Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-10-30 / 969. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1937 OCT. 30 NUMBER 979 SZÁM KEZDJÜNK MENTŐAKCIÓT KUN BÉLA ÉLETÉÉRT Sztalinék kiakarják végezni az első Magyar Tanácskormány megteremtőjét Az Amerikai Magyar kommunisták halgatása, jóváhagyó, bele­egyezés a kivégzésbe. Az öntudatos munkásokon a sor. — Ha van egy mód Kun Béla megmentésére, erre csak az Amerikai Magyar Munkásság képes. Lesújtva a hiteles hírek megdöbbentő hatása alatt, látunk hozzá e sorok megírásához. Két hónapon keresztül feszegettük, próbáltuk megszólalásra kényszeríteni lapunk utján az Ameri­kai Magyar kommunistákat. Követeltük tőlük, hogy adjanak számot Kün Béla hollétéről. Követeltük, hogy ha netalán nem volnának az ügybe beavatottak, úgy keressék meg a módját és kutassák ki, hogy mi van annak a hírnek a háta megett, mely két ízben a New York Times-ban látott napvilágot, Kun Béla letartózatatásával kapcsolatosan Bár az elmúlt esztendőkben ^-----------------------------------­-—­végrehajtott könyörtelen törvé­nyes gyilkosságok, kevés teret hagytak az olyan fantáziának, mely következtetni hagyott vol­na bennünket arra, hogy hátha mégis csak kacsa és komoly alapot nélkülöző azon kósza hir mely szerint, Kun Bélát szov­jet golyók fogják örökre elné­mítani. Nem akartuk hinni, hogy Kun Béla és “más magyarok” Zinovievék sorsára juthatnak. Hiszen Zinoviev és társai orosz forradalmárok voltak, tagjai a forradalom gépezetének és fel­tevésük szerint, tőlük volt Sta- linnak félnivalója. Mig a ma­gyar forradalmárok, akár mint hadifoglyok maradtak vissza, akár mint csere foglyokat a horthy börtönökből vette át a szovjet, számításon kivül estek mint kormányzó bürokraták. Kun Béla volt egy a sok kö­zül. ki a. III-ik■ Internationale végrehajtó bizottságában he­lyet kapott, mely tisztséget — tudtunkkal — Rákosi Mátyás is ellátta egy ideig. Rákosi Mátyást, mint már többször is megírtuk, — emberiessége — a szovjet viszonyokat nemszere­tő magyar emigránsok iránt táplált rokonszenve, jutatta oda ahol ma is van, a Horthy bör­tönbe. Kun Béla viszont a külföldi propaganda megszervezésénél végzett elismerésre méltó szol­gálatokat. Teljesítményei körül, sokkal több volt a legenda és a kószahir, mint az általa végzett szolgálatok. Nevét ott láttuk éveken ke­resztül a Sarló és Kalapács szerkesztői névsorában, ahon­nan, már hónapokkal ezelőtt le is vették elvtársai. Tanácsadó minőségben, többizben találkoz­tunk nevével a dicstelenül ki­múlt Előrében és az Uj Előré- ben is. S bármennyire elvete­mültek voltak amerikai elvtár­sai, mi ha őt megemlítettük so­hasem sértettük meg azt a nimbuszt, melyet alakja köré font a tanácskormány egyik megteremtőjének puszta volta. Ellenben, amerikai elvtársai számos esetben vonultatták fel Írásait ellenünk, és szólaltat­ták meg őt mint a nagy ágyút, kinek szava szent és sérthetet­len. Eltelt két hónap: Válasz a kommunistáktól, Kun Béla sor­sáról, hollétéről nem jött. Ép­pen azért menykőcsapásként hatot az amerikai hirszolgálat kapcsán hitelesen közölt, rádió hírekben is megismételt — a harmadik internacionale hiva­talos lapjában moszkvában meg­jelent hir, hogy KUN BÉLA NAGY BAJBAN VAN! ügyét, hasábokon keresztül tárgyalták az amerikai kapital­ista lapok. Életrajzot írtak ró­la, dióhéjban számolnak be vi­haros élete pályafutásáról. A United Press nagy amerikai hír­szolgálati vállalat tudósitója, már úgy ir Kun Béláról, mint aki 51 éves,—vagy MÁR CSAK VOLT ÖTVENEGY ÉVES. A feltevésben olyan gondolatnak, fantáziának hagy utat, hogy feltételezni lehet, hogy MÁR KI IS VÉGEZTÉK STALINÉK. így tehát semmi kétségünk nincsen az iránt, hogy ha még él Sztalinék épen olyan szem­rebbenés nélkül hajtják végre rajta is a halálos ítéletet, mint a többi orosz forradalmárokon, Kun Béla is Trotzkyizmussal van vádolva. Az angol híradá­sok szerint, most kovácsolták a vádat ellene, taktikai hibák miatt is, melyeket 1919-ben kö­vetett el. Vádjaiknak felsoro­lásánál, a