Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-10-16 / 967. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1937 október 16. INNEN - ONNA N összeszedte: ZÁRA JÁNOS A Ku Klux Klan veresége— Chicago uj hídja és Roosevelt látogatása — A “tudás hatalom — a hatalom tudás — Az Ígéret szép szó; ha megadják úgy jó! A kapitalista világban az elmélet gyakran — nagyon gyakran — összeütközésbe kerül a gyakorlattal. Különösen áll ez az Egyesült Államokra, ahol mindent elkövetnek, hogy az ál-demokráciát nemesítsék hogy az tényleges demokráciának tűnjék fel. Az amerikai kapitalizmus nagynevű politikusai és szócsövei — a napi sajtó — mindenáron elakarják velünk hitetni, hogy nekünk van demokráciánk, amely éppen most veszélyben forog. Aki bármilyen újságot olvas, lehetetlen, hogy ne volna informálva arról a “rettenetes harcról” amely Roosevelt elnök felsőbirósági — supreme court — javaslata körül folyik. A bírósági javaslat körüli harc ott kezdődött, hogy a supreme court biráinak többsége a reakciósok közül került ki, és minden olyan törvényjavaslatot alkotmány ellenesnek minősítettek, amelyeket az elnök a munkanélküliség csökkentésére vélt életbe léptetni — most nem kívánjuk tárgyalni, tény azonban az, hogy azok némelyike a közterhek egyrészét a munkáltatók vállaira kívánta helyezni. Mivel ezen javaslatok — mint fentebb is említettük — a supreme court szerint alkotmányellenesek voltak, az elnök arra a gondolatra jutott, hogy mielőtt ily javaslatokat keresztül hajthat, szükséges a felső bíróságot reformálni, úgy hogy olyan bírák kerüljenek a supreme courtra, akik egyet értenek a jelen adminisztrációval. De mivel a kilenc öreg ur közül egysem akart meghalni, az a gondolata támadt az elnöknek, hogy a bírák számát kiegészíti 9-ről 15-re. Lett ám erre rettenetes lárma. “Veszélyben a demokrácia”, “az ország 150 éves alkotmányát akarják megsemmisíteni” és hasonló támadások hangzottak el az osztály- hü sajtóban. A tizenkettedik órában végre az egyik “reakciós” biró lemondott és igy alkalma nyílt az elnöknek egy “liberális” kinevezésére, ami által a többséget a “liberálisok” alkotnák a supreme courton. Az elnök élve a jogával, a megüresedett bírói állásra az alabamai senátort — Hugo L. Black-et — nevezte ki. A kinevezés azonban nem maradt viszhang nélkül. Black senator 11 évi senátorsága alatt mint liberális volt ismeretes és 1932 óta, mint Roosevelt lelkes támogatója. Mint ilyent, természetesen nem fogadta örömmel a kapitalista világ s kinevezése ellen irtóhadjáratot indítottak. A legfőbb érv ellene, hogy 1926- ban Black biró tagjává vált a bigott és ál-hazafias Ku Klux Klan egyesületnek, amely Blacket egész életre tiszteletbeli tagsági kártyával látta el. A kinevezés akkor történt, amikor a supreme court a nyári szünidőre felfüggesztette működését és Black biró a vakációt európában töltötte. Távolléte alatt fülsiketítő lármát csapott a szemforgató sajtó, hogy mily veszély fenyegeti az országot, amikor a K.K.K. tagja a legfelsőbb bíróság soraiban foglal helyet. Visszatértekor Black biró a rádión át válaszolt az ellene elhangzott vádakra és beszédében elismerte, hogy tényleg tagja volt a K.K.K.