Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-11-06 / 980. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 november 6. KUN BÉLA ÜGYE A MUNKÁSSÁG ELŐTT Amíg 40,600 tibeti szó összegyűl.... (Folytatás a 3-ik oldalról) (Folytatás a 7-ik oldalról) Karakter rajzot mutat be a kommunisták karakternélküli- ségéről. Ezzel is igazolja, hogy immár hosszú évek óta neki is mint sok becsületes forradal­márnak távol kellett maradni a clevelandi pártvezérek mozgal­mától. Gyilkoló szatírával mutatja be azokat a kacskaringós, anti­szociális, munkás és munkás- mozgalom ellenes bukdácsolá­sokat, melyen keresztül, a meg­szűnésig és az osztályharc fel­adásáig jutottak el. Kun Bélá­nak a cserben hagyása általuk nem megdöbbentő, hanem egy várható és természetes folya­mat volt. A tényleges komoly forradalmárok semmi közös­ségben velük nem maradhat­tak. Az osztályharc ismertetésé­nél, az Ipari Unionizmusban, annak megtestesítőjében az IWW.- ban látja a garanciát. Ezzel szemben a pártfunkció a pártpolitika, másodrangu kér­dés, amit ő sohasem, tagadott, de ma hangosabban vall, mint valaha. Az osztályharcból, Kun Béla írásaiból vehetnének leckét az­ok is, akik őt most cserben hagyták. Idéz Kun Béla füzeté­ből. Majd Dimitroff füzetének egy a kommunisták jelen visel­kedésére mér idézetével súlyos csapást. Az egységfrontról és annak bitorlott nevével ilnditott napi­lapról megvetően lesulytó vé­leményét is nyilvánítja. A pro­letár és a kis burzsoák össze­házasításának igyekezetében, minden eddigi árulások és szé­delgések koronáját tették a be­döglött pártmozgalomra. Lélek­tanilag analizálja, társadalmi felfogás és érdekszerint tago­zódó áthidalhatatlan ellentéteit, a munkásságnak és a középosz­tálynak. Ez utóbbi csoportba sorozza a háztulajdonosokat is. Bármilyen kis kunyhóval ren­delkeznek. Az ilyenek # szolida­ritást a munkásokkal csak ak­kor vállalhatnak, ha munkás voltuk miatt, a gyárban tar­toznak gazdasági egységbe. A gyáron kívüli egység lehetet­len. A mindvégig nagy figyelem­mel kisért előadások után, két sürgöny és egy határozati ja­vaslat elküldését határozta egy­hangúlag a gyűlés. 1 Amerikai Magyar Világ Hungarian Daily World. 838 Greenwich St. New York City. Október 28, 1937 Cleveland öntudatos ma­gyar munkássága, mentőak­ciót kezdett Kun Béla érde­kében. Az east sidei Munkás Dalárda és az IWW. east si­dei magyar tagjai által egy­behívott népgyülés egyhangú határozatáról kívánunk érte­síteni benneteket, mely ha­tározatban követeli a szov­jet kormánytól, Kun Béla az­onnali szabadonbocsájtását. Mi hisszük, hogy az egy­ségfront jegyében megindí­tott Magyar Világ sikra száll Kun Béla ügyéért és széles­körű akciót indít szabadon­bocsájtásáért. * * * Göndör Ferenc “Az Ember szerkesztője 320 E. 79th St. New York. A Cleveland East Sidei Munkás Dalárda és az IWW. East Sidei magyar tagjai ma este tartott, történelmi jelen­tőségű gyűlésén a Dalárda helyiségében, mint egy em­ber, követelik a szovjet kor­mánytól Kun Bla szabadsá­gát és kérjük önt. hogy foly­tassa továbbra is azt a men­tő akciót Kun Béla életéért mellyel vei érez és egyet ért minden magyar forradalmár és szabadságharcos. * * * Az orosz szovjet Amerikai N agykövetségének Mr. Trojanovszy, U.S.S.R. Washingtoni Nagykövetének. Megdöbbentve vettük tu­domásul, ho£y U.S.S.R.