedveseiket, meg kell találniok a módját a hábo­rú megakadályozásának. A me- chanizálás nem megoldás — az inkább több ágyutölteléket kö­vetel.” HETENKÉNT ÖTSZÁZ TALÁL­MÁNY SZABADALMAZÁSA Karácsony után vagyunk és az üzleti sajtó jelentése szerint az amerikai népnek ez volt a legvigabb karácsonya. Ez or­szágban mindent dollárokkal mérnek, még a “boldogságot” is. Hogy a karácsony milyen “bol­dog” vagy nem boldog volt azt is dollárokkal mérik. És miután kimutatják, hogy a nagy üzleti érdekeltségek mily horribilis haszonnal zárták a karácsonyi szezont, megállapítják, hogy a lakosság sokkal többet költeke­zett és igy a karácsony minden eddiginél “boldogabb” volt. A boldogság két alapvető fo­galmon alapszik. Az egyik: az életszükségleti javak megszer­zésének biztonsága; a másik: a társadalmi jogok gyakorlásá­nak korlátlan lehetősége. Meny­nyiben áll rendelkezésünkre e két tényezője a boldogságnak? A hivatalos kimutatások sze­rint is az utóbbi hat hónapban a munkanélküliek száma több millióval emelkedett. De nem is kell a hivatalos kimutatásra támaszkodnunk, hiszen saját szemeinkkel látjuk, mint ritkul­nak a munkáskezek a termelés szinterén. Keresetlenül is sze­meink elé tárul a munkát haj­szolok százezrei a városok uccá- in és a még munkában levők örökös rettegése, hogy mikor kerülnek ők is az uccára. A nagy városok nyomortanyái bor­zalmas képét nyújtják a “bol­dogságnak”. Az ország lakos­ságának nagyobb százaléka nembiztos, hogy a “mindennapi kenyér” meg lesz-e holnap? A nagyrészünknek már ma sincs meg és tegnap sem volt meg. A lakosság nagyrésze éhezik, nyomorog és bizonytalanságban él. Az életszükségleti javaknak megszerzési biztonsága tehát hiányzik. Hogyan állunk a társadalmi jogok gyakorlásának lehetőse­gével? A szólás, sajtó és gyüle­kezési szabadság minden időben feltételekhez volt és van kötve. Ennek lehetőségét mindig az uralkodó osztály szabta meg és az alkotmány által “ mindenki” részére egyformán biztosított ezen jogokat csak azok gyako­rolhatják, akik az uralmon le­vő osztály érdekeit szolgálják. Amint az elnyomott osztály sa­ját érdekében akarja ezen jo­gokat gyakorolni, megszűnt az “egyenlőség” és nagyon gyak­ran borzalmas véráldozatokkal fizet az elnyomott osztály a tár­sadalmi jogok gyakorlásának törekvéséért. Karácsony úgy él az emberi­ség tudatában, mint a “szere­tet ünnepe” .De lehet e szeré­téiről és boldogságról szó a je­len rendszerben, amikor két osztály áll szemben? Az egyik a minden javakat termelő osz­tály, amely minden jót nélkü­löz, a másik a herék osztálya amely az élet minden javaiban dúskál. Hiába igyekeznek elhi­tetni velünk, hogy ’’boldog” ka­rácsonyunk volt. Amig az em­beriség milliói nyomorognak nem lehet “béke és boldogság” a földön. Boldogság csak akkor lesz, ha a bérrendszert meg­dönt j ük és az élet javait a tár­sadalom minden tagja egyfor­mán élvezheti. * * # A szeretet és béke biztositásá- sára a világ nemzetei 8 millió 500 ezer katonát tartanak álig fegyverben, — mondja a Nem­zetek Ligája” által kiadott évi könyv. (Ez azonban csak a “bé­kebeli” létszám, melyet háború esetén háromszorosára emel­nek.) Elképzelhető az, hogy mennyi “szeretetet” képes 8 és fél millió fegyver ontani. A gyilkoló eszközök mechani- nizálásának szószólói nagy lel­kesedéssel tárgyalták egyidő- ben, hogy mennyi emberéletet lehet majd megmenteni, ha a tankokat, repülőgépeket és ha­dihajókat rádió segítségével fogják irányítani. Ezen felfo­gással ellentétes álláspontot fog­lalnak el katonai szakértők — többek között Malin Craig ge­nerális, az Egyesült Államok hadseregének egyik fő tisztje. A háborúban a győzelemhez, “még mindig a gyalogos embe­rekhez kell folyamodnunk — mondja Craig. Az uj fegyverek segítik az embert, de nem he­lyettesítik.” De tegyük fel, hogy a mecha- nizált gyilkoló eszközök hasz­nálhatók a háborúban emberi erő nélkül. A háborúban mind­két félnek a győzelmi eshetősé­ge attól függ, mogy mily pusz­títást visznek végbe az “ellen­Szerkesztői üzenetek J. Sz., W. Va. — Nevének el- halgatásával, ügyében a beván­dorlási hatóságokhoz fordul­tam, mely azt válaszolta, hogy ön deportálható. Egyben ajánlatot tesz és utal arra, hogy éretsitsem a canadai kedvezményről, ahová előzetes vizsgálat mellett visszajuthat, miután U. S. és Canada között van egy kedvezményes megál­lapodás, hogy olyanoknak a