-nek, azonban amikor a senatori mandátumot elnyerte, megszakított' minden összeköttetést a nevezett testülettel. Az életre szóló tiszteletbeli tagsági kártyát soha igénybe nem, vette és nincs is tulajdonában. Senatorsága alatt soha, semmiféle javaslatot nem támogatott, amelynek éle a faji, vagy vallási gyűlöletet szította volna és sohasem tett kísérletet oly javaslat beterjesztésére, amely a K.K.K. céljait szolgálta volna. Ellenben több javaslatnak volt a szerzője, amely véleménye szerint amerika dolgozóinak érdekét kívánta szolgálni, és mindig lelkes támogatója volt oly javaslatoknak, amelyek ezt a célt szolgálták. Más szavakkal, mint “liberális” és “lelkes new deal”- ista vívta ki a kapitalista osztály ellenszenvét. Ha Black biró ellenségeit nézzük , akkor tényleg az utóbbi állítás látszik igazoltnak. Mert a támadást a “legreakci- ósabb” sajtó és politikusok intézik. Azok támadják, akiknek minden alkotmány ellenes, ami a lekcsekélyebb mértékben könnyítene a dolgozók sorsán. De, hogy mennyire aljasak ezek az intézmények és egyének, az abból is kitűnik, hogy Hoover volt elnök volt a republikánus párt elnök jelölt je, és a Ku Klux Klan indorszálta Hoovert. Az ellen azonban semmi kifogása nem volt azoknak, akik ma annyira ordítanak Black ellen. Talán nem kell hangsúlyoznunk, hogy mi a legnagyobb megvetéssel vagyunk a K.K.K- val szemben. A naziizmus és a K.K.K. ikertestvérek. Úgy ez, mint amaz, zsidó ellenes, katolikus ellenes. A faji és vallási gyűlölet ápolója mindkettő és végül a munkásszervezetek esküdt ellenségei. Nem kívánunk Black biró védelmezőinek felcsapni, de határozottan méltánytalannak tartjuk a támadást az említet alapon azok részéről, akik azt intézik. Black biró eddig az ellene felhozott állítások ellenkezőjéről tett bizonyságot, de akik támadják, azokról már sok esetben bebizonyult, hogy a K.K.K.-val közös céljaik vannak. * * * Chicagóban az elmúlt héten nagy cécó volt. Két “nevezetes” esemény játszódott le egy nap alatt. Az egyik az volt, hogy egy közel 12 millió dolláros hid nyílt meg, amely összeköti a déli és északi boulevardot a michigan tó partján a belváros megkerülsével. A hid építése hat év óta van folyamatban és most ért befejezéshez. Ez alkalomra a város atyái meghívták Roosevelt elnököt a felavató beszéd megtartására. És ez volt a másik nagy esemény. Ünnep volt Chicagóban. Bár az ünnep csak azoknak szólt, akiknek amúgy sincs mit csinálni. A gyárak robotosai nem ünnepeltek, de még igy is százezres tömegek kerültek az uccára. Hogy az elnök személye, vagy a hid megnyitás von- zotta-e a tömeget biztosan nem tudjuk, de a beavatottak állítása szerint ily ünneplés a világháború fegyver szünete óta nem volt Chicagóban. Az elnök természetesen beszédet tartott és a hidmegnyi- tást csak annyiban érintette, hogy szerencsésnek tartja az amerikai népet, hogy ily hidakat építhet. Az európai országokban, — mondotta — nem költhetnek milliókat ily hid építésekre. Ott a pénzt másra, kézi és gépfegyverekre, lőszerekre, bombákra és egyéb gyilkoló eszközökre költik. Európában az építés helyett, rombolnak és gyilkolnak. Katonákat, asszonyokat, védtelen aggokat és gyermekeket gyilkolnak. Beszéde elejétől végéig a háború ellen irányult. Mindez nagyon szép, de itt ismét ellentétbe kerül az elmélet a gyakorlattal. Mert ugyan akkor, amikor Roosevelt elnök ily szép beszédeket mond a háború ellen, a halál vámszedői, a kapitalisták — az amerikaiak — nehéz mil- liárdokat zsebelnek be azokért a gyilkoló eszközökért, melyekkel az életüket és szabadságukat védő spanyol munkásságot legyilkolják. Az amerikai kapitalizmus minden lelkifurdalás nélkül szállítja a gyilkoló eszközöket a fasizta Francoéknak és a gyilkos hordáknak, akik számlálatlanul gyilkolják a spanyolokat és kínaiakat. Nem, lehetne ez ellen valamit tenni elnök ur? Ha tényleg olyan erőt képvisel a politikai állam, mint amilyent annak