Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-04-03 / 939. szám
1937 április 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal AMIT CSAK A SOROK KÖZÖTT LEHET OLVASNI WASHINGTON, D. C. — A szenátus különbizottsága, amely az 1936 novemberi elnökválasztási kampány megvizsgálására lett kiküldve, vizsgálata eredményeként egy javaslatot szándékszik a ház elé terjeszteni, mely szerint tilos legyen munkásszervezeteknek pénzbeli segítséget nyújtani politikai pártoknak. Hogy mindenki tisztába legyen azzal, hogy miről is van szó, hát ide írjuk, hogy Lewis mellé csoportosult országos szervezetek több mint 700 ezer dollárt adtak az elnök választási kampányára. Bizonyos, hogy ez az összeg nem ütne szeget a máspárt belieknek, de mert nem a demokratikus eszméktől áthatottan adták ezt az összeget a munkás szervezetek, hanem azért valamit vártak is, amint később Lewis ezt félre érthetetlenül meg is mondotta (Folyt, az 1-ső oldalról.) szabadság” “megszűnt a polgárok (munkáltatók) önrendelkezési joga,” “az individializmus eltűnése” és hasonló maszlagokkal igyekeznek népszerűtlenné tenni a sztrájkot. Chicagóban Countney államügyész egy 75 év előtti törvényt keresett elő a porlepte akták közül, amely kimondja, hogy hat havi börtön és 500 dollár pénzbírsággal sújthatok azok, akik megakadályozzák a tulajdonost tulajdona használatában. Ennek alapján állítottak ki tömeg letartóztatási engedélyt azok ellen, akik a városban több telepet megszállva tartottak. Az engedéllyel felszerelve a rendőrök százai éjnek idején lepték meg a Wilson-Jones telep 900 munkását, akik minden kijáratot eltorlaszolva tartottak a sztrájk kitörése óta, úgy hogy a rendőrségnek bekellett törni az ajtókat, hogy bejuthassanak a gyártelepre. Ugyan ily módon lakoltatták ki a Maremont Automotive Products Corp telepéről a munkásokat, a Logan Squarre department storeból és több gyárból, ahol a munkások ily sztrájkot vívtak. Ezen “életmentő” törvényt nagyhangon magyarázzák a napilapok, hogy a munkások biztosan tudomást szerezzenek arról és elvegyék a kedvüket a további “stay-in” sztrájktól. Gondoskodnak arról, hogy a törvényt a rendőrségi terorral súlyosbítsák és aki azt nem venné figyelembe, annak a rendőr bottal verik a fejébe, hogy a törvényt “tisztelni kell.” A detroiti rendőrség ugyancsak ily “békés” utón távolította el a sztráj kólókat több telepről és nagybuzgalommal tanulmányozzák a törvényeket, hogy ha találnának olyas valaés hogy a pártnak, amelyiknek ezt az összeget adják módja és alkalma legyen adni is illetve tenni valamit a szervezetek, még inkább a vezérek érdekében, a pénz mellé minden energiájukat is latba veszik, hogy a tagság, azok ismerősei és barátai támasszák alá a befektetés jövedelmezőségét. Ezt a műveletet tartja a kisebbségi párt sérelmesnek és ezért kívánnak törvényt hozni arra, hogy a munkás szervezetek anyagilag nem támogathatnák a politikai pártokat. Az akció másik tanulsága az, hogy akár munkás szervezet, akár a nagy ipar, amely sok ezer dollárokkal támogatja egyik vagy másik pártot a győzelemre való jutásában, azért teszik azt, hogy azután megfelelő anyagiak guruljanak visz- sza a vállalat pénztárába az állam kasszából. mit, amelyet a nagy autó telepek sztrájkolói is “megszívlelnének” és elhagynák a telepet. Mert a 80 vagy 100 munkást foglalkoztató telepen levő fegyvertelen munkásokkal könnyen elbánnak, de a 6000 munkással, akik a Chrysler telepeket tartják megszállva már nem