Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-10-02 / 965. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1937 október 2. NEM ESIK MESSZE HZ ALMA A FÁJÁTÓL AZ “UJ ELŐRE” TÖRPE DEMAGÓGJAINAK NEM KELL AZ IGAZSÁG. Saját magukat tagadták, hazudtolták meg. Falaznak rosszaka- tu vezéreiknek — Eszközökké aljasultak az East Sidei Munkás Dalárda elleni rágalmazáshoz. Múlt heti lapszámunkban, már beszámoltunk dióhéjban arról az ügyről, mely semhogy befejeződhetnék, mindinkább össze- bogozódik és sehogy sem akar közszájról lekerülni. Az East Sidei Munkás Dalárda és az “UJ Előre” egyenlőtlen és aránytalan harcáról van itt szó. E testület a közelmúltig szorgalmasan odózott az “Uj Előrének” és mint alszervezet, pártkontról alatt működött. Nem firtatjuk a dolgok miértjét, mert az ügy megismeréséhez, egyenlőre szükségtelen mélyre nyúlni. Egy szép napon eltörött a fúró s a Daltestület szemben állva a vezérekkel, megtagadta a felső parancsok teljesítését. Nagy volt a harag és bosszú-® vágy a pártvezekben. Csak alkalomra vártak, hogy a fegyelemsértőkön magukat megbosszulják. Ugylátszott, hogy a dalosok is megérezték a le- selkedők bosszuleheletét, és kétszerezett erővel dolgoztak testületük megerősítésén. Rendeztek egy olyan népes pikniket, melyhez hasonlót még nem tartottak fennállásuk óta. Ezrével özönlött a nép a dalosok hívására. Ám bele szóltak a természet elemei az elmaradhatat- lannak látszó sikerbe. Megeredt az eső — elmosta a sikert. Hogy az olvasónak némi fogalma lehessen, milyen nagyszabású mulatságról beszélünk, egy-két kifizetetlen számlán kívül, apiknik kiadásuk $987.77 volt: Ilyen népvándorlás meglepte a dalkör tisztviselőit és nem találta őket olyan helyzetben, hogy hiánytalanul tömhették volna ki a funkciójukat. A zivatar is sok zavart keltett. Mire elmúlott és a nyári mulatság befejezést nyert, az egyébbként egyszerű munkásemberek, elvesztek a sok számoszlopok között. RÁKOSI MINT SZÁMSZAKÉRTŐ A mind zavarosabbá és bonyolultabbá váló elsámolási gyűlésekre végül betelefonálták az “Uj Előre” szerkesztőségébe, egy számszakértőért. — népiesen mondva — ők meg nem voltak restek — osztán kiküldték Rákosi Sándort mint szakértőt .... Hisz erre az alkalomra vártak. Rákosi számolt. Hogy a pártvezéri bosszuszom- ját lehűtse, LESZÁMOLT a Dalárdával. Az “UJ Előre” hasábjain, megrágalmazta, bemocskolta a tisztviselőket és a funkciósokat, nyilvánosan pel- lengérezte ki őket. EGY ÉRETLEN, BEFEJEZETLEN ügyet NYILVÁNOSSÁG ELÉ VITT, vénasszonyokat lepipáló plety- kazuhatagot zúdított a Dalárdára. A DALOSOK NEM HAGYTÁK MAGUKAT Rákosi cikkét egy nevezetes szombati napon hozta az “Uj Előre” pontossan egy nappal egy újabb piknik előtt, melyet * a Dalárda, a már nyilvánvaló deficit elhárítására rendezett. A rosszakaratú rágalmazó irás anyagi hatását nem ismerjük. De erkölcsromboló horde- reje kétségenkivül célt ért. S hogy visszafelé sült el ez a Dalárda becsületes tisztviselőségének érdeme, akik nem riadtak vissza sem a pártvezérektől sem az ilyen ügyeket gerjesztő viharokban edzett lep- juktól, hanem egy nyilvános népgyülést hívtak egybe, hogy a már szélre eresztett ügyet tisztázzák. CSÚNYA SZEREP “ELVTÁRSNAK” LENNI A dalosok a gyűlés iránti