Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-05-15 / 945. szám

1937 május 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal Robbanás áldozata lett a nagy német léghajó A “Hindenburg” óriási léghajó, amely több mint kétharma­dát bejárta már a földnek a tervezett rendszeres légi járat nép­szerűsítése végett újból az Egyesült Államokba érkezett az el­múlt hét csütörtökén és már Lakehurst, N. J. állomáson volt ahol a leereszkedéssel foglalkoztak, amikor egy váratlan ese­mény szemtanúi voltak azok az ezrek, akik a hatalmas léghajó leszállásában akartak gyönyörködni. Még ki nem derített okból a “Hindenburg”-on robbanás történt, amely füst és lángba bo­rította a hajót, amelynek váza a földre zuhant. 97 személy volt a hajón, ezek közül 36 utas 61 pedig a személyzetet alkotta. A robbanás következtében 33-an halálukat lelték. Legtöbbjük a felismerhetetlenségig össze éget. Általános a vélemény, hogy a baleset szorosan össze kapcsolódik azzal a profit éhséggel- amellyel a “Hindenburg”-ot járató társaság a léghajókban ed­dig használt héliumgáz helyett az aránytalanul olcsóbb hidro­géngázt használta. Clevelandban kezdte meg gyülé- A nemzetközi brigád- sei körútját Fishbein munkástárs ban nincs fajgyűlölet A SPANYOL HARCOKBÓL LEVONT TANULSÁGOK ÉS AZ AMERIKAI “IPARI” SZERVEZKEDÉSI LÁZ TUDOMÁNYOS MAGYARÁZÁSÁT, A MEGÉRTÉS ÉS HELYESLÉS MEGNYI­LATKOZÁSÁVAL HALLGATJÁK A MUNKÁSOK ÉS MUNKÁS ASSZONYOK. Bár nagyobb tömegek is hallgatták már az előadóinkat úgy Cleveland East, mint a West Sideon, de azok között, akik ott voltak a gyűléseken általános a vélemény, hogy ér­telmesebb és tanulságosabb elő­adást Fishbein munkástárs mostani gyűléseinél a magyar IWW-isták még nem rendeztek. Pedig köztudomású az amerikai Debrecenben, hogy amikor az IWW-isták gyűlést hívnak egy­be, ott olyat mondanak, amit érdemes meghallgatni. Fishbein munkástársnak nem­csak előadó modora, de a mos­tani tárgya és annak tudomá­nyos magyarázata olyan köz­vetlen, hogy az ötnegyedórás előadás nemcsak a legnagyobb figyelmet váltja ki a hallgató­ságtól, de ami különösen a ma­gyar gyűléseken ismeretlen fo­galom az általános megértést is. A spanyol munkások eddigi kitartásának körülményeit is­mertetve, uj meglátást nyer a gyűlések hallgatósága, felis­meri azt, hogy a spanyol for­radalom nemcsak a hozott áldo­zatok nagyságában különbözik minden eddigi forradalmi meg­mozdulástól, de a győzelem biz­tosításában és különösen a nép javára való biztosításában uj utakon történik. Hisszük, hogy a felolvasó ut rövidsége mellett is több ezer magyar nyelvű munkás felis­meri és ennek a meglátásnak maga is terjesztője lesz, hogy a CIO szervezet csak a nevében viseli az ipari unió elnevezést, de szerkezetében valamint cél­jában egyen rangú, a reakciós AFofL-el. Az események, ame­lyekkel a CIO-t képviselők a munkássággal szemben gyako­rolnak, az eddig megkötött szer­ződésekkel, amelyek a szó igaz értelmében megkötöttséget je­lentenek a munkások részére, valamint azzal a körülménnyel, hogy a mozgalom nyitott ajtót talál a munkásság és a munkás- mozgalom eddigi ellenségeinél — meggyőzi Fishbein munkás­társ a CIO-t védőket is arról, hogy ez a szervezet nem