-ban, vád alá helyezték és Ítélet­hozatalra készülnek, a volt Magyar Tanács Kormány megteremtője és az egész vi­lágon ismert forradalmár, KUN BÉLA ellen. Cleveland szabadságszere­tő forradalmi proletáriátusa, 1937 október 28-án tartott nyilvános magyar népgyülé- sen foglalkozott Kun Béla ügyével: Nem hiszi az ellene fel­hozott vádakat. Nem hiszi, hogy Kun Bé­la valaha is vétett vagy véthetett volna akár a szovjet akár a nemzetközi forradalom ügyének. Mert erre rácáfol élete munkássága és' forradal­már volta. A szovjetben hozott és végrehajtott halálos Ítéle­tek aláásták megingatták a munkásság bizalmát és minden okunk megvan ar­ra, hogy Kun Béla és tár­sainak tárgyallása elé, a legnagyobb bizalmatlanság­gal tekintsünk. E megingott bizalom sürgős visszaállítása érde­ke a Szvojet Uniónak, amit Kun Béla és társai­nak azonnali szabadon bo- csájtásáyal elérhet. Szeretnénk hinni, hogy a szovjet külügyi képvise­lete, minden erejét és be­folyását latba veti és a magyar munkásság cleve­landi gyűlésének e határo­zatait a szovjet kormány hivatalos közegeinek hala­déktalanul továbbítja. Gyűjtést ejtett a gyülésvezető a halgatóság között, mely $7.12 volt, a költségek fedezésére. Majd jöttek a kérdések és hozzászokások és a gyűlés oly­an hangulatban való befejezése mely azt az általános óhajt vál­totta ki, hogy hasonló gyűlé­sek tartására van szükség cle- velandon, de az ország többi részében is. Mindkét előadó kihangsúlyoz­ta zárszavaiban, hogy nem biz­dent visszautasított ... Ez a magaviselet kétségtelenül dicsé­retes, de nem tartom bölcs­nek . . . Mindössze néhány könyvet fogadott el. Első volt köztük a Biblia . . . Ebből ta­nult angolul. Nyolc nap alatt elolvasta . . .” így élt Csorna, elhagyottan, hő­si önmegtagadással Nyugat-Ti- bet hegy kolostoraiban. Harminc két évvel később dr. Leitner, Indiába elszármazott tudós hon­fitársunk elzarándokolt a phuk- tai kolostorba. Még emlékeztek Csornára, kegyelettel emlegették az európai tanítványt. A kolos­tor főapátja, amikor megtudta, hogy vendége is magyar, ajánl­kozott, hogy ha kívánja, kész­séggel elkíséri őt a dalai láma városába. Erre, sajnos, nem került sor. Újabb hatvankét évvel ké­sőbb — 1928-ban Baktay Er­vin járt Körösi Csorna Sándor nyomdokain. Megkapóan Írja meg ennek a Világ tetejére vi­vő kegyeletes zarándokútjának történetét. Feljegyzései a Cso­rnára vonatkozó irodalmat be­cses adatokkal gazdagították. A lámakolostor cellája. Csorna emléke él még Zang- lában. Baktay kifaggatott egy öreg embert, akinek nagyapja ismerte “Szkander bég”-et, ap­ja is emlékezett rá. “A kolostor . . . többszáz­éves épület” — írja Baktay — “kétemeletes tipikus tibeti gom- pa. Végtelenül rideg és magá­nos. Felkapaszkodunk a roska­tag falépcsőn . . . Csak egy lá­ma lakott az épületben, őr gya­nánt, éppen Csorna hajdani cel­lájában ... A magánis láma ... az üres udvarokon és siká­torokon át a felső emeletre ve­zetett bennünket. Elől nyitott erkélyre jutottunk, jobboldali falában alacsony ajtó nyílt Cso­rna egykori szobájába . . . Csak mélyen meggörnyedve lehet be­lépni a körülbelül 120—130 cen­timéter magas ajtónyiláson ... A cella 2 és háromnegyed méter széles és körülbelül 3 méter mély. Mennyezetét elértem