Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-02-06 / 931. szám
1937 február 6. 7 oldal BÉRMUNKÁS Egyre nagyobb az elégedetlenség a spanyol felkelők táborában VALENCIA, Argonia tartományból, közli a világ sajtó, hogy Franco generális felkelő csapatai körében zendülés tört ki, részben a hadjárat elhúzódása, másrészt az egymás után következő kudarcok nyomán. A részleteket természetesen a cenzor nem engedte világgá, de annak komolyságát sejteti a jelentés azon szakasza, hogy a tüzérezredeket megtizedelték, ami azt jelenti, hogy minden tizedik katonát a falhoz állítanak és agyon lövik. Sok millió munkás, akik hónapokon keresztül lázas izgalommal figyelték a spanyol dolgozók önfeláldozó küzdelmét, megkönnyebbülve olvassák a fenti tudósítást, amely kétségkivüli bizonyítéka annak, hogy a fasizmus és nácizmus minden összefogása sikertelenné lett az elszánt és kitartó spanyol munkások leverésére. Mint lapunk más helyén, eredeti spanyol jelentés alapján beszámolunk arról, hogy mi tette és teszi lehetővé a spanyol munkásságnak felszabadulási harcának sikerre vitelét, hogy a legnagyobb harcok közepette is minden figyelmük az volt, hogy a munka úgy az iparokban, mint a földeken megszakítás nélkül folyjon, hogy elsősorban az országban senki se éhezzen, vagyis a spanyol forradalomban nem a politikusok kaptak szerepeket, hanem a termelő munkásság minden árnyalata. A Forradalmi Ipari Unionizmus (Folyt, az 5-ik oldalról.) rejlik, hogy a tagság akaratának érvényesülését tartja szükségesnek a vezérek diktálási joga helyett. Szóval a nagy ve- zéri személy kultusz káros hatását az ipari forradalmárok már régen felismerték. Sok forradalom zajlott le a közelmúlt éveiben, de minden forradalom egy-két nagy vezér nevéhez fűződik. Az orosz forradalomról nem beszélhetünk Lenin, Trotzky, Stalin, Zinoviev nevének említése nélkül, a magyarországi forradalom Kun Béla nevéhez fűződik, a fasiz- ta forradalmak Mussolini és Hitler nevét csillogtatják és Ugyanúgy más országok forradalmai is. De Spanyolországban, ahol a világ történelemben még eddig soha nem látott szabadságharc vívja élet-halál küzdelmét a világ fasizta banditáival, nem látjuk egy-két név isteni- tését. A spanyol munkásság egy része, mely a forradalmi szindikalista unionokban tömörült, ugylátszik képes volt a — Nincs semmi, burgonya pedig kell mindennap. De most már a kenyérben is volt kukac. Egy reggel pedig, amikor a fedélzetet súroltuk, a burgonytartó körül ezrével láttuk nyüzsögni a hatalmas kukacokat. Éppen jött a konyhagyerek két vödörrel burgonyáért. Kinyitotta az ajtót. Dög- letes bűz áradt ki a hombár belsejéből. Halomban feküdt a burgonya, félig rothadtan, tele kukaccal és ebből lapátolt a konyhagyerek a vödörbe. — Mi lesz eből, fiú? — kérdeztük. Vigyorogva felelte: — Burgonyafőzelék nektek ebédre meg vacsorára. — Mindenki ezt kapja? — A fenét, csak ti. Persze, a kapitány nem tehetett semmit. De mi nem ettünk többé főtt burgonyát. Tom viszont meghízott a rengeteg elfogyasztott patkánytól. modern harci szellemet beültetni a személyi kultusz helyett a forradalmi harcba. Ezzel nem azt akarom mondani mintha lekicsinyelném egyes egyének képességeit a harcban, hanem ellenkezőleg bizonyítani, hogy a kiválóbb képesség csak a harc győzelmét segíti elő és nem az egyén diktátori polcra jutását. Egy másik dolog ami az ipari erő hatalmát mutatja, hogy mig más országokban mint pl. Magyarországban bocskoros és mezítlábas katonák leverték a forradalmat, addig a szintén kis Spanyolországban a világ fa- siztáinak modern fegyverei, ily hosszú ideig képtelenek számottevő eredményhez jutni. Ennek okai mind tisztábban láthatók. A spanyol forradalomban a szindikalista szervezetek 22 ipari kontrollal képesek a néptömeget élelmezni és szükségleti cikkekkel ellátni. A gazdasági erő fölött való rendelkeA “Bezdandijk” gyönyörű uj hajó volt, még sok utat tett, de a legénysége nagyrésze, jómagam is, majd belepusztultunk a kapitány és a társaság nagy gondosságába. A hajóstörvény úgy szól, hogy nyílt tengeren a kapitánnyal szemben minden erőszak: lázadás. A hajó gazdasági naplója pedig napnál világosabban kimutatja, hogy ennyi és ennyi mázsa friss húst, burgonyát stb.