lehet a bérrendszert eltörlő mozga­lom, de még csak a munkásság igazi képviselője sem. A gyűlések értékét fokozzák azok a kérdések, amelyeket a hallgatók adnak fel és azok a rövid világos magyarázatok, amelyeket azokra kapnak. TUDÓSÍTÓ. NEW YORK FIGYELEM! Május 15-én, szombaton este idényzáró MULATSÁGOT rendez a Modem Színkör és az IWW, a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave. Két színdarab kerül bemu­tatásra Vámos Vilmos rendezésében, Révész Mar­git és Fischer Kálmán felléptével. Belépő jegy 35 cent. Előadás után tánc! Kezdete 8:30-kor. (Folyt, az 1-ső oldalról.) életemben találtam — még a párisi italméréseket sem kivé­ve — ahol angol és amerikai fiuk egymást tisztelik és szere­tik. Itt nem hallani a gúny ne­veket, melyekkel egymást bosz- szantani akarják csak a fiuk — New Yorkból, Londonból vagy Dublinből mint testvérek élnek együtt. Különös figyelmet fordítot­tam az írországiakra, akik mind hit-hü katolikusok. Azon kérdésre, hogy mi a vélemé­nyük az “O’Duffy Christian Army”-ról egy 20 éves fiú vá­laszolt: “Azok rossz kereszté­nyek és rossz katolikusok, mert azokkal harcolnak, akik ellensé­gei mindennek ami jó és szent.” A fiú mellett egy középkorú ir szólal meg. “Az elmúlt éjjel, amikor az ellenséges táborból hallottam megjegyzést “sárga amerikaiak” azt hittem írek beszélnek. Úgy véltem, hogy az O’Duffyak vannak velünk szem­ben. Akartam az egész bataliont rohamra bírni, de mint értesül­tünk, németek voltak. De eskü­szöm, hogy ha egyszer szembe kerülünk az O’Duffykkal, nincs hatalom, amely vissza tarthat­na bennünket a támadástól.” “Mi ir katolikusok vagyunk, akik gyűlöljük a fasizmust — jegyzi meg egy harmadik — és ezelőtt gyűlöltük az angolokat is. Itt azonban a protestáns an­gol és a katolikus irish egy ügyért harcol és szeretik egy­mást.” Gyakran előfordul itt a fron­ton, hogy angolországiak min­den habozás nélkül mennek a “senki földjére” hogy megment­senek egy sebesült amerikait; németek ugyan ezt teszik a se­besült franciákért; olaszok a jugoszlávokért és viszont. James Neipold fiatal ameri­kai fiú ily körülmények között lelte halálát, amig egy sebesült biztonságba helyezésével volt elfoglalva. Ily hősök nagy szám­mal vannak. Itt azonban ilyes­mi minden feltűnés nélkül mú­lik el. Amint a Dimitroff batalion sáncárkába értünk éppen előt­tünk esett össze egy harcos, akinek a vállából ömlött a vér. Ily látvány itt semmi izgalmat nem kelt. Két katona hordágy­ra tette a sebesültet, Johnson kapitány megvizsgálta a sebet és jólesőleg konstatálta, hogy “szerencse, hogy nem robbanó töltés volt” és szállították a kö­töző helyre. Abban a pillanatban három robbanás volt a homok zsákok között, melyek közelében áll­tunk. Ezek robbanó lövegek vol­tak és én röktön rosszul lettem. Johnson kapitány megnyugtat­ni próbált, amint nézte vértelen arcomat és a vérző katonákat. “Ne izguljon fel — mondta. A fasizmus fizetni fog ezekért a robbanó lövegekért, a sebesül­tekért és halottakért. Ez csak az első komoly ütközet — mond­ja az emerikai tiszt. Hasonlót az egész világon meg kell vív­nunk — és győzni fogunk.” OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS.

Next

/
Thumbnails
Contents