Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-02-13 / 932. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 február 13. A huszadik sza'zad nagy élménye a repQlés (Folytatás.) A hang erejét és a hangszervek kifejlődését illetőleg nagy különbség van a férfi és a nő között. Ezt úgy látszik, szintén még törzsszülőitől örökölte az ember. A férfi hangszalagjai körülbelül egyharmad részszel hosszabbak, mint a nőé, vagy gyermeké. E különbségek okát a hangszerveknek a szerelem, a düh és a féltékenység izgalmainál való hosszas használatában találhatjuk meg. Tudvalevő dolog, hogy a vadak személyes megjelenésükre a legnagyobb gondot fordítják s szenvedélyesen szeretik a cifraságokat. A jelenkor vad népei mindenütt a föld kerekségén feldiszitik testüket toliakkal, nyakláncokkal, karperecek- kel, fülbevalókkal stb. A körmöket, a fogakat, a hajat, a szempillákat festik a vadak, a bőrüket tetoválják, testüket, koponyájukat, lábukat eltorzítják, a lehető legkülönfélébb módon igyekeznek testük valamely részét megváltoztatni, megcsonkítani, idegen tárgyakat hozzáerősiteni, — mindezt a szépség kedvéért. Például Afrika egy részében a körmöket sárgára festik; a maláji szigeteken szégyen, ha valakinek fehér fogai vannak, mint a kutyának. Kolumbia benszülöttei az igen meglapitott koponyát kedvelik. Mig a pápuák igen nagy gondot fordítanak ^ tömött, fodrozott pamutba fésült fejükre, addig Dél-Amerika egyes részein borotválják a fejet és még a szemöldökök és szempillák szőreit is kitépik. A Felső-Nilus lakói négy metszőfogukat kiütik; a malájok pedig hegyesre reszelik vagy kilyukasztják és apró fócskákat dugdosnak bele. Amerikában és Afrikában átfúrják az alsó vagy felső ajkat és gyűrűt, karikát, nagy fakorongot vagy kristályt erősítenek bele. Sok helyen az orrcimpákat fúrják át és a lyukakba gyűrűt, pálcikát, tollat dugnak. Afülönfüg- gőt pedig mindenütt viselik. Alig van testrész, amelyet megkímélnének, ha egyáltalában lehetséges valami természetellenes módon megváltoztatni. Az ekként okozott fájdalmaknak végtelen nagyoknak kell lenniük, mert számos műtét több évet igényel; bizonyos tehát, hogy az illetők parancsoló szükségnek tekintik eljárásukat. Az indító okok különbözők. A férfiak például azért mázolják be testüket, hogy a harcban rettenetes külsejük legyen. Bizonyos csonkítások vallásos szokásokkal állnak összefüggésben, vagy pedig a férfi rangját jelzik, vagy a törzsek megkülönböztetésére szolgálnak. A vadaknál ugyanaz a divat nagyon sokáig uralkodott és ezért a csonkítások csakhamar megkülönböztethető jeleknek az értékét vették fel. Úgy látszik azonban, hogy a hiúság, a mások bámulatának felkeltése a leggyakoribb indító ok. Egy csillag a homlokra s egy pont az állra tetoválva, ellenállhatatlanul csábítja a nőket. Afrika egyes részeiben, Uj-Zeelandban pedig a férfiak és nők egyaránt tetoválják magukat. A föld legtöbb részén a férfiak vannak inkább felcifrázva, mint a nők és gyakran egészen különböző módon. Amennyiben a vadaknál a nők végzik a munka javarészét és nem a legjobban táplálkozhatnak, a férfiak önzésével nagyon jól megegyezik az is, hogy nem engedik meg a nőknek, hogy nagyon szép díszítéseket használjanak. Ezek után a megjegyzések után, melyek az előttünk többnyire rut, de a vadaktól megbámult cifraságokra vonatkoztak, lássuk már most, hogy a férfiakra milyen hatással van a nők megjelenése s mik az ő fogalmaik a szépségről. Természetes dolog, hogy a vadak sem közömbösek nőik szépsége iránt. Egy utazó mulatságosan beszéli el egy busmann-nőről, hogy a toalettjéhez annyi zsiradékra, vörös festékre és csillámló porra volt szüksége, hogy bármely más, nem gazdag férjet tönkretett volna. Több utazó azt állítja, hogy a gyermekgyilkolás rettenetes szokása onnan ered, hogy az illető nők szép külsejüket akarják megőrizni. Egy másik utazó, aki hosszú éveken át az amerikai indiánu- sok között élt, azt mondja: “Kérdezzetek meg egy északi indiánust, hogy mi a szépség s ő azt fogja felelni, hogy széles, lapos arc, kis szemek, magas arccsontok, három vagy négy fekete sáv az arc felett, alacsony homlok, nagy, széles áll, erős hajlott orr, sárgás-barna szinü bőr s övig lelógó emlők.” (Folytatjuk.) NYUGTÁZÁS. Máj. 24-től — febr. 6-ig. Előfizetéseket küldtek: A. Molnár, Cleveland—..... 1 A. Székely, Bedford............. 2 M. Bakos, Cleveland............. 2 L. Bertalan, Cleveland......... 1 J. Herczeg, Cleveland........... 2 Ch. Ruttkay, Phila............... 2 I. Sass, Milwaukee............... 2 J. Havel, Garfield................. 1 B. Spall, Newark................... 1 P. Sütő, Detroit................... 