érdeklődésből megállapították, hogy olyasmire vállalkoztak, ami erejüket felülmúlja. így külső segítség után néztek. Felkeresték a Sz. L. P. helybeli vezetőségét, az East Sidei I.W.W. istákat, a West Sidei Dalkört, sőt még Tárcái Lajost is. ( ... őt ugyan kifelejtethették volna — szedő gyerek) : Tudnunk kell azt, hogy a két utóbbi munkástestület nem nagyon törtetett a dalosok megvé- delmezésére. Nem pedig azért, mert a Dalárda ajtaja automatikusan zárva volt minden és mindenki előtt akiről a vezérek azt állították, hogy: bem kósher. Komoly, illetve tényleges számbeli erőt csak az “Uj Előre” vonultatott fel a népgyülés- re. A követők között ki volt osztva a szerep. Amint látszott a gyűlés elvételére volt kiadva az utasítás. A vádló dalárdát, a vádlottak példájára próbálták kényszeríteni. Már a gyülésvezető megválasztásánál megnyilvánuló erőpróba mutatta, hogy mivel áll szemben a dalárda. Gyülésvezetőt, az “elvtársak” kebeléből választottak, Hasznos elvtársuk személyében. - nagy hasznát ugyan nem vették — Hasznos gyülésvezető a lehető legteljesebb egyoldalúsággal vezette a gyűlést. Részrehajlásánál csak tudatlansága, gyakorlatlansága volt nagyobb. Az “elvtársak” csürhét is megszégyenitő viselkedése miatt, a gyűlés éjfélre nyúlt ki, mikor végre e sorok írójának felszólalása és indítványa eredményeként, egy héttagú pártatlan bizottság megválasztásával, befejezést nyert. pattanásig feszült idegek és kedélyállapot közepette, valamelyik közülök egy indítványt tett fel, melyben bizalom szavazást követelt a rágalmazó napi lapnak. Hogy az indítvány megvitatására és leszavazására a végkimerülésbe fárasztott gyűlésen már nem kerülhetett szó, az nem volt fontos az “Uj Lőré”-nek. Nekik szépség flastromra volt szükségük: s szé- gyenpir nélkül biggyesztették oda a gyűlésről irt tudósítás csattanójaképpen, hogy a “tömeg” a lapot vádjaiban megerősítette és neki a,dott igazat. Hét biottsági tagból négy, tehát a bitos többség került be részükről a bizottságba, mely szeptember 17-én összeült, hogy az ügyet véglegesen tisztázza. JEGYZŐKÖNYV: Felvétett, 1937 szeptember 16-án, az East Sidei Munkásdalárda piknik elszámolására megválasztott rendkívüli bizottság gyűlésén, a dalárda helyiségében. Jelen vannak: Szepesi Ferenc, Paczier Flórián, Friedrick Andor, Kaczibán Mihály, Szabó József, Takács József és Wiener Andor, bizottsági tagok. Farkas Béla, elnök; Varró József, alelnök; Mrs Bangó, titkár; Szemenyei Imre, pénztárnok; To- rocky Lajos, jegyző; Katona Sándor, Simon Ottó, Tóth Ferenc, ellenőrök, a dalárda teljes tisztvise- lősége, valamint Hegedűs és Klein Rudolf munkástársak. A bizottság elnökkének Szepesi Ferenc, jegyzőnek Wiener Andor lettek megválasztva. A bizottság a rendelkezésére bocsájtott hivatalos nyugták, számlák felülvizsgálásával és ellenőrzésével saját kebelében megejti a piknik elszámolást, mely a jelenlevők egyhangú helyesbítése mellett a piknik összbevételét összebevételét .......................... $1,056.48 összkiadását .............................- 987.77 Maradványt ................................ 