le­gális bevándorlását mint ön is megkönnyítsék. , Kívánatra szívesen elküldöm a Canadára vonatkozó informá­ciókat s ha szükséges, azoknak magyar fordítását is. * Frank Koos, Terre Haute, Ind. ^— Sok függ attól, hogy polgára e munkástársam az Egyesült Államoknak, vagy sem ? S ha igen, hogyan áll anyagilag? Tudná e biztositani affidevitben a konzulátust, hogy nem válik az illető közte­herré abban az esetben sem, ha nem kap egyenlőre munkát. Amennyiben megértené mun­kástársam és eltud igazodni az angol iratokon, forduljon a Foreign Language Information Service-hez, 222 Fourth Ave. New York City, (magyarul is irhát nekik). Ha pedig csak ma­gyarul értené meg, akkor a fen­ti üzenet önnek is szól. A technikai fejlődés zavarta­lanul halad utján előre. A talá­lékonyság nem ismeri el azo­kat az argumentumokat, mely­eket egyesek ugyancsak kihang­súlyoznak : hogy csökkenteni kellen a technikai fejlődést, fő­ként újabb gépek feltalását, amik az emberi munkaerőt ki­szorítják. Az Egyesült Államok Patent Hivatala minden héten átlag ötven találmányra adja ki a szabadalmi okmányokat. Igaz ugyan, hogy a találmá­nyoknak csak igen kis része fog­lalkozik olyan gépekkel, amely­ek az meberi munkaerőt szorí­tanák ki a helyéből. Egyesek újabb iparok kiépítését céloz­zák. A legtöbb szabadalom ap­ró-cseprő dolgokkal foglalkozik s inkább a már meglevő mecha­nikai alkotmányok módosításá­ra törekszik. Amióta a Patent Irodát Office-t Washingtonban mega­lapították, összesen 2,100,000 szabadalmat nyújtottak át a feltalálóknak. Ezek közül mint­egy 725,000 szabadalom még mindig érvényben van. Az utób­bi időben számosán azt taná­csolták, hogy vessenek ki adót az újabb keletű találmányokra. Ezek ugyanis rámutatnak, hogy a legtöbb európai állam­ban a szabadalom birtokosának bizonyos időközönként adót kell fizetnie, ha azt akarja, hogy a szabadalma érvényét ne veszít­se. Egy ilyenfajta adó, minden bizonnyal a szabadalmak felét megölné, mielőtt a tizenhét éves szabadalmi jog lejárna. Ez egyben eltávolitaná a komoly feltalálók előtt tornyosuló szá­mos technikai akadályt, ameny- nyiben igen sok “csodabogarat” szabadalmaztatnak emberek, dolgokat, amiknek semmi gya­korlati értékük nincs, tulajdo­nosaiknak nem hajtanak jöve­delmet, ellenben károsak, mert lehetetlenné teszik, hogy az alapgondolatot egy újabb fel­találó tökéletesítse. Az adó egy­ben levenné a súlyt az uj sza­badalmak tulajdonosairól a pa- tentirozás költségeit illetőleg, amelyek egy ilyen adóbevezetés esetén bizonnyal a minimumra csökkennének. Igen gyakran előfordul, hogy a szabadalmat sohasem hozzák piacra, amennyiben a szabada­lom birtokosa szegény ember s nincs módjában a gyártást fi­nanszírozni. Egyenlőre semmi­féle intézkedés sem történt a szabadalmak adóztatását illető­leg. A munkáspotló szabadalmak között — amelyek ugyanis es­etleg munka bonyodalmakat idézhet elő—a mechanikus gya­pot-arató gépet kell említenünk legelső sorban. A következő öt, vagy tiz éven belül ez a gép a déli államokban esetleg fél-mil­lió gyapot munkás kenyerét ve­heti el. Ha a gyapot arató gé­pet nagyobb méretekben alkal­mazzák, könnyen lehet, hogy kisebb farmerek és farmbérlők kiszorulnak helyükről, hogy a nagyobb kiterjedésű farmoknak ismét helyet adjanak. Igen nagyszabású szabada­lom Dr. Herbert E. Ives, a Bell * Telephone Laboratories szak­emberének zseniális találmánya, ami lehetővé teszi a gyakorlati televíziót, másszóval, hogy a te­lefonon keresztül lássuk az egy­ént akivel beszélünk. Ugyan­akkor a drót másik végén meg­jelenik a mi képünk . . . A déli államokban igen nagy súlyt helyeznek egy újabb kele­tű találmányra, ami lehetővé teszi, hogy a molassest útépí­tésre felhasználják. A déli álla- mokbabn rengeteg cukornád te­rem és mindent elkövetnek, hogy e cikket kiviteli áruvá te­gyék, vagy újabb célokra fel­használhassák. Tiz tonna mo­lassest használtak fel — a ter­vek szerint — egy mértföld út­test építésére. A cukorszirupot faszénnel és mészporral keverik körülbelül 4 óra alatt a végső réteg megkeményszik s ekkor homokkal beszórják és lehenge­relik. Már másnap az úttest a kocsiforgalom számára meg­nyitható. Az ilyen úttest költsé­ge nem több, mint átlagos és közönséges országút építése, amellett, hogy gyorsabb lefolyá­sú. FLIS. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS.

Next

/
Thumbnails
Contents