Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-04-03 / 939. szám

1937 április 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal AMIT CSAK A SOROK KÖZÖTT LEHET OLVASNI WASHINGTON, D. C. — A szenátus különbizottsága, amely az 1936 novemberi elnökválasz­tási kampány megvizsgálására lett kiküldve, vizsgálata ered­ményeként egy javaslatot szán­dékszik a ház elé terjeszteni, mely szerint tilos legyen mun­kásszervezeteknek pénzbeli se­gítséget nyújtani politikai pár­toknak. Hogy mindenki tisztába le­gyen azzal, hogy miről is van szó, hát ide írjuk, hogy Lewis mellé csoportosult országos szervezetek több mint 700 ezer dollárt adtak az elnök válasz­tási kampányára. Bizonyos, hogy ez az összeg nem ütne sze­get a máspárt belieknek, de mert nem a demokratikus esz­méktől áthatottan adták ezt az összeget a munkás szervezetek, hanem azért valamit vártak is, amint később Lewis ezt félre érthetetlenül meg is mondotta (Folyt, az 1-ső oldalról.) szabadság” “megszűnt a polgá­rok (munkáltatók) önrendelke­zési joga,” “az individializmus eltűnése” és hasonló maszla­gokkal igyekeznek népszerűt­lenné tenni a sztrájkot. Chicagóban Countney állam­ügyész egy 75 év előtti törvényt keresett elő a porlepte akták kö­zül, amely kimondja, hogy hat havi börtön és 500 dollár pénz­bírsággal sújthatok azok, akik megakadályozzák a tulajdonost tulajdona használatában. En­nek alapján állítottak ki tömeg letartóztatási engedélyt azok ellen, akik a városban több te­lepet megszállva tartottak. Az engedéllyel felszerelve a ren­dőrök százai éjnek idején lep­ték meg a Wilson-Jones telep 900 munkását, akik minden ki­járatot eltorlaszolva tartottak a sztrájk kitörése óta, úgy hogy a rendőrségnek bekellett törni az ajtókat, hogy bejuthassanak a gyártelepre. Ugyan ily módon lakoltatták ki a Maremont Au­tomotive Products Corp telepé­ről a munkásokat, a Logan Squarre department storeból és több gyárból, ahol a munkások ily sztrájkot vívtak. Ezen “élet­mentő” törvényt nagyhangon magyarázzák a napilapok, hogy a munkások biztosan tudomást szerezzenek arról és elvegyék a kedvüket a további “stay-in” sztrájktól. Gondoskodnak arról, hogy a törvényt a rendőrségi terorral súlyosbítsák és aki azt nem venné figyelembe, an­nak a rendőr bottal verik a fe­jébe, hogy a törvényt “tisztel­ni kell.” A detroiti rendőrség ugyan­csak ily “békés” utón távolítot­ta el a sztráj kólókat több te­lepről és nagybuzgalommal ta­nulmányozzák a törvényeket, hogy ha találnának olyas vala­és hogy a pártnak, amelyiknek ezt az összeget adják módja és alkalma legyen adni is illetve tenni valamit a szervezetek, még inkább a vezérek érdeké­ben, a pénz mellé minden ener­giájukat is latba veszik, hogy a tagság, azok ismerősei és ba­rátai támasszák alá a befekte­tés jövedelmezőségét. Ezt a műveletet tartja a kisebbségi párt sérelmesnek és ezért kí­vánnak törvényt hozni arra, hogy a munkás szervezetek anyagilag nem támogathatnák a politikai pártokat. Az akció másik tanulsága az, hogy akár munkás szervezet, akár a nagy ipar, amely sok ezer dollárokkal támogatja egyik vagy másik pártot a győ­zelemre való jutásában, azért teszik azt, hogy azután megfe­lelő anyagiak guruljanak visz- sza a vállalat pénztárába az ál­lam kasszából. mit, amelyet a nagy autó tele­pek sztrájkolói is “megszívlel­nének” és elhagynák a telepet. Mert a 80 vagy 100 munkást foglalkoztató telepen levő fegy­vertelen munkásokkal könnyen elbánnak, de a 6000 munkással, akik a Chrysler telepeket tart­ják megszállva már nem