Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-02-06 / 931. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 február 7. HARC A TERMÉSZETBEN A tudomány fejlődése 1936-ban (Folytatás.) A két ivar között levő különbségek az embernél sokkal nagyobbak, mint a legtöbb négy- kezünél. Általában a férfi sokkal nagyobb, súlyosabb és erősebb testű, mint a nő; vállai szélesebbek, izomzata fejlettebb. A férfi teste és különösen az arca szőrrel inkább fedett, mint a nőé, a hangja színe más és erősebb. A férfiak színe általában mindenütt néhány árnyalattal sötétebb. A férfi bátrabb, erélyesebb, harciasabb, mint a nő, agyveleje nagyobb. A nő arca kerekebb, állcsontjai s koponyájának alapja kisebb, testének körvonalai gömbölyűbbek s medencéje szélesebb, mint a férfié. Valamennyi osztálybeli állattal megegyezően, az embernél is csak érett korában fejlődnek ki teljesen a hímivar megkülönböztető jellemvonásai. Például a szakáll másodrendű jellemvonás és a fiúgyermekek szakálltalanok, noha már fiatal korukban dús hajuk van. Hogy e jellemvonások csak a férfi ivarra szálltak át, ez valószínűen onnan van, mert az egymásután beálló változások, melyektől a férfi jellegét nyeri, csak élete későbbi korában jelentkeznek. Fiuk és leányok kezdetben tökéletesen egyenlők, éppen úgy mint a legtöbb állat fiataljai, amelyeknél a felnőtt ivarok különböznek; a felnőtt nőhöz is jobban hasonlítanak, mint a felnőtt férfihoz. Az emberek him- és nőivara között levő különbségek feltűnő módon hasonlók a négykezüe- kéhez. Ezeknél az állatoknál a nőstény korábban lesz érett, mint a him. A legtöbb faj hímjei erősebbek és nagyobbak, mint a nőstények, amint erre a gorilla jó példát mutat. Ha a majmoknál a hangot illetőleg különbség van, akkor mindig a him hangja erősebb. Láttuk, hogy némely himmajomnak jól kifejlett szakálla van, amely a nősténynél vagy teljesen hiányzik, vagy sokkal fejletlenebb. Minden másodrendű ivari különbség még ugyanazon faj kebelében is változó. A szakáll és a testnek szőrrel való fedettsége tekintetében a különböző emberfajták tagjainál lényeges különbség mutatkozik. Európában és Ázsiában egészen India határáig a szakáll általános. Innen keletre a szakáll eltűnik, igy a sziámiaknál, malájoknál, japánoknál és kínaiaknál. Mindamellett az ainók, a japáni szigettenger északi szigeteinek lakói a legszőrösebb emberek a földön. A négereknek sem az állukon, sem az arcukon nincs szakáll és a finom piheszőr gyakran mindkét ivarnak egész testéről hiányzik. Egész Amerikában szakálltalanoknak lehet mondani a férfiakat; majdnem valamennyi törzsnél azonban a vén korban néhány szál szőr üt ki az arcon. A küzdelem törvényéről szólva azt mondja Darwin, hogy majdnem kétségtelen, hogy a férfinak a nőéhez arányitva tetemesebb nagysága és ereje, szélesebb vállai, hatalmasabb izomzata és harciassága legfőképpen félember őseitől való öröklésből való viaskodás érvényesülése már megszűnt, a vadaknál azonban, például az ausztráliaiknál a nők állandó okai a háborúskodásnak. Némely északamerikai törzsnél ez a harc valóságos rendszerré lett. Egy természetbúvár szerint ezeknél a népeknél mindig az volt a szokás, hogy a férfiak azért a nőért, aki nekik tetszett, küzdöttek, viaskodtak s természetesen mindig az erő- sebbeké lett a győzelem. A gyenge férfi ritkán tudja a feleségét megtartani, ha ez egy erősebb férfinak is megtetszik. A két ivar szellemi erőinek kifejlődésénél szintén fontos szerepe volt az ivari kiválásnak. A nő a férfitól főleg nagyobb gyengédségével és ki- sebbfoku önzésével különbözik. Ez még a vadaknál is igy van. Anyai ösztönénél fogva a nő ezeket a tulajdonságait leginkább gyermekeivel szemben fejti ki s ezért valószínű, hogy igy terjeszti ki gyakran embertársaira is. Egyik férfi a másiknak versenytársa. Ez becsvágyra vezet, ami igen könnyen válik azután önzéssé. Az ember törzsszülői korában a férfiak számos nemzedéken át viaskodtak a nőkért. De pusztán csak a testi erő és nagyság keveset használt a győzelemre, ha velük bátorság, kitartás és erély nem járt együtt. A társas állatoknál a fiatal hímeknek sok viadalban kell győzni, mig maguknak nőstényt tudnak szerezni s a vén hímeknek a nőstényeiket és fiataljaikat mindennemű ellenségeik ellen meg kell védeniök s közös fentartásukra vadászniok. De hogy az ellenséget kikerülhessék vagy sikeresen megtámadhassák, hogy vadállatokat ejthessenek fogságba s fegyvereket készíthessenek, magasabb szellemi tehetségekre van szükség. így tehát, hogy e tehetségeket a férfikorban kifejthessék, ezeket már fiatal korukban kell gyakorolniok. Amint a testi erő a