köny- nyü dolog. Különösen nem könnyű ez akkor, ha a napokban lezajlott gyűlés megismétlődik, amely a Cadillac Squaren volt és több mint ötvenezer munkás hallatta tiltakozó szavát a kilakoltatás ellen. New Jersey állam kormányzója, Herold G. Hoffman nagy hangon hirdeti, hogy nemtüri meg államában az “ülő-sztrájkot” és ha “szükséges vérontással” is megakadályozza. Ezen hangos kijelentések azonban kevés hatást értek el, mert annak dacára new jersey állam több városában ilyen sztrájk van folyamatban. Hasonló intézkedéseket léptettek életbe több államban és helyenként “siker” koronázta fegyvereiket. Az első hetek készületlenül találták a munkáltatókat, de amint az idő múlik megtalálják a módját a munkások megfélemlítésének. Az osztályharc azonban nem szűnhet meg. A munkásságnak is előkészületeket kell tenni a jövőre HARRISBURGH, — Egyik Bérmunkás olvasónk Írja, hogy az árvíz károsultak között nagy számban vannak magyar családok is, akiknek alig, hogy sikerült a puszta életüket megmenteni. Az állam vagy a kormány nem nagyon siet ezeknek a gyors segély nyújtásával. Mint már irtunk és lapunk múlt számában az idegen lapokat tudósítással ellátó iroda értesítése alapján közöltük a kormány terveket készittett az árvizveszedelem elhárítására, de amikor azok megvalósítására kerülne a sor, minden esetben az arra való pénz hiányzik. így a harrisburghi magyarok a lakosság többi részével újabb és újabb veszedelmek elé kerülhetnek. Bár pillanatnyi enyhülést jelenthetnek azok a dollárok, amelyekkel egyesek és testületek a károsultak segítségére sietnek,, de nem tarthatók azok vonatkozólag. A munkásoknak egy kötelességük van és ez: hogy szervezetten menjenek a harcba és pedig a kor követelményeinek megfelelő forradalmi Ipari szervezetbe szervezkedve. Szervezetlenül a munkásságnak nincs ellentálló ereje. A helytelenül felépített szervezet nem lesz képes a felkészült munkáltató osztállyal felvenni a harcot. A munkásság jövőbeni győzelme attól függ, hogy mily mértékben ismerik fel azt a szervezetet, amelyben az irányítás a tagság kezében van, szerkezete összhangba van az ipari termelési rendszerrel és céljában forradalmi. A mindennapi kenyérért folytatott harcot nem célnak tekinti, hanem gyakorlásnak, felkészülésnek a végső harcra, a bérrendszer eltörlésére. Ily szervezet az IWW. megoldásnak, amig gátak és a megáradt vizek elvezetésével nem biztosítják a lakosokat. NEW YORK FIGYELMÉBE! Most szombaton április 3-án este az IWW és a Modern Színkör egy minden tekintetben szenzációsnak ígérkező Műsoros Táncestélyt rendez, a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave. Vámos Vilmos közismert színművész rendezésében és Révész Margit és Fisher Kálmán színészek közreműködésével színre kerül: A KRUMPLIKAPÁLÁS vígjáték 1 felv. Kezdete pont 8:30-kor. Előadás után Fransko hírneves cigányzenekar mellett tánc. Belépő jegy ára 35 cent. Tizen vesztetek életüket egy Ponce, Puerto Ri coban tartott nemzetközi felvonulás alkalmával, amikor a karhatalom útját állotta a békésen tüntetők hatalmas csoportjának. A nemzetközi tőke egyformán használja ki a munkásokat New York, Chicago, Los Angeles vagy a Dél Amerikai sziget csoport bármelyik részén, ahol haszon élvezet céljából befektetései vannak. Mig a munkások, ha tiltakoznak ez ellen, nemzetközi ellenségek lesznek, akiket orozva legyilkolni szabad. A munkáltatók az erőszakot alkalmazzák a sztrájkolókkal szemben Magyarok az árvízkárosultak között