-t vásárolt a parancsnok, mindenről hiteles számlák vannak, valamint arról a pár tonna szénről is van kimutatás, amelyet a központi fűtésben a legénység részére elhasználtak. Nem is szólva a gépészeknek központi fűtés megjavításáért járó különdijakról . . . Mert a kimutatásokat pontosan vezetik az ilyen szép uj hajókon. zés egyik fő védelmi fegyver a fasizták támadásai ellen. Tehát munkástársaim! bármennyire próbálnánk elkalandozni az iparoktól, végeredményben mindig oda fogunk visszatérni, mert az ipar a társadalmi erő alapja. A társadalmi élet ott kezdődik, amikor a természeti kincseket kiaknázzuk és azt ipari munkával használati termékké dolgozzuk át. Ez a termelési folyamat az, mely mozgásban tartja a társadalmat. Tudományos ipari alapon levő forradalmi szervezkedés az, mely megoldja a társadalmi problémát, mely minden bajnak az alapját képezi. Ez a bérrendszer eltörlése. Az IWW alaptervezetével az uj társadalmat építi a mai társadalom keretén belül. Én azt hiszem munkástársaim, hogy sokkal hamarább bekövetkezik az az idő mint mi gondoljuk, amikor az egész világ dolgozóinak harsonája lesz, hogy az IPARI UNIONIZMUSÉ A JÖVŐ. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. VÁRAKOZÁS Nem megyek be. Innen a kirakat sarkából is jól belátok az üzletbe. Csak a bejárat körül világos, hátrább már misztikus homály. Az üzlet közepén úgy áll egy idősebb férfi, mintha várná a jelt, hogy megkezdje előadását. A pult mögött fiatalember áll, alakja éppen beleesik a fény határvonalába és így jól látni arcát is. Elmélyed- ten áll, szinte konokul. Látszik arcán, tartásán, hogy hivatását űzi, — ez az állás hozzátartozik a szakmájához, ezért fizetik. Lelkiismeretesen áll, szorgalmasan. Az idősebb már nem ilyen kitartó, nézi az ajtót, mozdul, hajába kap, türelmetlen. Mintha titkos értelme volna mindennek. Grand guignol-filmekben vannak ilyen jelenetek: várja az ember a lövés eldördtilését, a kés villanását, vagy legalább annyit, hogy egy félelmetes kínai arc kiemelkedik a sötét háttérből, foszforos fényekben yillódzva azzal a vigyorgásai, amelyet vérfagyasztónak mondanak. Tudom, nem történhet ilyesmi, mert szolid, készruha üzlet borong az ajtón belül, amit egyébként a kirakat is elárul. Középen egy szürke bekecs, prémmel, gusztusosán úgy elhelyezve, hogy belseje is látszik és szövetével, bélésével, prémjével kellemes vidéki hangulatokat ébreszt, vadászidilleket, puskaropogtató harsány és vidám téli reggeleket, szánkós, disznótoros idilleket. Azután itt van mellette egy világos, csikós öltöny, széles hajtókájával, kidomborított mellével, valósággal sóvárog arra, hogy ifjú és optimista legény meghordozza valamelyik tánciskolában. Tudom, hogy ott bent az üzletben a két egyénnek az a szándéka, hogy eladják ezeket a ruhákat és éppen azért állok itt, hogy a járókelők mennyiben méltányolják ezt. Kora délután van és a merkantil pszihológusok szerint ez az az idő, amikor a vevők legsűrűbben fordulnak elő, — de most nem jelentkeznek. Sokan járnak itt a Rákóczi utón, némelyik futtában vet is egy pillantást a kirakatra, mintha jelezné, hogy most sietős dolga van és ha majd visszatér, akkor, sőt egy sofőr meg is áll és félre nem ismerhetően flörtöl egy bőrkabáttal, de ez az ügy sem válik komolyabbá. Telik az idő és elszántan várok. Az ajtón belül csak annyi a változás, hogy az idősebb férfi egészen az ajtóhoz jön és onnan néz kifelé. Most már határozottan domborodik ki egész egyéniségén a várakozás izgalma. Távolabb húzódom, mert nem akarok a vevő gyanújába keveredni, de együttérzek vele. Hiszen mindenki ismeri a várakozás feszült kedélyállapotát, azt a fojtó és izgalmas csöndet, amely belül van az emberben és hiába akar foglalkozni valamivel, mert semmi vigasztaló nem jut eszébe. így várakoznak szerte a városban is sokan, életre, beérkezésre, gyógyulásra, halálra, pénzre. Itt, ebben a ruhaüzletben vevőre várnak és bizonnyal még sok más üzletben is és amiközben az idő sürgetően dobol, hogy gyerünk, céltalanul fogy, múlik valami, amit visszahozni nem lehet. A kereskedő is áll az ajtóban, otthon bizonnyal már meg- gyujtották a villanyt, rakják a kályhába a tüzelőt, íróasztala fiókjában váltók lapulnak tán, olyan félelmetes dátumokkal, mint iskolakönyvekben a nagy ütközetek, vagy pestisjárványok évszámai és mindezek vonalakat rajzolnak a homlokra és merengővé teszik a szemet. Én már nem bírom tovább, ugylátszik, ő az edzettebb. Nem csodálkoznék rajta, hogyha most belépne egy vevő s nekitámadna dühösen és felelősségre vonná, hol volt ilyen sokáig! Bekecs és csikós ruha, béke veletek, tudom, hogy igy várakoznak mostanában sokan ebben az utcában és tovább Európában, mindenütt valamire, ami lehet, hogy nem jön el soha. CHICAGÓBAN az IWW magyar tagjai minden vasárnap délután pont 3 órai kezdettel az uj Bérmunkás Otthonban 2419 Lincoln Ave. TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOKAT RENDEZNEK melyek felölelik a tudomány minden ágát. Belép- tidij nincs. Kérdések és hozzá szólások. Február 7-én a tárgy: Forradalmak megvilágítása a történelmi materializmus alapján. Előadó: Lövy Ármin. Jelenjünk meg tömegesen az előadásokon és bővítsük ki ismereteinket.