köny- nyü dolog. Különösen nem könnyű ez akkor, ha a napok­ban lezajlott gyűlés megismét­lődik, amely a Cadillac Squaren volt és több mint ötvenezer munkás hallatta tiltakozó sza­vát a kilakoltatás ellen. New Jersey állam kormány­zója, Herold G. Hoffman nagy hangon hirdeti, hogy nemtüri meg államában az “ülő-sztráj­kot” és ha “szükséges véron­tással” is megakadályozza. Ezen hangos kijelentések azon­ban kevés hatást értek el, mert annak dacára new jersey ál­lam több városában ilyen sztrájk van folyamatban. Hasonló intézkedéseket lép­tettek életbe több államban és helyenként “siker” koronázta fegyvereiket. Az első hetek ké­születlenül találták a munkál­tatókat, de amint az idő múlik megtalálják a módját a munká­sok megfélemlítésének. Az osz­tályharc azonban nem szűnhet meg. A munkásságnak is előké­születeket kell tenni a jövőre HARRISBURGH, — Egyik Bérmunkás olvasónk Írja, hogy az árvíz károsultak között nagy számban vannak magyar csalá­dok is, akiknek alig, hogy sike­rült a puszta életüket megmen­teni. Az állam vagy a kormány nem nagyon siet ezeknek a gyors segély nyújtásával. Mint már irtunk és lapunk múlt számában az idegen lapo­kat tudósítással ellátó iroda értesítése alapján közöltük a kormány terveket készittett az árvizveszedelem elhárítására, de amikor azok megvalósítására kerülne a sor, minden esetben az arra való pénz hiányzik. így a harrisburghi magyarok a la­kosság többi részével újabb és újabb veszedelmek elé kerülhet­nek. Bár pillanatnyi enyhülést je­lenthetnek azok a dollárok, amelyekkel egyesek és testü­letek a károsultak segítségére sietnek,, de nem tarthatók azok vonatkozólag. A munkásoknak egy kötelességük van és ez: hogy szervezetten menjenek a harcba és pedig a kor követel­ményeinek megfelelő forradal­mi Ipari szervezetbe szervez­kedve. Szervezetlenül a mun­kásságnak nincs ellentálló ere­je. A helytelenül felépített szer­vezet nem lesz képes a felké­szült munkáltató osztállyal fel­venni a harcot. A munkásság jövőbeni győzelme attól függ, hogy mily mértékben ismerik fel azt a szervezetet, amelyben az irányítás a tagság kezében van, szerkezete összhangba van az ipari termelési rendszerrel és céljában forradalmi. A min­dennapi kenyérért folytatott harcot nem célnak tekinti, ha­nem gyakorlásnak, felkészülés­nek a végső harcra, a bérrend­szer eltörlésére. Ily szervezet az IWW. megoldásnak, amig gátak és a megáradt vizek elvezetésével nem biztosítják a lakosokat. NEW YORK FIGYELMÉBE! Most szombaton április 3-án este az IWW és a Modern Színkör egy min­den tekintetben szenzáci­ósnak ígérkező Műsoros Táncestélyt rendez, a Bérmunkás Ott­honban 1351 Third Ave. Vámos Vilmos közismert színművész rendezésében és Révész Margit és Fisher Kálmán színészek közre­működésével színre kerül: A KRUMPLIKAPÁLÁS vígjáték 1 felv. Kezdete pont 8:30-kor. Előadás után Fransko hír­neves cigányzenekar mel­lett tánc. Belépő jegy ára 35 cent. Tizen vesztetek életüket egy Ponce, Puerto Ri coban tartott nemzetközi felvonulás alkalmával, amikor a karhatalom útját állotta a békésen tüntetők hatalmas csoportjának. A nemzetközi tő­ke egyformán használja ki a munkásokat New York, Chicago, Los Angeles vagy a Dél Ameri­kai sziget csoport bármelyik részén, ahol haszon élvezet céljából befektetései vannak. Mig a munkások, ha tiltakoznak ez ellen, nemzetközi ellenségek lesznek, akiket orozva legyilkolni szabad. A munkáltatók az erőszakot alkalmaz­zák a sztrájkolókkal szemben Magyarok az árvízkárosultak között

Next

/
Thumbnails
Contents