tulajdonítanak, miért nem akadályozzák meg a gyilkoló eszközök szállítását ? Mert a szépen hangzó beszéd jó a fülnek, de ami számit az a TETT! * * ♦ Ha a munkásságot a tanulásra akarjuk ösztökélni, azt szoktuk mondani, hogy “a tudás hatalom”. Közvetett értelemben a tudás tényleg hatalom,. Ha a munkásság elakarja érni végcélját; ha a jelen helyzetén javítani akar, szükséges, hogy megtanulja annak a módját. A tudatlan tömeg könnyen félrevezethető. Az osztálytudatos; céltudatos tömeg hatalmat képvisel mellyel képes érdekit megvédelmezni. Ahhoz, hogy egy munkás megérthesse a jelen rendszer rosszaságát és ennek helyébe egy jobbat építhessen szüksége van a tudásra. A mindenkori munkásmozgalmak, nagy súlyt fektetnek arra, hogy tagjaikat neveljék az osztályharc szellemében. Minden osztályharc alapján álló munkásszervezet legfőbb törekvése, hogy tagjaival megértesse a célt melyért küzd és a harcieszközöket, melyekkel az megvalósítható. Különösen áll ez az IWW-nál amely szervezet talán az egyedüli az egész világon, amely azt tanítja, hogy a munkásság ne bízza ügyét másokra, hanem vegye annak intézését a saját kezébe. Ne a hivatásos munkásvezérek, ne a politikusoktól várja sorsának javulását, hanem a munkásság, szervezett erejével, direkt akcióval hajtsa azt végre. Az IWW ezt a tudást igyekszik terjeszteni lapjai, füzetei és mindennemű nyomtatott irodaim utján, valamint élőszóval, gyűlések és előadásokon. Az elmondottakon kívül még egy eszköz van amely a tudás kiszélesítését szolgálja ez a Munkás Egyetem — a Work Peoples College”, amely Mine- sota államban, Dulluth város közelében van. A Work Peoples College munkás intézmény, munkások tartják fenn és hivatása a munkásosztály tagjainak kiképzése. A Work Peoples College tantárgyai a következők: “Ipari Unionizmus”, Marx gazdaságtan, a Gyűlések vezetésének tanítása. Ezeken kívül több mellék tárgy van, melyek a tanfolyamot nemcsak hasznossá, hanem szórakoztatóvá is teszik. A legközelebbi tanfolyan, december 1-én veszi kezdetét és négy hónapig tart. A tandij. koszt és teljes ellátással havi 30 dollár. A tanfolyan vezetői képzett munkásemberek, akik hosz- szu évi tapasztalatokkal rendelkeznek e téren. A téli tanfolyam instruktorai között ott látjuk Covington Hall nevét is, kit ha személyesen nem is, de írásaiból sokan és előnyösen ismernek szerte az országban. Az érdeklődők bővebb információért Írjanak az alábbi címre: “Work Peoples College, Box 39, Morgan Park Sta. Duluth, Minn.” * * * Tagadhatalan az, hogy a tettek minden szónál többet jelentenek. Az IWW magyar Országos Értekezletén megjelent "munkástársak szép szónoklatokat mondtak és nem fukarkodtak az ígéretekkel a Bérmunkás jövőjét illetőleg. A szavak elhangzottak, de azokból lapot nem lehet fenntartani. Ehhez cselekvésre van szükség. Megtette-e ön a kötelességét Munkástárs ? Hány előfizetőt szerzett e héten? Tett a csoport intézkedést, hogy a lap fenntartásához anyagilag járuljon hozzá? Minden szónál nyomatékos- sabb bizonyítékot szolgáltat a CSELEKVÉS! MEXICóBAN NINCS HELYE AZ ANTISZEMITIZMUSNAK. Mexico Belügyminiszter helyettese, Mr. Cisnoros, nyílt levélben válaszolt az “Excelsior” nevű lapnak, melynek szerkesztője kérdésessé tette, a letelepedett és illegálisan elő zsidó menekültek polgári egyenjogúságát. A belügyminiszter nyilatkozata szerint, akár legálisan, akár illegálisan jöttek az országban a zsidók, minden jogot élvezhetnek és akadály nélkül szerezhetik be polgári levelüket. E döntésből meglátszik, hogy Mexico messze esett németor- szágtól.