Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-02-06 / 931. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 február 7. HARC A TERMÉSZETBEN A tudomány fejlődése 1936-ban (Folytatás.) A két ivar között levő kü­lönbségek az embernél sokkal nagyobbak, mint a legtöbb négy- kezünél. Általában a férfi sok­kal nagyobb, súlyosabb és erő­sebb testű, mint a nő; vállai szélesebbek, izomzata fejlettebb. A férfi teste és különösen az arca szőrrel inkább fedett, mint a nőé, a hangja színe más és erősebb. A férfiak színe álta­lában mindenütt néhány árnya­lattal sötétebb. A férfi bátrabb, erélyesebb, harciasabb, mint a nő, agyve­leje nagyobb. A nő arca kere­kebb, állcsontjai s koponyájá­nak alapja kisebb, testének kör­vonalai gömbölyűbbek s meden­céje szélesebb, mint a férfié. Valamennyi osztálybeli állat­tal megegyezően, az embernél is csak érett korában fejlődnek ki teljesen a hímivar megkü­lönböztető jellemvonásai. Pél­dául a szakáll másodrendű jel­lemvonás és a fiúgyermekek szakálltalanok, noha már fiatal korukban dús hajuk van. Hogy e jellemvonások csak a férfi ivarra szálltak át, ez valószí­nűen onnan van, mert az egy­másután beálló változások, me­lyektől a férfi jellegét nyeri, csak élete későbbi korában je­lentkeznek. Fiuk és leányok kez­detben tökéletesen egyenlők, éppen úgy mint a legtöbb ál­lat fiataljai, amelyeknél a fel­nőtt ivarok különböznek; a fel­nőtt nőhöz is jobban hasonlíta­nak, mint a felnőtt férfihoz. Az emberek him- és nőivara között levő különbségek feltűnő módon hasonlók a négykezüe- kéhez. Ezeknél az állatoknál a nőstény korábban lesz érett, mint a him. A legtöbb faj hím­jei erősebbek és nagyobbak, mint a nőstények, amint erre a gorilla jó példát mutat. Ha a majmoknál a hangot illetőleg különbség van, akkor mindig a him hangja erősebb. Láttuk, hogy némely himmajomnak jól kifejlett szakálla van, amely a nősténynél vagy teljesen hi­ányzik, vagy sokkal fejletle­nebb. Minden másodrendű ivari kü­lönbség még ugyanazon faj ke­belében is változó. A szakáll és a testnek szőrrel való fedettsé­ge tekintetében a különböző emberfajták tagjainál lényeges különbség mutatkozik. Európá­ban és Ázsiában egészen India határáig a szakáll általános. Innen keletre a szakáll eltűnik, igy a sziámiaknál, malájoknál, japánoknál és kínaiaknál. Mind­amellett az ainók, a japáni szigettenger északi szigeteinek lakói a legszőrösebb emberek a földön. A négereknek sem az állukon, sem az arcukon nincs szakáll és a finom piheszőr gyakran mindkét ivarnak egész testéről hiányzik. Egész Ame­rikában szakálltalanoknak lehet mondani a férfiakat; majdnem valamennyi törzsnél azonban a vén korban néhány szál szőr üt ki az arcon. A küzdelem törvényéről szól­va azt mondja Darwin, hogy majdnem kétségtelen, hogy a férfinak a nőéhez arányitva te­temesebb nagysága és ereje, szélesebb vállai, hatalmasabb izomzata és harciassága legfő­képpen félember őseitől való öröklésből való viaskodás ér­vényesülése már megszűnt, a vadaknál azonban, például az ausztráliaiknál a nők állandó okai a háborúskodásnak. Né­mely északamerikai törzsnél ez a harc valóságos rendszerré lett. Egy természetbúvár sze­rint ezeknél a népeknél mindig az volt a szokás, hogy a férfiak azért a nőért, aki nekik tet­szett, küzdöttek, viaskodtak s természetesen mindig az erő- sebbeké lett a győzelem. A gyenge férfi ritkán tudja a fe­leségét megtartani, ha ez egy erősebb férfinak is megtetszik. A két ivar szellemi erőinek kifejlődésénél szintén fontos szerepe volt az ivari kiválás­nak. A nő a férfitól főleg na­gyobb gyengédségével és ki- sebbfoku önzésével különbözik. Ez még a vadaknál is igy van. Anyai ösztönénél fogva a nő ezeket a tulajdonságait legin­kább gyermekeivel szemben fej­ti ki s ezért valószínű, hogy igy terjeszti ki gyakran embertár­saira is. Egyik férfi a másik­nak versenytársa. Ez becsvágy­ra vezet, ami igen könnyen vá­lik azután önzéssé. Az ember törzsszülői korá­ban a férfiak számos nemzedé­ken át viaskodtak a nőkért. De pusztán csak a testi erő és nagyság keveset használt a győzelemre, ha velük bátorság, kitartás és erély nem járt egy­ütt. A társas állatoknál a fia­tal hímeknek sok viadalban kell győzni, mig maguknak nős­tényt tudnak szerezni s a vén hímeknek a nőstényeiket és fia­taljaikat mindennemű ellensé­geik ellen meg kell védeniök s közös fentartásukra vadászniok. De hogy az ellenséget kikerül­hessék vagy sikeresen megtá­madhassák, hogy vadállatokat ejthessenek fogságba s fegyve­reket készíthessenek, maga­sabb szellemi tehetségekre van szükség. így tehát, hogy e te­hetségeket a férfikorban kifejt­hessék, ezeket már fiatal koruk­ban kell gyakorolniok. Amint a testi erő a férfiivarnál