Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-10-30 / 969. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1937 október 30. EPIZÓDOK EGY FORRADALMÁR ÉLETÉBŐL Irta: VLASITS MÁRTON Tanulni sohasem késő, de elengedhetetlen szükségszerűség. Mások tanítására, csak azoknak szabad vállalkozniok, akik önmaguk sem restek a tanuláshoz. Itt közölt cikksorozatunkkal módot nyújtunk munkástársainknak arra, hogy egy forradalmár életrajzán keresztül megismerkedjenek vagy felfrissítsék ismereteiket, az elmúlt század szocialista mozgalmának kibontakozásáról. Vlasits munkástárs e cikke, eredetileg a naptár részére készült, mivel ejmek kiadását ez évre a konvenció elnapolta, ez ismeret terjesztő tanulmányt, lapunk utján hozzuk, olvasóink elé. (Szerk.) — III — Most János ifjúkori fényképe. Most János már akkor kezdte belátni, hogy parlamentáris utón nem lehet forradalmi munkát kifejteni. Azért is a tevékenysége főleg az Írásra §s előadások tartására irányult. A párisi kommune forradalom élénk vita tárgya volt akkor. A polgári sajtó a legválogatot- tabb hazugságokat és rágalmakat terjesztette a párisi kommuneről. A szocialista sajtó és előadók természetesen az igazságnak megfelélően védelmezték a kommunt és leleplezték az álszenteskedő reakciósokat. Egy ilyen előadást tartott egy alkalommal Most János. A rendősrég már régen várta az alkalmat, hogy őt a kezei közé kerítse. Azonban mert képviselő volt a törvény értelmében nem volt szabad ezért elfogni ezen okból. Mihelyt azonban a képviselői mandátuma lejárt elfogták és biróság elé állították. Két és fél évi börtön büntetést mértek rá. Börtön büntetését irodalmi munkával töltötte. Itt irta az “Osztályharcok a régi Rómában” cimü munkáját. Úgyszintén titokban irta meg ugyanekkor a • “Plötzensee börtönviszonyok” cimü röpiratát. Kiszabadulása után a berlini munkásság a Berliner Freie Presse” cimü szocialista lap szerkesztésével bízta meg. Úgy a cikkirás mint előadások tartása volt Most János legkedvesebb munkaköre, mert ezeket tartotta a leghatható- sabb eszközöknek a mozgalom előreviteléhez és a szocializmus megismertetéséhez. A parlamenti működéssel — mint mondotta — “alaposan jóllakott” és nem kér többet belőle. Fáradhatatlanul dolgozott mint cikkíró és gyűlési szónok de ezenkívül polgári tudósokkal és tanárokkal vitatkozott, többek köztt Mommsen Tivadar történet írót kritizálta. De többször a pártpápák ellen is fölszólalt, nevezetesen Liebknecht Vilmossal volt neki több heves sajtóvitája. Nem feledkezett meg a papokról sem és nem egyszer alaposan leszámolt az úgynevezett keresztény-szocialistákkal, ami akkor volt a legújabb. A német protestáns papság, látva hogy a szocializmus szó és elv, a dolgozó népnél viszhangra talált, elkezdték az ő sajátgyárt- mányu szocializmusukat hirdetni, hogy a nénet maguknak megneyriék. Egy vitagyülést tartott Vilmos császár udvari papjával, Dró Stöcker-rel. akit alaposan “hazaküldött”. Ez miatt az egész polgári sajtó és a kormány volóságos kopóhad módjára támadta meg. Kiadták a jelszót, “a népnek meg kell őrizni a vallást”. A jelszót a császári udvar adta ki. Bátran lehet állítani, hogy ez a kor — 1875—1878-ig — volt a német szocialista mozgalom hőskora. Amire senki sem mert gondolni, meg történt. Porosz tisztek kezdtek érdeklődni a szocializmus iránt. Most Jánossal tartottak összejöveteleket, mint ezt Eduard Bernstein. Mostnak nem jó barátja Írja a “Munkásmozgalom, története Berlinben” cimü munkájában. A hatóságokat nagyfokú idegesség fogta el. Bismack lesben állt és az első alkalmat várta hogy a szociáldemokratákat megfékezze. E;z az alkalom nemsokára meg is adódott, amikor egy bizonyos Dr. Nobeling, egy a szocialista vagy munkás- mozgalomtól távolálíó ember rálőtt a császárra. Ezt a merényletet egy másik előzte meg ew Hődéi nevű bádogos munkásé, aki szintén rálőtt a császárra, de nem talált. Dr. No- hiling merénylete meghozta Bismarcknak, amire már régen várt. Valóságos reakcióhullám söpört végig németországon. Most a merénylet történtekor egy 5 hónapos börtönbüntetést ült. Záporesőként hullottak a felségsértési pörök. Két hónap leforgása alatt nem kevesebb mint 812 évre terjedő börtön- büntetést mondottak ki a “független” biróságok, sokszor ár- talan, semmit sem sejtő emberekre. Most János még a börtönben megkapta a kiutasitási végzést. Bismarck föloszlatta a birodalmi gyűlést és uj választásokat rendelt el. A választások a legszélsőbb terror és hatósági erőszakosságokkal lettek intézve. Most elveszítette képviselői mandátumát, ami ismét megerősítette abban a hitben, hogy a munkásság ügyét nem lehet parlamentáris utón szolgálni. Berlinben ki lett hirdetve az ostromállapot. Most János Hamburgba ment, ahol próbálkozott azzal a tervei, hogy a mozgalmat a terror és üldözések dacára, titokban is ha kell főm ártani. De maguk a volt vezérek hallani sem akartak arról, hanem azt tanácsolták neki, hogy vándoroljon