harmadik internatio­nale hivatalos közlönye azt is megemliti, hogy az 1933-ban tartott kongresszus határoza­tainak végrehajtása helyett, szabotálta azokat. Nekünk Kun Béla sem vezé­rünk, sem bálványunk nem volt. De volt az amerikai magyar (Folytatás az 5-ik oldalon) MEGHALT C. M. FICKERT, TOM MOONEY ÉS WARREN K. BILLINGS HÓHÉRA A NÉPMILLIÓK MEGVETÉSE KÍSÉRI UTOLSÓ ÚTJÁRA FICKERT-ET, A MOONEY PER BÉRENC ÜGYÉSZÉT Október 20-án kelt szárnyra az a megnyugtató hir, hogy a világ legismertebb összeesküvési perének egyik főszereplője, Charles M. Fickert, utolsót rúgott. — Kiadta fekete lelkét és meg- hala — Fickert, közepes képességű fiskálisként került, mint ke­rületi ügyész, a San Francicsoi törvényszéki hivatalba. A messze- nyugat városi adminisztrációja gépezetében csak egy kereket je­lentett mindaddig, amig a világot bejárt és ma is foglalkoztató, “Prepardness Parade” alkalmából, 1916 julius 22-én történt bom­ba merénylet tetteseinek kinyomozását, az ügyészi hivatalra nem biztak. Thomas J. Mooney és War-'f ;-----------------------;---------­ren K. Billingc, Weinberger és más prominens, munkásmoz­galmi emberek kerültek először letartóztatásba. Nem azért, mintha az ilyen bűnügyekben készen tartott lisztán szerepelt volna nevük, dehogy is ... . Fickert egyetlen egyet sem fo­gatott el abban az időben és az­után sem azok közül a nyilván tartott bűnözők közül akik San Franciscóban tartózkodtak. Mooney és Billings, mint szervezők voltak ismertek a környéken és kétséget kizáró­an bizonyosodott be már régen hogy Fickert kerületi ügyész irodájában szőtték meg azt a bűnös tervet, melynek kapcsán a két eredményesen dolgozó munkásszervezőt, sikerült ár­talmatlanná tenni. Weinberget és Rena Mooneyt nem tudták elitélni. Viszont, bé­relt és hamis tanuk vallomásai alapján, Mooneyt és Billingset, akasztófai halálra ítéltette el Fickert. A háborús őrületben felőrölt és megtépázott amerikai mun­kásmozgalomnak, megmaradt ereje került próbára, Mooneyék mentési akciójában. Végre, Wil­son elnök beavatkozásával, si­került a halálos Ítéletet élet­fogytiglani büntetésre átvátoz- tatni. A lefolyt 22 esztendő alatt, az ügy állandóan napirenden maradt. Mooney és Billings ügye, számtalanszor körül járta a glóbust. A nemrégiben el­hunyt Money mama (Thom anyja) a szovjet kormány ven­dége volt pár évvel ezelőtt, hogy a gesztus szerű látogatás­sal bizonyítsa és propagálja, fi­ának ártatlanságát. Bebizonyosodott, hogy Ox- man, a korona tanú, profeszio­nális besúgó és hamistanu, aki évekig ilyen ügyekből élt. Az ügy valamennyi tanúja, hivata­los nyilatkozatokat adott arról, hogy megvásárolták, és meg­félemlítés alatt kényszeritet- ték őket Fickerték Mooneyék el­leni vallomásokra. Valamennyi esküdtszéki tag megmásítot­ta döntését. Némelyik halálos ágyán tett beismerő vallomást, hogy könnyítsen lelkiismeretén. A tárgyallás és az Ítélet biró- ja, hivatalos nyilatkozatban ad­ta meg a felmentő Ítéletet Mooneyék ártatlanságáról. A soha nem szünetelő védelmi munkákban, Amerkia legjobb ügyvédjei, liberális szenátorai kapcsolódtak be a mentő akci­óba. Csak egyetlen egy ember volt, aki konokul kitartott, utol­só leheletig szolgálta gazdáit, a nyugati tőkéseket Charles M. Fickert. Alig hatvan évvel vállain, testben és idegekben rokkantán került a San Franciscoi Frank­lin kórházba, ahol a leggondo­sabb ápolás és orvosi kezelés­sel nem tudták életét meghosz- szabbitani. Nagy elégtétel úgy nekünk, mint Billingsnek és Mooneynak, hogy alkalmunk van megírni ezt a necrológot. A szabadság­ot szerető népek milliói épen ilyen elégtétellell veszik Fickert kimúlásának hírét. Tekintetünk messze ezermértföldekre sze- geződik San Fracisco irányá­ba, fürkésszük és látni véljük azt a gyászmenetet, melyet a szabadiságs^erető embermilliók, gyűlölete és megvetése kisér és önkéntelenül is az a régi ma­gyar sokat kifejező közmondás kívánkozik ki belőlünk e tudó­sítás befejezőjeként: Döglött kutyának árok a helye!

Next

/
Thumbnails
Contents