Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-06-26 / 951. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 junius 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: ^gy évre ---------------- $2.00 One Year ___________$2.00 rélévre ____________ 1.00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám ára ____ 5c Single Copy________ 6c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD ">@*•42 Az őrült diktatúra IWW gyűlés Trentonban Az a körülmény, hogy régen nem járt itt IWW előadó nyomot hagyott az egyébb alkalmakkor érdeklődő munkásokon és igy sokkal többen elfértek volna a Magyar Ház termében, mint a mennyien megjelenjek. De akik ott voltak, azok egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy az utóbbi éveken ilyen tartalmas és tanulságos beszédet, mint a milyent Fish- bein László munkástárs a spanyol munkások harca, valamint az amerikai CIO szervezet ismertetéséről mondott, Trentonban a magyar munkások nem hallottak. Nagy figyelemmel hallgatták az előadást, amely arra fogja ösztökélni a Bérmunkás olvasóit, hogy a jövőben gyakrabban legyenek a tiszta ipari unio- nizmust ismertető előadások Trentonban is. Tudósitó. Los Angelesi levél “Védjétek meg Oroszországot” volt a jelszó húsz esztendőn keresztül az egész világ munkássága előtt. És azok is, akik nem egyeztek meg mindenben ami a földnek ezen a nagy területén történik, élénk figyelemmel voltak a hithü kommunistákkal együtt a francia, a japán, a német és minden külföldi hatalommal szemben, amelyek a fiatal orosz köztársaságot megtámadni akarták. Nem vitatjuk, hogy a világ dolgozói orosz rokonszenvének mennyi súlya és köze volt, hogy külső ellenség — eltekintve a portyázó japán hordáktól — nem mert fegyvert fogni a kapitalista bilincsektől szabaduló orosz nép ellen. Nagy köze van a vérre szomjazó militarizmus távoltartásának Oroszország gazdasági újjászületése lehetőségéhez, amelyek teljesítményében túlszárnyaltak minden előzetes elgondolást és tömegtermelésben megállták helyüket a világ bármely fejlett ipari államával szemben. Oroszország újjászületésének a lehetősége a forradalmat követő évtizedre esik, amikor csak egy cél volt a 178 milliós lakosság előtt éppen úgy, mint a kormányzás gyeplőjét a kezükben tartók előtt: az ország iparát és mezőgazdaságát a világ bármely államával egyforma teljesítésre emelni. Tagadhatatlan, hogy ez sikerült is, ami megnyitotta a “vörös” Oroszország előtt a legkonzervatívabb kormányok kapuit is a politikai elismertetéshez. Ami a világ munkásságának 20 esztendőn keresztül sikerült: Oroszországot megvédeni, minden külső támadás ellen, hogy ez a nemzet lábra kapjon, megerősödjön és a forradalom célkitűzésében a 178 millió lakosának szabad országa legyen. Ezt az utolsó öt. esztendőben egyre gyorsabban és nagyobb arányokban, az ország politikusainak egymásközötti harca, veszélyezteti. Megemlékeztünk, hogy az orosz forradalom legelszántabb harcosait, a mai kormányon levők fegyvertársait, rablógyilkosok módjára tömegesen állította puskagolyó elé és végeztette ki a kormányhatalom, mert az 1917-es forradalom céljához nem látták az elérhető lehetőséget a kormány eszközeivel. Ennek a világszenzációt keltő tömeggyilkosságnak, amely ha történetesen nem az orosz földön történik, évekre kiható lázadás és nyugtalanság a kísérője, Szoviet Oroszországban csak a helyeslés kaphatott nyilvánosságot, amely ugyan egy lépéssel sem szolgálta sem a nemzet sem a kormány célját, mert rövid hónapok után újabb “árulások” és az azokat kisérő tömeges gyilkosságokról szerzett tudomást a világ munkássága. Két nappal ezelőtt a munkásmozgalom egyik Chicagóban élő veteránja, lapunk más helyén közölt cikket küldött hozzánk, amelyben foglalkozik az Oroszországban kivégzett nyolc nagy állású katona ügyével, akik mindegyikéről nem hiheti el, hogy annak az országnak az árulóivá váltak volna, amelyet száz veszedelemben az életük