Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-02-13 / 932. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 február 13. A huszadik sza'zad nagy élménye a repQlés (Folytatás.) A hang erejét és a hang­szervek kifejlődését illetőleg nagy különbség van a férfi és a nő között. Ezt úgy látszik, szintén még törzsszülőitől örö­költe az ember. A férfi hang­szalagjai körülbelül egyharmad részszel hosszabbak, mint a nőé, vagy gyermeké. E különb­ségek okát a hangszerveknek a szerelem, a düh és a féltékeny­ség izgalmainál való hosszas használatában találhatjuk meg. Tudvalevő dolog, hogy a va­dak személyes megjelenésükre a legnagyobb gondot fordítják s szenvedélyesen szeretik a cif­raságokat. A jelenkor vad né­pei mindenütt a föld kereksé­gén feldiszitik testüket toliak­kal, nyakláncokkal, karperecek- kel, fülbevalókkal stb. A kör­möket, a fogakat, a hajat, a szempillákat festik a vadak, a bőrüket tetoválják, testüket, koponyájukat, lábukat eltorzít­ják, a lehető legkülönfélébb mó­don igyekeznek testük vala­mely részét megváltoztatni, megcsonkítani, idegen tárgya­kat hozzáerősiteni, — mindezt a szépség kedvéért. Például Af­rika egy részében a körmöket sárgára festik; a maláji szi­geteken szégyen, ha valakinek fehér fogai vannak, mint a ku­tyának. Kolumbia benszülöttei az igen meglapitott koponyát kedvelik. Mig a pápuák igen nagy gondot fordítanak ^ tö­mött, fodrozott pamutba fésült fejükre, addig Dél-Amerika egyes részein borotválják a fe­jet és még a szemöldökök és szempillák szőreit is kitépik. A Felső-Nilus lakói négy metsző­fogukat kiütik; a malájok pe­dig hegyesre reszelik vagy ki­lyukasztják és apró fócskákat dugdosnak bele. Amerikában és Afrikában átfúrják az alsó vagy felső ajkat és gyűrűt, ka­rikát, nagy fakorongot vagy kristályt erősítenek bele. Sok helyen az orrcimpákat fúrják át és a lyukakba gyűrűt, pálci­kát, tollat dugnak. Afülönfüg- gőt pedig mindenütt viselik. Alig van testrész, amelyet meg­kímélnének, ha egyáltalában le­hetséges valami természetelle­nes módon megváltoztatni. Az ekként okozott fájdalmaknak végtelen nagyoknak kell lenni­ük, mert számos műtét több évet igényel; bizonyos tehát, hogy az illetők parancsoló szük­ségnek tekintik eljárásukat. Az indító okok különbözők. A fér­fiak például azért mázolják be testüket, hogy a harcban ret­tenetes külsejük legyen. Bizo­nyos csonkítások vallásos szo­kásokkal állnak összefüggés­ben, vagy pedig a férfi rangját jelzik, vagy a törzsek megkü­lönböztetésére szolgálnak. A vadaknál ugyanaz a divat na­gyon sokáig uralkodott és ezért a csonkítások csakhamar meg­különböztethető jeleknek az ér­tékét vették fel. Úgy látszik azonban, hogy a hiúság, a má­sok bámulatának felkeltése a leggyakoribb indító ok. Egy csillag a homlokra s egy pont az állra tetoválva, ellenállhatat­lanul csábítja a nőket. Afrika egyes részeiben, Uj-Zeelandban pedig a férfiak és nők egyaránt tetoválják magukat. A föld legtöbb részén a fér­fiak vannak inkább felcifrázva, mint a nők és gyakran egészen különböző módon. Amennyiben a vadaknál a nők végzik a mun­ka javarészét és nem a legjob­ban táplálkozhatnak, a férfiak önzésével nagyon jól megegye­zik az is, hogy nem engedik meg a nőknek, hogy nagyon szép díszítéseket használjanak. Ezek után a megjegyzések után, melyek az előttünk több­nyire rut, de a vadaktól meg­bámult cifraságokra vonatkoz­tak, lássuk már most, hogy a férfiakra milyen hatással van a nők megjelenése s mik az ő fogalmaik a szépségről. Termé­szetes dolog, hogy a vadak sem közömbösek nőik szépsége iránt. Egy utazó mulatságosan beszéli el egy busmann-nőről, hogy a toalettjéhez annyi zsira­dékra, vörös festékre és csil­lámló porra volt szüksége, hogy bármely más, nem gazdag fér­jet tönkretett volna. Több uta­zó azt állítja, hogy a gyermek­gyilkolás rettenetes szokása on­nan ered, hogy az illető nők szép külsejüket akarják meg­őrizni. Egy másik utazó, aki hosszú éveken át az amerikai indiánu- sok között élt, azt mondja: “Kérdezzetek meg egy északi indiánust, hogy mi a szépség s ő azt fogja felelni, hogy széles, lapos arc, kis szemek, magas arccsontok, három vagy négy fekete sáv az arc felett, ala­csony homlok, nagy, széles áll, erős hajlott orr, sárgás-barna szinü bőr s övig lelógó emlők.” (Folytatjuk.) NYUGTÁZÁS. Máj. 24-től — febr. 6-ig. Előfizetéseket küldtek: A. Molnár, Cleveland—..... 1 A. Székely, Bedford............. 2 M. Bakos, Cleveland............. 2 L. Bertalan, Cleveland......... 1 J. Herczeg, Cleveland........... 2 Ch. Ruttkay, Phila............... 2 I. Sass, Milwaukee............... 2 J. Havel, Garfield................. 1 B. Spall, Newark................... 1 P. Sütő, Detroit................... 