Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-01-16 / 928. szám
1937 január 16. BÉRMUNKÁS 3 oldal Amerikában "nincs és nem is lehet fasixmus", Nagysikerű volt a második népgyiilés is Chicagóban mondják azok, akik a nagy városok ipari munkásainak helyzetén kívül, nem ismerik a munkásmozgalmat. Ezeknek a szobatudósoknak szolgáljon felvilágosításul Pennsylvania állam kormányzójának december 23- án tett kijelentése, amelyet egy rádió beszédében újított fel a világ előtt. “Elvagyok tökélve arra, hogy Pennsylvania területéről kiűzzük azon városokat amelyeket a bányabárók és más ipari mágnások birtokolnak. Ezen feudális intézményeknek, amelyek a sötét kor viszonyait idézik fel, nincsen helyük a modern életben.” A kormányzó, aki röviddel eme rádió beszédének beutazta Pennsylvania azon vidékeit ahol a társaságok birtokolják nemcsak a falut, várost, hanem a benne lakó népeket is. “Ezek a városok feudál intézmények, amelyek teljesen a társaságok birtokában vannak, számos helyeken az állapotos nők szülését a társaság orvosai segítették elő, a társaságok házaiban laknak, annak üzleteiből vásárolják az élet összes szükLeon Trotzky aki 1917-ben az orosz proletár forradalom egyik legkimagaslóbb tehetsége volt, aki Leninnel, Bucharin, Radek, Zinoviev és sok más évtizedes becsületes forradalmárokkal egyetemben forradalmasították Oroszország társadalmi viszonyait, annak proletáriátu- sát Mexicoba érkezett. Trotzky, Lenin halála után meghasonlott a kormánnyal, illetve a diktátori hatalmon levő komiszárokkal, amelyért Szibériába száműzték, majd később az ország területéről, teljesen és örök időkre kitiltották. Eme kitiltás után sem nyugodtak a bosszúálló komiszárok, addig jártak a diplomáciai utak lejtőjén, amig sikerült Trotzkyt a letelepedett országból kiüzetni, tették ezt Török és Franciaországban való tartózkodása alatt. Az utóbbi országból Trotzkyt Norvégia vette át ahonnan az ösmeretes, szégyenletes és a világ proletáriátusára nézve szomorú Kamanev-Zioniev tárgyalás következményeként foglyul ejtették. Volt annyi őszinte becsület Norvégia szocialista kormányában, hogy Trotzkyt nem adták ki a vérszomjas ebek martalékának, hanem megtiltottak neki minden kapcsolatot a külvilággal, egy kastélyban erős fedezett alatt Norvégia foglya volt. Most hírét hozza a táviró, hogy Trotzkyt Norvégiától átveszi Mexico. Milyen elkeseredett lehet egy forradalmár élete, amikor meggyőződéséért, cselekvéseiért a proletáriátus érdekében, nemcsak, hogy népei közül űzik ki, ségleteit, a társaság bányáiban, ipartelepein dolgoznak. A társaságok kórházaiban halnak meg és a társaságok temetőiben hántolják el.” Ezt egy kormányzó, Pennsylvania állam kormányzója hangoztatta rádión keresztül, de ez még megsem közelíti azt az elnyomatást, amely a feudalizmust, rabszolgaságot megszégyenítő helyzetben tartja a déli államok bérrabszolgáit. Hitler, Mussolini náci, fa- sizta országaiban nincsen az a szégyenletes elnyomatás, kizsákmányolás, az emberi jogoktól való megfosztás, mint a bánya bárók és ipari mágnások által birtokolt falvakban, városokban és ez nemcsak a négerek által túlnyomó részben lakott déli államokban található, hanem egy olyan modern iparilag fejlett államban is mint Pennsylvania, ahol tiz és százezrével laknak olyan egyének akiket születésük első pillanatától fogva, még a haláluk után is a társaságok birtokolnak. Ez nem jobágyság, nem rabszolgaság, sem bérrabszolgaság, hanem még a fasizmust is megszégyenítő intézménye az amerikai tőkének. hanem üldözik a föld kerekségén ha bárhol is letelepedik. És ezt az üldözést nem a náci vagy fasizta országok hatalmasai, hanem saját gyermekkori barátai, elvtársai akikkel közösen évtizedeken át készítette elő és vívta meg az orosz forradalmat. Trotzky Mexicoban való letelepedése után, tisztázni kívánja a világ proletáriátusa előtt azokat a vádakat amelynek alapján az orosz diktatúra 16 forradalmárt kivégeztetett és őt is halálra Ítélte. Trotzky Mexicoban való letelepedését egy liberális és radikális elleniekből alakult bizottság itt az Egyesült Államokban szorgalmazta, amely a “Committee for the Defense of Trotzky” név alatt működik. A világ proletáriátusa egy újabb lélegzethez jutott, abban a reményben, hogy Trotzky Mexicoban való tartózkodása alatt alkalmat ad arra, hogy a reá, pártjára és a kivégzett forradalmár elvtársai ellen emelt vádakat s mint annak “értelmi szerzőjét” tisztázni fogja. A CHICAGÓI MAGYAR MUNKÁSOK FIGYELMÉBE! A spanyol forradalom okai és előzményei címen Vince Sándor folytatólagos előadása most vasárnap, január 17-én d. u. 3 órakor a Bérmunkás Othonban, 2419 Lincoln Ave. A chicagói magyar munkás- j szervezetek és egyletek közös I bizottsága, Chicago déli részén' e hó 