4 A. Török, Chicago............... 2 A. Karácsonyi, Bridgeport.... 1 J. Siket, Cleveland............... 4 Bertalan-Siket Cleveland..... 3 A. Pelei, Trenton................... 1 S. Varga, Buffalo................. 2 J. Szalay, Detroit................... 1 G. Csonka, Woodmont......... 1 J. Gatnarek, Pittsburgh....... 1 A. Kucher, Pittsburgh....... 2 L. Rost, Phila....................... 2 J. Orbán, Phila...................... 2 Felületes korban élünk, a kor átkait éppúgy nem vesszük tudomásul, mint az ajándékait. A történelem leckéjét nem tanultuk meg s a tudomány leckéje felett elsiklunk. Amit a technika és a tudomány kezünkbe ad, elfogadjuk, eleinte kissé vonakodva, aztán olyan természetesen használják, mint a gyerek az uj játékát, amelyet el fog rontani, mielőtt még megértené. A tudomány és a technika “óriási előrehaladásáról” mindnyájan “tudunk,” de azt nem vagyunk hajlandók tudomásul venni, hogy ami az emberi igyekezetnek ezen a két mezején történt már most, már ma lehetővé tett egy jobb, okosabb, becsületesebb világot. A tudomány és a technika elvégezte a maga munkáját. A kétezerkétszázmillió ember a földön úgy élhetne, mint egyetlen roppant hazában, hiszen ez a hihetetlen módon összeszűkült, irányítása, polgáraink nevelése könnyebbé vált, de hála a politikának világszerte, olyan állapotok közé jutottunk, hogy már ez az állítás is gyerekesen hangzik. Gyerekesen hangzik, hogy a rádió és a film segitséAKI A KORÁNT KÍVÜLRŐL TUDJA. Az iszlám egyik legnagyobb tudósa nem az arab államokban, hanem a délafrikai Johannesburgban él. A neve Ibrahim Sonjalvi. ő a délafrikai unió nagymuftija és talán ő az egyetlen ember a világon, aki a koránt az első szavától az utolsó soráig kívülről tudja. Ibrahim Sonjalvi kilencéves kora óta nem olvasott mást, mint az igazhivők szent könyvét és jóllehet azóta 55 év telt el, állítása szerint mindig újabb és újabb szépségeket fedez föl benne. Legalább is igy mondta ezt. el ő maga egy újságírónak, aki beszélgetést folytatott vele. IMÁM ÉS MUFTI. Emlékezetes, hogy Ben Dali Mahmud főmufti politikai merénylet áldozata lett. A meggyilkolt cime tulajdonképpen “mufti” és “algíri főimám.” A mufti cim tudományos rangot jelent. A mufti szó eredeti jelentésében “az, aki határozatot mondhat.” Muftinak nevezik azokat a mohamedán elöljárókat, akik a korán törvényeit magyarázhatják és az idők változásához alkalmazhatják. Az imám viszont eredetileg a karaván vezetőjének neve volt. Az imám szó az arab “amma” szóból származik. Régével az embermillióknak egységes, legmagasabbrendü nevelést lehet adni, hogy a közlekedéstechnika mai fokán nincs szükség az eladhatatlan élelmiszerek elpocsékolására, hogy az emberiség egyetlen hatalmas, boldog és jól működő gazdasági autarkiában élhetne — nevetségesen hangzik szerényen és félénken arról beszélni: itt az uj, jobb világ, használjuk hát fel. És mialatt az ember harca a világgal, természettel, anyaggal oly “óriási” léptekkel halad előre, azalatt az ember — csak az emberrel nem tud megküzdeni, csak az emberiség, csak a maga ügyeit nem tudja jobban, okosabban, sőt jól és okosan irányítani s nem tudja felhasználni azt az ajándékot, amit a tudománytól és technikától. kapott. Hol van a világ- politikában az az okos, józan és zseniális együttműködés, amilyennel a repülés a mai fokáig előrejuttatták? Hol van az a személytelen, érdektelen kollektiv munka, amellyel fizikusok, konstruktőrök, pilóták, feltalálók busz év alatt odáig juttatták á repülést, ahol ma van. Hol is van hát a repülés? sőbb a kalifát és képletes értelemben a prófétát is imámnak, vagyis az igazhivők karavánja vezetőjének nevezték. Ma azt nevezik imámnak, aki az imát vezeti, vagyis az előimádkozót. 475 ÉVES SZÁLLODA. Európa egyik legrégibb szállodája a “Kolobari-Han” Szarajevóban. Ez a régi hotel most ünnepelte fennállásának 475. évfordulóját. A szálloda, amint azt a neve is mutatja, a török időkben ka- ravánszeráj volt. Természetesen ma sem maharadzsák szállnak meg benne, hanem kispénzű emberek. A “Kolobari-Han”- ban hat dinárért, tehát mintegy 70 fillérért lehet éjszakai szállást kapni a közös szobákban. Egy-egy szobában 3—12 ember számára van hely. Viszont a hotelnek folyóvizes fürdőszobája van, amelynek az a páratlan érdekessége, hogy már az is 475 esztendős. AZ OSZTÁLYHARC FOGLYAINAK KARÁCSONYI ALAPJÁRA BEFOLYT ÖSSZEGEK. Ch. Kotzan, Chicago, 111., 1.00, ugyan innen a Lindway alapra 1.00, valamint a spanyol munkások támogatására 1.00. Susan Hering, Buffalo, N. Y. 1.00. A Törökvilágból Olvasás után adja lapunkat szomszédjának HARC A TERMÉSZETBEN
