Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-11-06 / 980. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1937 NOV. 6 HATVAN CSALAD URALKODIK AZ AMERIKAI NÉPEN ‘TÉNYÜZÉSBEN élnek a paraziták — vígan val- CEROZNAK A MEGSEMMISÜLÉS FELÉ.” Ferdinand Lundberg tőzsde riporter kételkedik a milliomosok józan mentalitásában és beszámithatóságában. A Vanguard Press kiadásában, uj könyv jelent meg new yorkban, mely leálcázza és bemutatja, amerika koronázatlan fe­jedelmeit és az Egyesült Államok 130 milliós népének urait, ösz- szesen hatvan családra becsüli. Az emberi társadalom és a tu­domány, technika, minden ágazata, ennek a hatvan csládnak van alávetve. Koronázatlan királyai és fejedelmei ők és úgyszól­ván markukba tartják a társadalom történet legmagasabb foká­ra fejlett, a világ leggazdagabb országát, az Amerikai Egyesült Államokat. Lundberg hosszú esztendőkön4 át a Wall Streeten dolgozott, mint a legtekintélyesebb tőzs­delapok és folyóiratok riporte­re. Évek hosszú során át, kon­taktusba került az egész világ­ra hatást gyakorló és amerika sorsáa befolyásoló pénz fejedel­mekkel. E téren szerzett tapasz­talatait összegyűjtötte és egy vaskos könyvkötetben adta át a nyilvánosságnak. A hatvan családra összezsu­gorodó lisztát, két és fél billió­val a Rockefeller család vezeti. Utánuk jön a sorrenden, Mor- ganék “belső környezete” majd a Ford-ok, Harkness-ek, Mellon- ok, Vanderbiltek, Whitney-ek, Du Pont-ok, le egészen a Kres- ge láncüzletek tulajdonosaikig, akik a létra legalacsonyabb fo­kán, a hatvanas számot viselik. Lundberg könyve szerint, a sokat hangoztatott 1929-es tőzs­de krach, nem csak hogy felké­szülve találta ezen családokat, hanem meginditásától a befe­jezéséig, ők irányították és biz­tos kezekkel tartották a gyep­lőt. A depresszió alatt és a rom­lásba zuhanás kellős közepében, mindvégig biztos kezekkel irá­nyítottak a hatvanasok mindent olyan szakértelemmel, hogy egy­etlen egy sem volt közülük, akik anyagi károkat szenvedtek vol­na, sőt meggazdagodtak illetve még gazdagabbak lettek. A könyv, úgyszólván gunytár- gyává teszi a New Dealt és an­nak erőlködését. A Wall Street iró szerint, mint szikláról a hul­lám, úgy pattan vissza minden reform, vagy társadalmi intéz­kedés, mely a hatvanasok hatal­mát, vagy vagyonát próbálja csökkenteni. Roosevelték min­den kudarca hozzájuk vezethető Az elnök kirohanásai a “pénzfe­jedelmekre szórt átkozódásai” a mágnások kiűzése a társadalom tempomaiból, mind, megannyi frázisokként pukkad széjjel és esik össze hatvan család ellent- állásán. Nem szeretnénk úgy feltün­tetni a dolgot, mintha a könyv írója szerint, összeesküvés sze­rű egység állana fent. Belső erköcsrajzában, a családok élet­módjáról és társadalmi érint­kezéséről, nem valami hízelgő a kép, melyet Lundberg nyújt. Általában abnormálisnak mi­nősíti ezeket a multimilliomo­sokat, akiket megfigyelőkbe kellene a társadalomnak hely­ezni. Pazarlásuk, fényűzésük életmódjuk, esztelen költekezé­sükkel, az abnormálisság min­den jelét magukon viselik és úgy tűnik fel az Írónak az e- gész életmódjuk, mintha egy érthetetlen, de vonzó muzsika taktusaira valceroznának, a biz­tos pusztulásba, a rrfegsemmi- sülés felé. Az iró félreérthetet­len szavakkal figyelmezteti az emberiséget, hogy vigyázzon, mert a végpusztulásba, maguk­kal viszik a társadalmat is. E cikk befejezéséhez, a ma­gunk véleménye helyett, az IWW elvinyilatkozatának ide vonatkozó paragrafusát illesz­szük, mely több mint harminc esztendős volta dacára, Lund­berg könyvének befejező ciklu­sának elkatánsan felel meg: “Úgy találjuk, hogy az ipa­rok igazgatásának mind keve­sebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszerveze­teket (trade unions) képtelen­né teszik arra, hogy a munkál­tató osztály egyre növekvő ha­talmával felvegyék a küzdel­met. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehe­tővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal előse­gítik, hogy bérharc esetén egy­mást verik le. A szakszerveze­tek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beolta­ni ama tévhitet, hogy a mun­káltatókkal közös érdekeik van­nak.” ALTALÁNOS SZTRÁJKRA KÉSZÜLNEK A MEXI- CÓI BÁNYÁSZOK. Mexico City. — Az egész or­szág, több mint 17 ezer bányá­sza között lázasan folyik a sztrájkra való készülődés. Bár a bányászok egységesek és a harcra készek, tudatában van­nak anna, hogy a nagyobbára amerikaiak tőkések által kon­trolált vállalatok megtörése nem kis feladat. Próbálták már ők ezt máskor is váltakozó si­kerrel. MENTSÜK MEG KÚN BÉLÁT Ma már nyilvávaló, hogy a volt magyar TANÁCS KOR­MÁNY egyik legismertebb megteremtője KUN BÉLA nagy bajba került. Mint sok ismert orosz forradalmárnak, neki is életét akarja kioltani a Sztálin ditatura. Az Amerikai Ma­gyar Munkásoknak módjukban áll, hogy ezt a gyilkosságot megakadályozzák. A tiltakozó gyűlések sorozatát kell tarta­ni országszerte és követelni Kun Béla szabadságát. Ilyen nagyszabású NÉPGYÜLÉST rendeznek a west sidei Munkás Dalkör és az I.W.W. ma­gyar tagjai MOST CSÜTÖRTÖK ESTE, november- 4-én 8 órai kezdettel a MAGYAR OTTHONBAN, 2054 Fulton Rd. A gyűlés szónokai lesznek: WIENER ANDOR ÉS KOVÁCS ERNŐ. A gyűlés rendezői úgy határoztak, hogy szót adnak a magyar KOMMUNISTÁK képviselőjének is, ha ez ügyben mondani valójuk van és elmondani kívánják^ a nyilvános gyűlésen. Minden szabadságszerető munkás és munkásnő megjelenését elvárjuk, a fontos ügyre való tekintettel. SZABAD A BEMENET! A rendező Bizottság. _______NUMBER 980 SZÁM A SUPREME MTI DÖNTÉS CALIF.-BAN Tom Mooney általános sztrájk­kal fenyegeti meg az or­szág hatalmasait. Október 30-án hozta nyilvá­nosságra, California állam leg­felsőbb bírósága döntési nyilat­kozatát, melyben Mooney sza­badságát vagy perének újból való felvételét, ismét elutasí­totta. Az osztályharc legismer­tebb és legártatlanabbul bör­tönben tartott veteránját, nem érte készületlenül ez a döntés sem. Már több mint húsz év óta megszokta az ilyesmit. Ügyvédjein keresztül, azon­nal megtette a lépéseket, hogy ügye, az Egyesült Államok leg­felsőbb bírósága elé kerüljön. Egyben tett egy nyilatkozatot, melynek nyilvánosság elé hoza­talát kérte. A Supreme Courti kérvénye- zéssel egyidőben, türelmetlen­ségét nyilvánította és félreér­tést nemtürő hangon adja a hatalmasoknak tudtára, hogy elutasítása esetén, az Egyesült Államok munkásosztályához fog fordulni, hogy ÁLTALÁNOS SZTRÁJKKAL SZABADÍTSÁK KI! Szemrehányás nélkül, bátran nyilatkozzuk, hogy már régen erre az áláspontra kellett volna helyezkednie nemcsak Mooney- nak, de mindazoknak, akik ügy­ét kilincseléssel intézik. Ebben a javaslatban, az IWW-nak minden tagja bennelevőnek ér­zi magát és azt tartjuk, hogy minnél előbb, annál jobb! AZ IWW ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN. Az Egyetemes Központ arról értesít bennünket, hogy uj fü­zetet ad ki mely már nyomás alatt van s pár héten belül meg­jelenik. Az uj füzet, az IWW ELMÉLETBEN ÉS GYAKOR­LATBAN, felöleli az amerikai munkásmozgalom legégetőbb problémáit, a modern fejlődési viszonyokat és uj alakulatokat véve alapul. A füzetet, melyhez hasonlót évekkel ezelőtt már egyszer ki­adott szervezetünk, Justus Eb­ert munkástárs irta. Sokáig szolgált mozgalmunkban mint kézi könyv, melyből a legkomp­likáltabb kérdésekre is korrekt válaszokat kaptunk. Az uj füzet ára tizenöt cent­ben lett megállapítva és mun­kástársaink, már most megte­hetik rendeléseiket akár az egyetemes központ akár a lap­bizottságon keresztül.

Next

/
Thumbnails
Contents