Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-01-02 / 926. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 január 2. HARC A TERMÉSZETBEN (Folytatás.) A londoni állatkertben egy elefánt elé a földre valami kis tárgyat dobtak és pedig kissé távolabb, mint azt az elefánt könnyű szerrel elérhette volna. Az elefánt orrmányán keresztül a tárgyon túl fújt azért, hogy a visszaverődő légáramlattal a tárgyat magához közelebb hajtsa. A bécsi állatkertben egy medve a lábával idézett elő vízáramlást a ketrece előtt levő vízmedencében, ha abba kenyérdarabot dobtak s másképpen nem érte el. Az elefántnak és medvének eme cselekedeteit alig lehet az ösztönnek vagy átöröklött sajátságnak tulajdonítani. Mi különbség van már most e cselekedetekben, ha azokat egy műveletlen ember vagy valamely magasabb rangú állat hajtja végre? Gyakran mondották, hogy szerszámot egy állat sem használ. De hisz a szabad természetben élő csimpánz a honabeli, dióhoz hasonló gyümölcsöt is kővel töri fel. Rengger egészen könnyen megtanított egy amerikai majmot a kemény pálmadió feltörésére. Később ez az állat a saját ösztönéből használt köveket másfajta diók feltörésére. Egy másik majmot a ládák felnyitására tanítottak és később azt a botot, amellyel a ládákat nyitogata, nehezebb tárgyak tovagörgetésére emelőként használta. Az Indiában szelídített elefántokról köztudomású, hogy a legyek óhajtására galyakat szoktak maguknak letörni. Egy fiatal orangutang, ha attól félt, hogy megverik, takarójával vagy szalmával befödte magát. Látható tehát, hogy a követ és a botot szerszámnak és fegyvernek használták. Midőn Berhm, a hires utazó, a kóburgi herceggel Abesszíniában utazott, a mensai szorosban szemtanúja volt, midőn egy páviáncsoportot lőfegyverekkel megtámadtak. A páviánok a hegyről annyi és oly nagy köveket görgettek le, hogy a vadászoknak hamarosan vissza kellett vonulniok. A londoni állatkertben egy majom, amelynek rossz fogai voltak, követ szokott használni a dió feltörésére. Az őrök azt állították, hogy a majom a követ használat után mindig a szalma közé rejtette és nem engedte, hogy más majom hozzányúljon. Itt tehát már a tulajdon fogalma áll előttünk. A tulajdonról egyébként minden kutyának van ilyen fogalma, midőn például valamely csontra tett szert, vagy a madarak fészküket illetőleg. Az állatok nincsenek teljesen híjával annak a képességnek sem, hogy a tapasztalatból következtetéseket vonjanak le. A beszéd tehetsége sem áthidalhatatlan különbség az ember és az állat között, mert nem az ember az egyedüli praktikus lény, amely a beszédet arra használhatja, hogy azt, ami szellemében végbe megy, kifejezhesse és azt, amit mások kifejeznek, többé-kevésbbé megérthesse. Sok állatnak s nemcsak emlősnek, hanem például madárnak és a hangyának is megvan az a képessége, hogy társaival megértesse magát. A kutya például, mióta megszelídítették, négy-ötféle hangon tud ugatni. A szelídített kutyánál megtaláljuk a buzgalom ugatását például vadászat alkalmával, a harag, a kétségbeesés ugatását, ha be van zárva, az örömugatást, ha urukat követik, a kérelem ugatását, ha valamely ajtó vagy ablak kinyitását akarják. A tagolt beszéd folytonos használata azonban csak az ember tulajdonsága, de indulatainak kifejezésére, az alsóbb rendű állatokhoz hasonlóan, az ember is használ tagolatlan hangokat. Nem a tagolt hangok megértése különbözteti meg az embert alsóbb rendű állatoktól, mert hiszen mindenki tudja, hogy az ember szavát és beszédét a kutyák is megértik. E tekintetben ők ugyanazon a fejlődési fokon állnak, mint a tiz-tizenkét hónapos kisdedek, akik sok szót, mondatot megértenek ugyan, kifejezni azonban egyet sem tudnak. (Folytatjuk.) FELHÍVÁS! A chicagói magyar munkásokhoz intézzük ezen felhívásunkat, hogy eine mulasszák és osztály kötelességüknek tartsák a South Sideon a Magyar Házban 817 E. 92th St. 1937 január 3-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel tartandó NÉPGYÜLÉSEN megjelenni. Mindenki olvasott vagy hallott már arról, hogy Spanyolországban embermészárlás folyik. De nem elégséges csak ennyit tudni arról, hanem minden magyar munkásnak igyekezni kell megtudni a való tényállást. Ha ezt akarja megtudni akkor okvetlen jelenjen meg a fentnevezett napon a Magyar Házba, ahol jó szónokok fogják ismertetni a spanyolországi munkások elkeseredett küzdelmét. A chicagói magyar munkásszervezetek és egyletek közös bizottsága. Egyéb