3-án, vasárnap délután tartotta a spanyol szabadság- harcosok, özvegyek és árvák támogatása érdekében második impozáns népgyülését, amely a Magyar Házban tartatott meg. Déután 4 órakor Pika Pál munkástárs kéri a megjelenteket, hogy foglaljanak helyet, egyben felszóllitja úgy az IWW mint a kommunista párt lap és irodalom kezelőjét, hogy jelentsék be irodalmaikat mielőtt a gyűlés kezdetét venné. Ennek megtörténte után átadja a szót a bizottság első szónokának Wiener Andornak, akinek egy teljes órán át elhangzott tartalmas beszédét nagy érdeklődéssel és sürü tapsai jutalmazta a közönség. Beszédében kifejtette, hogy miért kell a világ népének két nemzetiséggé alkalnia. Egyik nemzetiség — úgymond — a nemzetközi kapitalizmus, amely a reakció, a sötétség nemzetiségét képviseli, a másik a világ proletáriátusa, amely a vörös nemzetiséget, az emberiség szabadságát kell, hogy képviselje. “A spanyol forradalmat — ma már biztos forrásból tudjuk —, hogy nem Franco, hanem Hitler és Mussolini indították meg, hogy előkészítsék az utat egy Oroszország elleni háborúra. A hitlerizmus a nemzetközi kapitalizmusnak az agyában született meg, hogy útját állja a szabadságára törekvő népek haladásának.” Németország munkásságából még nem halt ki a 60 esztendős szakszervezeti eszmének csirái, sem a szocialista, kommunista pártok évtizedes tanításait nem irtotta ki Hitler három éves uralma. Vázolja a politikai pártok s eszközök elavult módszereinek hasznavehetetlenségét, összehasonlítja a parlamenti eszközök hatását a bölcsőben siró gyerek kezébe adott csörgővel. “A spanyol forradalom nem 1936-ban kezdődött, hanem 1931- ben, amikor a szervezett spanyol dinasztiát elkergették és helyébe demokratikus kormány- rendszert erőszakoltak ki.” “Azok a spanyol munkások, akiknek hősies, elszánt harca több mint 30 ezer politikai foglyot szabadított ki, a munkások, akik ezt eltudták végezni, meg fognak birkózni Franco, Hitler, Mussolini hadseregével is — fejtette ki az előadó.” Pika munkástárs mielőtt a népgyülés második szónokának adná a szót, röviden vázolja azt a helyzeteit, amely szükségessé teszi, hogy mi magyar munkások is kifejezzük szolidaritásunkat a harcoló spanyol munkások nagy ügye, — amely a mi ügyünk is — érdekében. Kéri, hogy mindenki tehetsége szerint járuljon centjeivel a spanyol munkások győzelméhez. A gyűjtés 55 dollárt eredményezett. Eme bejelentése után átadja a szót Dr. Vincze Sándornak, akinek ötnegyedórás beszédét régen látott figyelemmel hallgatta végig a közönség. Vázolja, hogy hogyan vonulnak fel a nemzetközi proletár hadseregek a nemzetközi reakció ellen Spanyolország területén, majd statisztikai adatok alapján mutatja ki ama nagy és áthidalhatattlan ellentéteket, amelyek a spanyol földes ur, a spanyol papság és a spanyol parasztság között fenn áll. Kimutatja, hogy Spanyolország területén az uralkodó vallás a katholikus, amelynek kötelékébe Spanyolország népének 70 százaléka tartozik, kimutatja, hogy az egyház kezében öszpontosul Spanyolország területének csaknem kétharmad része. ők uralják a pénzintézeteket, nagy ipari vállalatokat, a vasutak nagy többségét stb. stb. Vázolja, hogy miért kellett a spanyol munkásoknak a templomokat ostromolni, felgyújtani. (Vincze tartalmas beszédét kibővitve a chicagói közös bizottság egy 32 oldalas füzet formájában adja ki néhány héten belül.) A chicagói második népgyülés, amely a két hétig tartó ünnepek után zajlott le, amikor a munkások nem keresnek és duplán költenek, mégis olyan impozáns volt, hogy maga a bizottság meglepődött. Azok akik ismerik Chicago, Brunside környékén letelepedett magyarságot, szintén kell, hogy örvendjenek annak hallatára, hogy az ünnepek után, a Magyar Ház földszinti helyisége teljesen megtelt hallgatósággal, amely 55 dollárral járult a nagy ügy támogatásához. Mindkét részről eladtunk meglehetős számú irodalmat, amely mindennél biztatóbb jelenség a Brunsidei magyarság osztálytudatra való ébredéséről. Eme második népgyülés sikere megerősítette a chicagói magyar Wobblyk ama törekvését, hogy az osztálytudatos magyar munkások minden rétegével egyesülve, nagy, nemes és maradandó tanítást képesek végezni az osztályharc érdekében. Köhler. FELHÍVÁS Chicagói olvasóinkhoz. Több oldalról nyilvánult meg azon óhaj, hogy szükség volna egy dalárdára, mely ez ország hivatalos nyelvén — tehát angol nyelven — kultiválná a dal- müvészetét. Ezen óhajnak engedve az IWW angol, finn és magyar csoportjai e célból január 19-én, kedden este 8 órakor gyűlést tartanak a Bérmunkás Othonban 2419 Lincoln Ave. melyre meghívjuk mindazokat — akár tagjai a szervezetnek, akár nem, — akik óhajtanak egy ily daltestületben részt venni. Mexico menedéket adott a szovjet hadsereg megteremtőjének