68.71 végösszegben állapította meg. Ezzel a piknik ügye körül támadt vitás kérdések végleges elintézést nyertek, ami a kiküldött bizottságot és annak hivatáskörét illeti. Semminemű rendellenességet vagy szabálytalanságot, sem a tisztviselők sem pedig a funkciósok részéről nem talált. Lévén előre haladott az idő “Az UJ Előre” csúnya, alacsony szerepét elitélni és megbélyegezni már nem volt a bizottságnak ideje s igy egy másik gyűlés tartását határozta el, hétfőre (szeptember 20-ra) mely estén valamennyien összejöttek a bizottság tagjai és a Dalárda elnöke, mint figyelő. A hétfői gyűlés, még a jegyzőkönyv hitelesítéséig sem birt eljutni. Nem, mert a közbe eső néhány nap alatt, az “Uj Előre” szekértolói olyan vezérkari utasításokat kaptak, hogy semmit elfogadniok, vagy aláírni nem szabad. Kioktatták őket, hogy a funkciósok és a tisztviselők felmentésének puszta ténye már elitéli a lapot és annak szereplését anélkül, hogy erre nyomatékosabb határozatot hozzanak. Minden valószínűség szerint parancsot, — ha nem fejmosást — kaptak a rosszul végzett munka helyrehozására. LASSÚ MUNKA — GYORS BÉREMELÉS. Az IWW két delegátusa, elvetődött, Watsonville (Cal.) városkába és a hütő magazinban dolgozó munkások között egynéhányszor, szerevetünk irodalmát terjesztették. Az agitáció eredményeként, rövid idő alatt sikerült felvenni néhány tagot a szervezetbe, akik nemcsak megértették a direkt akciót, de volt bátorságul; azt gyakorolni is. Eleinte, csak beszélgettek — majd. később cselekvéshez láttak. Egy szép napon bizottságot küldtek a tulajdonosokhoz, mely tudtul adta a tosznak, hogy a telep valamennyi munkása, béremelést követel. “Nem lehet” volt a kurta válasz. A régi mesével, deficitre való dolgozás, ráfizetés stb.- vel fűszerezve. A ^ bizottság visszament és jelentést tett a munkásoknak. Erre valamennyien elhatározták a wobbly recept gyakorA dolgok menete persze, innen már gyorsabb tempót vett. Egy ideig csak figyeltük, hal- gattuk a saját fejük nélkül megjelent és a férfiasságukat, karakterüket, a szerkesztőségben zálogba hagyott szerencsétlenek vergődését. De a türelmünk mbjis csak elfogyott egyszer: és úgy válltunk meg a pártatlan bizottságtól, hogy a nyomdafestéket el nem bíró áldásaink közepette, egy hirtelen ajtónyitással, hárman léptek egyszerre az aszfaltra. Az elnök — szintén közibük való, sápadtan távozott “elvtársai” után. A Dalárda ügye, természetesen továbbra is a sajátja. Teljesen a testülettől függ minden további lépés. De bármit is határoznak, a magyarajku IWW.- isták teljes támogatására számíthatnak a jövőben, mindad- sig, amig ők az ügyet befejezettnek tekintik. lati kipróbálását. Lassabban kezdtek dolgozni. Mindig csak lassabban oly annyira, hogy mire a nap lemenőben volt, a boss már meggondolta a dolgot. Annyira meggondolta, hogy behivatta a bizottságot, hogy tudassák a munkásokkal miszerint, az órabért, 40-ről őtven centre emeli és a többi kívánságukat is teljesiti. Nem ártana a watsonvillei receptet, minnél gyakrabban és minnél több helyen ki próbálni HITLER ÉS MUSSOLINI ÖLELKEZNEK. E sorok írása idejébenn, már végbe ment Mussolini és Hitler véreskezü diktátorok berlini ölelkezése. Az angol lapok arról számolnak be a találkozóról szóló jelentéseikben, hogy a két haramia megeggyezett abban, hogy semmi körülmények között sem vonják ki “önkénteseiket” Spanyolországból.