nevezetes harcok (Folyt, a 7-ik oldalról.) külön szakszervezethez tartozik, felrúgták a szakmai határvonalakat és a szerződéseket és “egy mindért, mind egyért” jelszóval mentek a harcba. A munkások között megvan a szolidaritás, de nincs meg a vezérek között. A “munkásvezérek” mindent elkövetnek, hogy megbontsák a munkások szolidaritását. Nem riadnak vissza attól sem, hogy saját tagjaik helyébe sztrájktörőket toborozzanak, mert nekik sok kárt okoz az, ha a munkások a saját fejükkel gondolkoznak és aszerint cselekszenek. Amerika munkássága azonban már túl lépte a gyermekkort és emberhez illően kezd gondolkozni. Harcainak irányítását nem fogja másokra bizni, hanem saját maga fogja azt intézni. És ez jelenti a liaj- nalhasadást. Sok fontos eseménye volt még az elmúlt évnek, melyekről helyszűke miatt itt nem emlékezhetünk meg. De talán szükségtelen is, mert a Bérmunkás minden sora hétről-hétre ily eseményeket tár az olvasók elé. Az itt összesüritettek felemii - tésével azt kívánjuk konstatálni, hogy a felkelő nap bíborvörös sugarai áttörték az évezredes ködöt, melyet a kapitalista osztály mesterségesen táplál sajtója, iskolái, színházai és rádió utján. A munkásosztály azonban gondolkodni kezd és nem fogja várni, hogy csak ki-1 SZILVESZTER ESTÉLY CHICAGÓBAN Az IWW chicagói tagjai, mint minden előző évben, úgy most is nagyszabású SZILVESZTER ESTÉLYT rendeznek az év utolsó napján, csütörtökön, december 31-én, az uj Bérmunkás Otthonban 2419 Lincoln Ave. (a Fullerton és Halsted St. közelében.) Szilveszter estét a legkellemesebben és leggazdaságosabban a Bérmunkás Otthonban töltheti el. SZILVESZTERI MULATSÁG NEW YORKBAN. Az IWW és a Modem Színkör a szokásos évzáró mulatságát december 31-én, csütörtökön este 8 órai kezdettel NAGY SZILVESZTERI MURI kertében tartja meg a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave. Reggelig tartó tánc nagy cigányzenekar mellett! Hatfogásos disznótoros vacsora! Jegy ára 1 dollár 25c. Előjegyzéseket minden este a helyiségben elfogadunk, vagy levélbeni bejelentés utján is helyet fentartunk. A rendező bizottság. DISZNÓTOROS VACSORA DETROITBAN minden lapolvasót meghívunk, hogy velünk töltse az ó-év utolsó estélyén a Szilveszter estély, melyet DISZNÓTOROS VACSORA keretében tartunk meg. 1858 Philomene Blvd. Lincoln Parkban. SZILVESZTER CLEVE LANDBAN a Bérmunkás olvasói szilveszterkor, csütörtökön este 8 órai kezdettel 8622 Buckeye Rd.-on a Bérmunkás helyiségében TÁRSASVACSORÁT rendeznek. Jegy ára 50c. A CLEVELANDI WEST SIDE magyar propaganda csoport ezúton is értesíti tagjait valamint a Bérmunkás olvasóit, hogy a dalkör helyisége feladása miatt szerda esti összejöveteleit a 4309 Lorain Avenuen levő Munkás Otthon-ban a 3-ik számú teremben tartja meg. A west sidei magyar ipari unionisták minden szerdán este itt jönnek össze, hogy a mozgalmi ügyeket megbeszéljék és a napi és világeseményeket a munkások szempontjából megvitassák. Minden Bérmunkás olvasót szívesen látnak ezeken a szerda esti összejöveteleken. vánság maradjon, hanem megfogja csinálni a BOLDOG ÚJÉVET az osztálytudatos forradalmi Ipari Szervezetei kiépi- Itése segítségével. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.............................................................. 75c. Ady: Uj versek.............................................. 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer eipber asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember........................................ 1.00 Zola: A Rougon család..................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő......................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység...................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: ősök istene................................................. 75c. Chehov: A koldus..................................;........................... 75c. Glassworth: Testvériség...................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei..................................................... 75c. Gorkij: A besúgó................................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.............................. 50c. Bauer: A szocializmus útja................................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése........................................... 75c. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