férfiivarnál a munka következtében fenmaradt most is, amikor már a nőkért nem kell harcot folytatni, éppen igy van a szellemi tehetségeknél is, amelyek a létért és a család fentartásáért vívott harcban a férfinál jobban megerősödnek. (Folytatjuk.) OLVASD AZ IndustrialWorkert Az alábbiakban röviden ismertetjük azokat a tudományos teljesítményeket, amiket amerikai és idegen tudósok és felfedezők a tavalyi év folyamán az emberi tudás különböző terein felmutattak. REPÜLÉS-LÉGHAJÓZÁS: Robert Goddard, a Clark Egyetem tanára kutatásai a rakéta-lövés terén, 7500 láb merőleges irányú magasági, és 700 mértföld óránkénti sebességet eredményeztek. John Hays Hammond, Jr. szabadalma lehetővé teszi, hogy a repülő a ködtakarta repülőteret — televizio — utján megtalálja. A televíziós készülék a repülőtér képét feltárja a pilóta előtt. A Pan-American Airways China Clipper repülőgépével rendes járatot létesített a Csendes Óceán két partja között. Ugyancsak rendes léghajó szolgálatot létesítettek az Atlanti Óceánon a német S. S. Hindenburg hatalmas léghajó gyakori közlekedésével. RÉGISÉGTAN: Dr. Franz Weidenreich, a pekingi Union Medical College tanára kimutatta, hogy a chou- koutien sirhantokban talált “Pe- king-Ember,” félmillió évvel ezelőtt élt és közvetlen ősapja a mai embernek. Ez az ember tipus eltér a Neandertal ember típusától és emennél primitívebb. Dr. Alex Hrdlicka az Egyesült Államok Nemzeti Múzeuma szaktudósa felfedező útra ment az Aleuti szigetekre, hogy az amerikai őslakók eredetét felfedje. Az aleuti temetőkben számos múmiára akadt és magával hozott többek között egy emberi koponyát, ami ma a legnagyobb normális koponya Amerikában. VEGYÉSZET: A Columbia egyetem kísérleti intézetében sikerült a “beriberi” néven ismert betegséget vegyi utón előállítani. (A beriberi keleti betegség, ami főként a túl sok fényezett rizs rogyasztása folytán áll elő.) Theodor Hofius, német tanár uj metódust talált fel, aminek révén a tejet hónapokig lehet konzerválni. A tejet magas nyomással oxigénnel pakolják és hütött formában szállítják. Olasz vegyészek mesterséges utón állítottak elő gyapjút tejtermékekből. Más-, országokban folytatott kísérletezések szerint a gyapjú-pótlék nem oly erős és rugalmas, mint az eredeti anyag. Dr. N. M. Phatak és Dr. C. D. Leake, a californiai orvosi fakultás tanárainak sikerült egy rendkívül hathatós fertőtlenít«) szert készíteni a rozs hüvelyéből. Teddingtoni angol vegyészek a tenger vizet — kémiai utón — praktikus használatra friss vízzé változtatják. A találmánynak felette nagy gyakorlati értéke van. MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK: A Boulder Dam és az ezzel együttműködő áramtelepek a Colorado folyón elkészültek és ma már Los Angelest látják el árammal. A San Francisco Bay Bridge néven ismert hidóriást, ami San Franciscot Oakland-dal köti össze, megnyitották a forgalom számára. Ugyancsak nyitva áll a közlekedés számára a new yorki Triborough Bridge, ami 17 és fél mértföldre terjedő vasbetont és acél huzalt képvisel. A new yorki “Világ Kiállítás” területén a munkálatokat megkezdték. A kiállítás 1939-ben nyílik meg New Yorkban. A napfény-erő felhasználásával Dr. Charles G. Abbott, a Smitsonian Institution szaktanárának sikerült egy kis gőzgépet mozgásba hozni. ORVOSI TUDOMÁNYOK: A copenhágai Steno Memorial Hospital kísérleti intézetében Dr. H. C. Hagendorn előállította a protamine isulinatot, ami a cukorbetegség terén az isulin feltalálása óta a legértékesebb felfedezés. Ezt most a közönséges insulinnal együtt a cukor- betegség súlyosabb eseteiben fogják alkalmazni. Dr. Charles A. Eisberg, Irwin Levy és Earl D. Brewer, a Columbia egyetem ideggyógyintézetének tanárai egy metódust dolgoztak ki, amivel a szaglás érzékét és intenzitását mérni lehet. Ez a metódus fontos szerepet játszik az agydaganatok helyzetének pontos megállapításában. Dr. S. W. Ranson, a Northwestern egyetem tanára az agyban egy idegmechanizmust talált, ami a test hőmérsékletét mint valami hőmérő jelzi és egyensúlyozza. A valamikor halálos Addison betegséget most csekély potas- siumot és megfelelő mennyiségű savakat és más vegyi anyagokat tartalmazó diétával gyógyítanak a Mayo Klinikán. Dr. E. P. Brady, a Washington egyetem tanára az ezüst nitrát utján történő vizsgálattal a fog-porcellán hibáit megállapítja és ily módon elejét tudja venni a fogazat romlásának. Jó eredménnyel oltottak be CCC munkásokat a poison ivy néven ismert növény marása ellen. A szérumot J. M. Blank dr. és Dr. Arthur F. Coca orvosok állították össze. FLIS. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