ki Amerikába. Most mert sehol segítségre nem talált, nehéz szívvel bár, búcsút mondott németország- nak, magát azzal a reménységgel biztatva, hogy rövid idő múlva ha az ijedtség hulláma lecsillapodik vissza fog térni. Reménye nem valósult meg. Most János és a német mozgalom utai szétváltak. Most 1878 végén Londonba utazott. ' Amikor Most János Londonba érkezett legelőször a Kommunista munkás egyletet kereste föl. Ezt az egyletet 1840-ben német politikai menekültek alapították. A karácsonyi ünnepek alatt az egylet gyűlésén Most e?y indítványt tett, amelyben egy hetilap alapítását ajánlotta. Hosszú vita után az egylet tagsága magáévá tette az eszmét és 1879 január 3-án meg- íelent a “Freiheit” cimü lap, szerkesztője, kiadója és szállítója Most János lett. A lap az első idejében teljesen a német szocialista párt álláspontját képviselte. De amikor a német pártvezérek, nevezetesen a birodalmi gyűlési képviselők mindinkább letértek a forradalmi irányról, hevesen bírálta ő- ket. A lapot csak titokban lehetett Németországban terjeszteni. A munkásság páratlan lelkesedéssel támogatta, mert annak irálya és hangja olyan volt hogy az elnyomott munkásságot csak lelkesíteni tudta. De amikor a német párfrakció vezérszónoka Liebknecht Vilmos, egy birodalmi gyűlésen kijelentette, hagy a szociáldemokrata párt kimondottan reformpárt, Most a legélesebben bírálta és ostorozta a pártvezéreket. A pártvezéreknek különben sem volt Most igen az Ízlésük szerint. Ellene voltak a lapnak azért is, mert mint mondották, elmérgesiti a harcot a szocialista a a polgári pártok között. Elfelejtették a képviselő urak, hogy még a “Freiheit” megjelenése előtt a hatóságok f munkások ezreit utasították ki otthonaikból és a börönök telve voltak szocialista munkásokkal. A német pártvezérek mint Most irta, magukat tetszhalottnak tetették és gyáván meghunyászkodtak Bismarck előtt. Marx és Engels, akik ebben az időben Londonban éltek eleinte rokonszeilvesen fogadták Most lapját a Freiheit-et. A szakadás akkor állt be, amikor Most Bakuinihoz és Blanquihoz kezdett közeledni. Mint már említettem a német párt föladta a nyílt harcot Bismarckkal szemben és ha a pártvezetőségen múlt volna, a párt teljesen kiherélte volna saját magát. A harc elulról jött a proletárság a nincstelenek soraiból. Most János cikkeiben utalt az orosz szociálforradalmárok, a spaKérdések—Feleletek KÉRDÉS: Floridában lakom, de igazi otthonom New York államban van. Kaphatnék-e aggkori nyugdijat dacára annak hogy három gyermekem járul anyagilag fenntartásomhoz, VÁLASZ:; Aggkori nyugdijat csak azok kaphatnak, akik valóban szükséget szenvednek. Alapos vizsgálat előzi meg a nyugdíj kiutalását. Aggok, akiket gyermekeik tartanak el, nem tarthatnak igényt aggkori segélyre, illetve nyugdíjra. A legtöbb állam törvényei — ezek között van New York állam is — előírják, hogy a szükséget szenvedő szülők eltartásáról nőtlen fiú, vagy hajadon leány köteles gondoskodni, ha anyagi körülményei megengedik. Ha a gyermek nem képes oly ösz- szeggel segíteni a szülőt, ami a penzió összegét elérné, úgy az állam pótolja azt. így például New Yorkban az átlagos havi nyugdíj 30 és 40 dollár között váltakozik. Ha a gyermek csak 24 dollárt tud a szülő fenntartásához adni, a különbséget az állam pótolja. KÉRDÉS:; Darabszám munkát vállatam, amit otthon végzek. Be kell e vezetni keresetemet a társadalombiztosítási ivén? VÁLASZ:; Igen: Munkások, akik ipari munkát otthonaikban végeznek, ép oly elbírálás alá esnek, mint a gyári munkások. Az a tény, hogy az illetők darabszám munkán dolgoznak nem tesz külömbséget. A munkaadóknak, ép úgy mint a munkásoknak a kijelölt járulékot ép úgy fizetniök kell, mint a gyári munkásoknak. KÉRDÉS: Birsággal sulytja- e a törvény azokat, akik nem fizetik be idejében a megszabott járulékot? VÁLASZ: Igen. Ha a járulékot elmulasztja befizetni, havi fél százalékos, vagy évi hat százalékos kamatot számítanak fel. Ez a birság még magasabb abban az esetben, ha a munkaadó még akkor sem küldi be a járulékot, ha erre a kincstári hivataltól felszólitást kapott. (FLIS) nyol anarchistqk harcimódjára és ezt a német munkásoknak is ajánlotta. Ez miatt nyilvános szakadás állott be Marx, Engels egyrészről és más részről Most között. Hogy a pártvezérek Most alul, mint mondani szokták, a gyékényt kihúzzák egy ellenlapot adtak ki “Socialdemoc- rat” címmel Zürichben. Ez a lap azonban közel sem talált arra a pártolásra a munkásság részéről mint a “Freiheit“ Németország nagyobb ipari központjaiban különösen Berlinben Hamburgban és Lipcsében a munkásság inkább olvasta a Freiheit-et mint a “hivatalos” párt lapot. A vége ennek a harcnak az lett, hogy Most Jánost a szociáldemokrata pártból kizárták. A megokolásban kilett jelentve, hogy a Freiheit Írásmódja igen forradalmi és több ízben megsértette a vezető elvtársakat, és végül Most János sokszor megsértette a pártfegyelmet. (Folytatjuk)