a mun­ka következtében fenmaradt most is, amikor már a nőkért nem kell harcot folytatni, ép­pen igy van a szellemi tehet­ségeknél is, amelyek a létért és a család fentartásáért vívott harcban a férfinál jobban meg­erősödnek. (Folytatjuk.) OLVASD AZ IndustrialWorkert Az alábbiakban röviden is­mertetjük azokat a tudományos teljesítményeket, amiket ame­rikai és idegen tudósok és fel­fedezők a tavalyi év folyamán az emberi tudás különböző te­rein felmutattak. REPÜLÉS-LÉGHAJÓZÁS: Robert Goddard, a Clark Egyetem tanára kutatásai a rakéta-lövés terén, 7500 láb merőleges irányú magasági, és 700 mértföld óránkénti se­bességet eredményeztek. John Hays Hammond, Jr. szabadalma lehetővé teszi, hogy a repülő a ködtakarta repülőte­ret — televizio — utján meg­találja. A televíziós készülék a repülőtér képét feltárja a piló­ta előtt. A Pan-American Airways China Clipper repülőgépével rendes járatot létesített a Csen­des Óceán két partja között. Ugyancsak rendes léghajó szolgálatot létesítettek az At­lanti Óceánon a német S. S. Hindenburg hatalmas léghajó gyakori közlekedésével. RÉGISÉGTAN: Dr. Franz Weidenreich, a pe­kingi Union Medical College tanára kimutatta, hogy a chou- koutien sirhantokban talált “Pe- king-Ember,” félmillió évvel ezelőtt élt és közvetlen ősapja a mai embernek. Ez az ember tipus eltér a Neandertal ember típusától és emennél primití­vebb. Dr. Alex Hrdlicka az Egye­sült Államok Nemzeti Múzeuma szaktudósa felfedező útra ment az Aleuti szigetekre, hogy az amerikai őslakók eredetét fel­fedje. Az aleuti temetőkben számos múmiára akadt és ma­gával hozott többek között egy emberi koponyát, ami ma a leg­nagyobb normális koponya Amerikában. VEGYÉSZET: A Columbia egyetem kísérle­ti intézetében sikerült a “beri­beri” néven ismert betegséget vegyi utón előállítani. (A beri­beri keleti betegség, ami fő­ként a túl sok fényezett rizs rogyasztása folytán áll elő.) Theodor Hofius, német ta­nár uj metódust talált fel, ami­nek révén a tejet hónapokig lehet konzerválni. A tejet magas nyomással oxigénnel pakolják és hütött formában szállítják. Olasz vegyészek mesterséges utón állítottak elő gyapjút tej­termékekből. Más-, országokban folytatott kísérletezések szerint a gyapjú-pótlék nem oly erős és rugalmas, mint az eredeti anyag. Dr. N. M. Phatak és Dr. C. D. Leake, a californiai orvosi fakultás tanárainak sikerült egy rendkívül hathatós fertőtlenít«) szert készíteni a rozs hüvelyé­ből. Teddingtoni angol vegyészek a tenger vizet — kémiai utón — praktikus használatra friss vízzé változtatják. A találmány­nak felette nagy gyakorlati ér­téke van. MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK: A Boulder Dam és az ezzel együttműködő áramtelepek a Colorado folyón elkészültek és ma már Los Angelest látják el árammal. A San Francisco Bay Bridge néven ismert hidóriást, ami San Franciscot Oakland-dal kö­ti össze, megnyitották a forga­lom számára. Ugyancsak nyit­va áll a közlekedés számára a new yorki Triborough Bridge, ami 17 és fél mértföldre terjedő vasbetont és acél huzalt képvi­sel. A new yorki “Világ Kiállítás” területén a munkálatokat meg­kezdték. A kiállítás 1939-ben nyílik meg New Yorkban. A napfény-erő felhasználásá­val Dr. Charles G. Abbott, a Smitsonian Institution szaktaná­rának sikerült egy kis gőzgé­pet mozgásba hozni. ORVOSI TUDOMÁNYOK: A copenhágai Steno Memori­al Hospital kísérleti intézetében Dr. H. C. Hagendorn előállítot­ta a protamine isulinatot, ami a cukorbetegség terén az isulin feltalálása óta a legértékesebb felfedezés. Ezt most a közönsé­ges insulinnal együtt a cukor- betegség súlyosabb eseteiben fogják alkalmazni. Dr. Charles A. Eisberg, Ir­win Levy és Earl D. Brewer, a Columbia egyetem ideggyógyin­tézetének tanárai egy metódust dolgoztak ki, amivel a szaglás érzékét és intenzitását mérni lehet. Ez a metódus fontos sze­repet játszik az agydaganatok helyzetének pontos megállapítá­sában. Dr. S. W. Ranson, a North­western egyetem tanára az agy­ban egy idegmechanizmust ta­lált, ami a test hőmérsékletét mint valami hőmérő jelzi és egyensúlyozza. A valamikor halálos Addison betegséget most csekély potas- siumot és megfelelő mennyiségű savakat és más vegyi anyago­kat tartalmazó diétával gyó­gyítanak a Mayo Klinikán. Dr. E. P. Brady, a Washing­ton egyetem tanára az ezüst nitrát utján történő vizsgálat­tal a fog-porcellán hibáit meg­állapítja és ily módon elejét tudja venni a fogazat romlásá­nak. Jó eredménnyel oltottak be CCC munkásokat a poison ivy néven ismert növény marása ellen. A szérumot J. M. Blank dr. és Dr. Arthur F. Coca orvo­sok állították össze. FLIS. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Thumbnails
Contents