4 A. Török, Chicago............... 2 A. Karácsonyi, Bridgeport.... 1 J. Siket, Cleveland............... 4 Bertalan-Siket Cleveland..... 3 A. Pelei, Trenton................... 1 S. Varga, Buffalo................. 2 J. Szalay, Detroit................... 1 G. Csonka, Woodmont......... 1 J. Gatnarek, Pittsburgh....... 1 A. Kucher, Pittsburgh....... 2 L. Rost, Phila....................... 2 J. Orbán, Phila...................... 2 Felületes korban élünk, a kor átkait éppúgy nem vesszük tu­domásul, mint az ajándékait. A történelem leckéjét nem ta­nultuk meg s a tudomány lec­kéje felett elsiklunk. Amit a technika és a tudomány ke­zünkbe ad, elfogadjuk, eleinte kissé vonakodva, aztán olyan természetesen használják, mint a gyerek az uj játékát, amelyet el fog rontani, mielőtt még megértené. A tudomány és a technika “óriási előrehaladásá­ról” mindnyájan “tudunk,” de azt nem vagyunk hajlandók tu­domásul venni, hogy ami az emberi igyekezetnek ezen a két mezején történt már most, már ma lehetővé tett egy jobb, oko­sabb, becsületesebb világot. A tudomány és a technika elvé­gezte a maga munkáját. A két­ezerkétszázmillió ember a föl­dön úgy élhetne, mint egyetlen roppant hazában, hiszen ez a hihetetlen módon összeszűkült, irányítása, polgáraink nevelése könnyebbé vált, de hála a po­litikának világszerte, olyan ál­lapotok közé jutottunk, hogy már ez az állítás is gyerekesen hangzik. Gyerekesen hangzik, hogy a rádió és a film segitsé­AKI A KORÁNT KÍVÜLRŐL TUDJA. Az iszlám egyik legnagyobb tudósa nem az arab államok­ban, hanem a délafrikai Johan­nesburgban él. A neve Ibrahim Sonjalvi. ő a délafrikai unió nagymuftija és talán ő az egyetlen ember a világon, aki a koránt az első szavától az utolsó soráig kívülről tudja. Ib­rahim Sonjalvi kilencéves ko­ra óta nem olvasott mást, mint az igazhivők szent könyvét és jóllehet azóta 55 év telt el, ál­lítása szerint mindig újabb és újabb szépségeket fedez föl benne. Legalább is igy mondta ezt. el ő maga egy újságírónak, aki beszélgetést folytatott vele. IMÁM ÉS MUFTI. Emlékezetes, hogy Ben Dali Mahmud főmufti politikai me­rénylet áldozata lett. A meg­gyilkolt cime tulajdonképpen “mufti” és “algíri főimám.” A mufti cim tudományos rangot jelent. A mufti szó eredeti je­lentésében “az, aki határozatot mondhat.” Muftinak nevezik azokat a mohamedán elöljáró­kat, akik a korán törvényeit magyarázhatják és az idők vál­tozásához alkalmazhatják. Az imám viszont eredetileg a karaván vezetőjének neve volt. Az imám szó az arab “amma” szóból származik. Ré­gével az embermillióknak egy­séges, legmagasabbrendü neve­lést lehet adni, hogy a közleke­déstechnika mai fokán nincs szükség az eladhatatlan élelmi­szerek elpocsékolására, hogy az emberiség egyetlen hatalmas, boldog és jól működő gazdasági autarkiában élhetne — nevetsé­gesen hangzik szerényen és fé­lénken arról beszélni: itt az uj, jobb világ, használjuk hát fel. És mialatt az ember harca a vi­lággal, természettel, anyaggal oly “óriási” léptekkel halad elő­re, azalatt az ember — csak az emberrel nem tud megküz­deni, csak az emberiség, csak a maga ügyeit nem tudja job­ban, okosabban, sőt jól és oko­san irányítani s nem tudja fel­használni azt az ajándékot, amit a tudománytól és techni­kától. kapott. Hol van a világ- politikában az az okos, józan és zseniális együttműködés, ami­lyennel a repülés a mai fokáig előrejuttatták? Hol van az a személytelen, érdektelen kollek­tiv munka, amellyel fizikusok, konstruktőrök, pilóták, feltalá­lók busz év alatt odáig juttat­ták á repülést, ahol ma van. Hol is van hát a repülés? sőbb a kalifát és képletes érte­lemben a prófétát is imámnak, vagyis az igazhivők karavánja vezetőjének nevezték. Ma azt nevezik imámnak, aki az imát vezeti, vagyis az előimádkozót. 475 ÉVES SZÁLLODA. Európa egyik legrégibb szál­lodája a “Kolobari-Han” Szara­jevóban. Ez a régi hotel most ünnepelte fennállásának 475. évfordulóját. A szálloda, amint azt a neve is mutatja, a török időkben ka- ravánszeráj volt. Természete­sen ma sem maharadzsák száll­nak meg benne, hanem kispén­zű emberek. A “Kolobari-Han”- ban hat dinárért, tehát mint­egy 70 fillérért lehet éjszakai szállást kapni a közös szobák­ban. Egy-egy szobában 3—12 ember számára van hely. Vi­szont a hotelnek folyóvizes für­dőszobája van, amelynek az a páratlan érdekessége, hogy már az is 475 esztendős. AZ OSZTÁLYHARC FOG­LYAINAK KARÁCSONYI ALAPJÁRA BEFOLYT ÖSSZEGEK. Ch. Kotzan, Chicago, 111., 1.00, ugyan innen a Lindway alapra 1.00, valamint a spanyol mun­kások támogatására 1.00. Susan Hering, Buffalo, N. Y. 1.00. A Törökvilágból Olvasás után adja lapunkat szomszédjának HARC A TERMÉSZETBEN

Next

/
Thumbnails
Contents