kockáztatásával védelmeztek meg. Még az a tenta, amely ennek a munkás embernek a gondolatát, Oroszország jövőjét féltő aggályait a papírra vetette, meg sem száradt rendesen, a táviró újabb híreket ad világszerte szovjet nagyságok öngyilkosságáról, pörbefogásáról és kivégzéséről. A diktatúra, amely Oroszországban nem kissebb mértékben uralkodik, mint Mussolini Olaszországában, vagy Hitler Németországában, vas kézzel őrködik azon, hogy a világ keveset tudjon az orosz belső helyzetről. Részleteket igy nem tudunk, de ezek a tömeges kivégzések kikényszerítik minden gondolkodó munkásból azt a tudatot, hogy politikai téren nagy bajok vannak Oroszországban és félő, hogy ami a világ proletariátusának húsz esztendőn keresztül sikerült, azt az orosz diktatúra, amely ugy- látszik megrészegedett a kiontott embervér gőzétől, őrületes betegségében mindazokat, akik még a saját lábukon akarnak rneg- állani, ellenségnek kiálltja ki és az orosz “alkotmány” lehetőségével halált oszt a fejükre, hogy ez az őrületes diktatúra, elűzve maga az orosznép kipróbált védelmezőit, martalékául fog esni a soha meg nem szűnő ellenségnek, a világ kapitalizmusának. Ha Oroszországban nincs erő, amely ezt a romboló lavinát megállíthatja, a világ proletáriátusának, a külső ellenség sikeres védőinek kell cselekedni, hogy az országot a belső ellenségtől, az örökké széthúzó és zavart okozó politikusoktól megtisztítsa. Talán ma még mód van erre, de kétséges, hogy holnap nem-e lesz késő. s Nem minden napi esemény történt itt, legalább is erre felé még elgondolásra késztett sokakat. A legforradalmibb “kommunisták” kivénült pártja hitveséül vette a los angelesi futbalista csoportot, de ugyan akkor szeretők után is járt a katolikus és református egyleteknél. De az ur éber szolgái, mint mindég úgy most is szemmel kisérték és a menybeli urukhoz emelték szavukat és csövön leadta szolgáinak: ar- culcsapás rátok; szájaikból vörös lángot lehelnek és mint krisztus tanítványait keresztre feszítenek benneteket, holot ti is, ők is áruljátok a tudatlan tömegeket. És ezt Szent Péter sohasem engedné meg, ha bár az elvtársak “sohasem tévednek,” bár itt nemcsak, hogy tévedtek, de nagy meglepetés is érte őket, az acél iparban jutalomkép kapott fúrójuk a munka legnagyobb hevében eltörött. Most azután dobálhatják a hívőkhöz a keresztet még nagyobb joggal mint tették a múltban, mert ebben az esetben is belülről fúrta ki magát a kommunisták pártja. Mint ahogyan tették az American Federation of Labortól a Lewis Committee for Industrial Organizations-ig. De még Lewis előtt nem görnyedtek elég mélyen, és nem nyújtották elég hosszúra a nyelvüket a vezérségért, ezt a mulasztást szeretnék pótolni a los angelesi polgári és vallásos egyesületeknél. Nem tudjuk, hogy a világot megváltó III-ik internationálé- nál igy képzelték-e el az egység front mozgalmát, de az események azt igazolják, hogy nem a katolikusok és reformátusok tűzik fel a vörös gombot, de a vörösek viszik nagy áhitatos- sággal a szent ereklyéket az ünnepi proceszusokon. Most már nemcsak őket fogják rugdosni, de módjukban lesz nekik is egy- egy goalt rúgni. B. Ezúton is nyugtázzuk Mrs. Varga egy dolláros felőfizetését a nemrég tartott Los An- geles-i Bérmunkás ünnepély alkalmával. k clevelandi Fisher Bodynál a héten megindul a munka Az utóbbi hetekben alig egy párszáz munkás dolgozott a Fisher Body telepen, amely rendes körülmények között közel hétezer munkást foglalkoztat. A gyár igazgatója nyilvánosságra hozta, hogy a hét csütörtökjén a munka teljes üzemmel megindul és valamennyi munkása lesz behijva. ELVINYI LATKOZ AT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (.trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszel vezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen ?sett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult Az pari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül.