fel- nyujtott kezemmel.” Balról csöpp ablak mélyedése. “A szo­ba közepén arasznyi vastag fa­oszlop tartja a mennyezet vé­kony gerendáit. Az egész helyi­ség fekete . . . Évszáadok füst- ja, korma pácolta át. Itt is min­dig a padló kövén raktak tüzet, a füst csak a tető gerendái közt vagy az ajtón szihároghatott ki. Most .már megértem, mért mondott le a fűtésről a cella magyar lakója. Tibetben kell születni ahoz, hogy valaki ilyen füsttengerben el bírjon üldö­gélni. Az ajtóban ülve, vázlatot készítettem a celláról . . . Az­tán kívülről, az ajtó szemöldök­fájára felpingáltam tintával: CSOMA’S ROOM (Csorna szo­bája) s nekiláttam bicskámmal kifaragni a feliratot.” Aztán kőtáblákat falaztatott be a bejárat mellé, belevésve a rövid magyar és angol,szöveg: E kolostorban lakott Körösi Csorna Sándor, a tibeti kutatás úttörője 1823 VI. 20-tól 1824 X. 22-ig B. E. 1928. IX. 11. Néhány nappal később a phuktali kolostor kapujára il­lesztett hasonló kétnyelvű kő­be vésett felíratott: E kolostor­ban lakott Körösi Csorna Sán­dor, a tudomány önfeláldozó hőse 1825 aug. 12-től 1826 no­vemberéig. Csorna remetelakása, a mere­dek sziklafalhoz támaszkodó egykori tibeti házikó, már fél­száz éve összedőlt s eltűnt a he­lyéről. FRICSKÁK . . . (Folytatás a 4-ik oldalról) MIKLÓS OSZKÁR SZERETI A MAGA FAJTÁJÁT. Mi meg ép­pen az ő fajtáját nemi szeretjük. Ennyi a különbség, a cse­kély diferencia a kommunisták és mi közöttünk. Mert a “Betyár Világ” cégére és főszerkesztője Berkó fajta; Szé­kely Izsó fajta; Amerikai Kossuth falva fajta; Aranyat vasért fajta; Kossuth Zarándok és Kossuth szobor fajta; Olyan fajta aki még a Népszava lengyel tulajdonosának sem tetszett és kirúgta. Olyan fajta, kinek szőrös mancsá­hoz fűződik, az Amerikai Magyar Népszava, minden nagy­obb érvágása és üzérkedése. Olyan magyar fajta, mint a- milyen Miklós Oszkár Dr., éppen megfelel a “Betyár Világ” cégérének és bele illik, szorosan bele pásszol abba az elvte- lenségbe, mely a kommunisták polgári vizekre való evezé­sében domborodik ki. A “Betyár Világ” e két Oszkárját nem irigyeljük az “elvtársaktól”. Jó fajták . . . még hozzá magyarok is! nak Kun Béla megmentésének lehetőségében, ha csak a szov­jet kormány önmagától nem jutna jobb belátásra. És mégis szükségesnek tartják tiltakozá­suk nyilvánítását, márcsak az­ért is, hogy az azon résztvevő magyar munkásság igy, saját lelkiismeretét tisztázza és ön­magát elválasztani képes, az­októl, akik önmagukat még min­dig kommunistáknak nevezik és szabotálásukkal, halgatásuk- kal, segédhóhér szerepet tölte­nek be, a forradalmárok kivég­zésénél. Tudósitó. Előfizetések nyugtázása 1937 okt. 16— nov. 1-ig F. Szüch, So. Bend.............. 2 J. Zára, Chicago..................... 4 J. Karácsonyi, Bridgeport..... 1 J. Havel, Garfield................... 2 J. Bodnár, Brooklyn.............. 1 J. Kozsány, Saratoga Sp........ 1 A. Ács, New York................... 1 J. Miklós, M. Ferry............... 1 Deák, Akron..............^.......... 1 A. Kucher, Pittburgh........... 4 J. Schwindt, Akron............... 3 A. Szólat, New York...^......... 1 J. Fekete, Homstead............. 1 J. Wagner, Chicago............... 1 S. Török, Chicago................... 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents