Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-08-22 / 907. szám
6 oldal üéRívioNKÁS 1936 augusztus 22. TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK A. K. rovata PORTUGÁLIA uralkodó osztálya 1926-ban felállította a fasizta diktatúrát, amely úgyszólván szünet nélkül a legbar- bárabb kinzó eszközökkel irtja a népek szabadságának zászlóvivőit. Az elfogott áldozatokat villanyosszékbe ültetik. Nem mindegyiket ölik meg, hanem többszörösen rá engedik az áramot amig az áldozat megőrül, ugyancsak ezt a barbár módszert használják az áldozatok vallatásánál is. 1926 május havában Ontario Carmona ezredes elfoglalta a kormányt, feloszlatta a parlamentet minden munkás szervezetett és intézményt összetörtek. A General Confederation of Labor — Általános Munkás Szövetség — épületeit lerombolták, könyveiket, irodalmukat elégették a szervezet vezetőségét, szervezőit s számos már harcos tagjait kivégezték vagy a fenti módszer szerint megőrjítették, sokakat az afrikai internáló barakokba száműztek évek hosszú sorára. Eme sorok között Amerika forradalmárjainak sorsa is levan írva. A kapitalizmus minden eszközt felhasznál, hogy az eddiginél még szabadabban harácsolhasson, még alacsnyabb bér, hosszabb munkaidő — amely magasabb profitott jelent — felett rendelkezhessen. A bátrak, az elszántak szervezkednek és szerveznek, hogy megakadályozzák a kizsákmányoló osztály kegyetlen uralmát. A FORD MOTOR Company kizárólagos tulajdonosai Ford, felesége és fia e társaságnak 1930-ban 172 ezer 645 részvénye volt, amelynek valamennyié e három egyén birtokában volt. Ugyan azon esztendőben minden egyes részvény 237 dollár tiszta hasznot hajtott, ami több mint 44 millió dollárt tett ki. Három egyén 44 millió dollár hasznot vág zsebre anélkül, hogy a termelésben tényleges részt vennének. Milliók, a bérrabszolgák nehezen dolgozó táborában évente alig keresnek egy ezer dollárt, hogy családtagjaikkal egyetemben tengessék nyomorult életüket. Ezt a rendszert a rablók nyelvén civilizált rendszernek nevezik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK szövetségi kormányának 1936 julius 1-től 1937 junius 30-ig szóló költségvetése 10 billió 489 millió dollár. Ebből a ho- ribilis összegből 4 billió 752 millió dollárt irányoztak elő az ember gyilkolás intézményeinek fentartására és fejlesztésére, vagyis az összes kiadások 45 százalékát. Amerika muníció gyárosainak nem kell félni, hogy a következő 12 hónapban nem lesz mit aprítani a tejbe. Eme rettenetes készülődés az ember mészárlásra kell, hogy osztálytudatra s az egységes Egy Nagy Szervezet kiépítésére ébressze nemcsak Amerika, hanem az egész világ kitagadott bérrabszolgáit. A FÖLDMŰVELÉSI miniszter jelentése szerint az elmúlt három évben számos nagy föld- birtokos kapott évente 10 ezer dollárt, amiért földjeiket parlagon hevertették. Elösmeri jelentésében, hogy az elmúlt három évben 38 millió 640 ezer dollárt fizettek ki amiért nem termeltettek élelmet s ruházathoz szükséges árut. Egy mon- tanai búzatermelő társaság 51 ezer 66 dollárt kapott. Egy arkansasi földbirtokos 199 ezer dollárt vett fel amiért földjeit kivonta a gyapot termelés alól, s parlagon hevertette. Egy floridai ültetvényes egy millió dollárt kapott, amiért nem használta fel földjeit cukor termelésre. Amig az inperialista államok valamennyié a kizsákmányoló osztály érdekeit védelmezi, addig az orosz államkapitalizmus intézői a termést és termelést lokoztatják, amely által emelik a nemzeti vagyon értékét. Az Egyesült Államok nemzeti vagyona 1935-ben 52 billió dollárral emlekedett. Ha a termelő eszközök összességét s a munkanélküliek sokasságát munkába állították volna napi 6 órai munkaidő mellett, akkor 1935-ben 130 billió dollár értékkel szaporodott volna a nemzeti vagyon, azonban ezt mesterségesen és törvényesen akadályozták és akadályozzák meg mert a népek vásárló képességének hiányában nem hozott volna profitot az uralkodó osztály számára. Ezen oknál fogva 78 billió dollár értékű áruval kevesebb lett termelve az összembe- riség jólétének kárára. NEW YORK városában az arisztokraták szervezetet alakítottak, hogy megakadályozzák az álarisztokraták visszaéléseit. Még az arisztokraták sem tűrik meg, hogy az ő nevükben valaki scabeljen. Nem tudjuk, hogy mely szervezethez csatlakoztak az AFofL-hez vagy a Lewis ipari szervezetéhez. HOOVER a republikánusok konvencióján kijelentette, hogy a demokrata adminisztráció volt az első amely osztály gyűlöleteit hirdet. Hoover az ő idejében nem hirdetett osztály- gyűlöletet ő csak fegyveres katonáival, gázbombákkal verette ki Washingtonból a bonuszát követelő veteránokat. IWW PIKNIK DETROITIJÁN! 1936 augusztus 23-án, vasárnap lesz megtartva az IWW SZEZON ZÁRÓ PIKNIKJE a Mosó Parkban. Kérjük a Bérmunkás olvasóit, hogy megjelenésükkel támogassák ezen pikniket. ÚTIRÁNY: A West Sídéről jövők vegyék az Ellen roadot a Gudard roadig és a Gudard roadon jobbra a Telegráf roadig, ahonnan délre a Mosó Park. Lesz jó zene, hűsítő italok, jó szórakozás. Töltse ezen napot az ipari forradalmárok társaságában. Otto Weininger NEM ÉS JELLEM című munkáiból Beküldte: Barna Imre Newark,N.J. A íérfiak között csak a nő megvetőit látjuk s olyanokat, akik a nő fölött hosszabban és mélyebben sohasem gondolkodtak. Részvét etikát az ember nem állít fel, ha maga valami nagyon részvétteljes. A szerelem tudotlan, végcélja sem egyébb, mint a következő nemzedék létrehozása. A legrésztvevőbb emberek azok, akik a részvétet a legrosszabb néven vették maguktól. Hazudik az* vagy sohasem tudta, hogy mi a szerelem, aki azt állítja, hogy egy nőt még akkor is szeret, amikor megkívánta. Nemi vonzás testi közelséggel növekszik, a szerelem a szeretett személy távollétében a legerősebb. A szerelemnek szüksége van az elválásra, bizonyos távolságra ahhoz, hogy életbe maradhasson. Csak egy szerelem van: a “plátói” szerelem, mert amit ezen túl még szerelemnek nevezünk, az a disznók országába való. Férfiak, akik egészen a nemi ösztön hatalmában állanak, egyáltalán nem bírnak semmi érzékkel a női szépség iránt. Nincs szerelmi vallomás, amely hazugság ne volna. S, hogy milyen buták a nők, azt abból láthatjuk, hogy milyen gyakran hisznek szerelmi vallomásokban. VOLHINIA Irta: Gelléri Andor Endre. Miért ezüstös a fejem, ha nem azért, mert bölcs ? S aki bölcs, az beszélhet. Van nekem egy nagy véleményem: aki a fronton járt, az méltóságos ur legyen és angyal. Mert van az embernek kedves barátja; veregeti a hátát, megcsókolja az arcát, a szeme könnyes, mint a falusi kút; beszélgetünk egymással, mint a kis füvek, de aztán haragos fellegekbe fordul a szavunk — s erre a barát azt mondja: — Kiszúrom a szivedet — és bicskát nyit rám, annak pedig olyan hegyes szeme van, mint a kigyószisszegés. — Nono, — mondom, — barátom, az imént még vajat kö- pültél velem s most talán megölsz ? Viszont nem ez a fontos az egész képecskéből, hanem, hogy milyen rossz, ha az emberre nyitják a bicskát, S ha mégis megbolondul s belémvágja? Az emberben tojásrántotta lesz az igazi bátorság. No, már most betesznek téged egy fedezékbe; kuksolsz, pattognak a gránátok, mint tűzön a kukoricák; jön az éjszaka; csendes minden, mint a kripta. Aztán vörös lesz a haja az éjnek; mint a veszett kutyák csaholnak az ágyuk; jajgat, mint a bolhás majom, a gépfegyver, már egyiknek-má- siknak leesik a füle a nagy zajban s akkor jön az igazi ordítás, olyan az, olyan, mintha dirib-darabra szakadva utolsót vonítana emberhangon a föld, aztán fájdalmában neked rohanna az egész. Hát ez — csak a picikéje. De akkor jön az igazi: az emberi pofák; a fenét: lófejek azok, a sírból kitörők, ebek, farkasok, vércsék, sakálok. S ha az egyiknek leütötted a fejét, a másiknak máris rohan rád a kése s jó, ha véletlenül nem a sajátságosod üt agyon. Igaz, aztán lecsendül minden. Ha az ég szakadna be, azt se hallanád. A lábadnál, ha valami hiányzik: találsz mindent: félszem; külön nyak; ha kopasz vagy: hajat, parókához. Rossz a gyomrod: van ott any- nyi bél, amennyit csak akarsz. Itt-ott még ég egy-egy emberi gyertya, aztán kialszik. Csend és sötétség. S jön a király, azt mond. a: — Méltóságos Pirók ur. Kezet nyújt, megszorítod. Aztán jön egy kislány s azt kérdi: — Hol az apukám ? Odaadod a félkarját, amit meghagyott belőle a gránát. Akkor jön a szakaszvezető s azt mondja: — Sorakozz, sorakozz. A hadnagy: — Ellentámadás. A többi már egyszeregy. Csak visszafelé érzi az ember. Ezért is képzelem, hogy megillet a méltóságos cim. Valami szép székben kellene nekünk pipáznunk, szagolnunk, hogy sül a pecsenye a konyhán, mig a szakállunk nem nő be a sárig. Angyalok meg azért lennénk, mert aki a pokolból kijön, az a tűz után — angyal. Mondottam: bölcselmes leszek. Mert születni, többször is meg lehet. Hol komoly a mivoltom s úgy élek, mint az óra; hol dudaszóra lejtek, lefoszlik az ingem — komolykodom. Más és más az ember, mint az évszak. Jó tavaszra jöhet zivataros nyár, csúnya őszre enyhe tél. De már meghalni Krisztuson kívül mindenki csak egyszer tudott. Mivel a halálon javítani nem lehet, vigyázz ember, hogy bele ne essél. Mert itt van az én esetem, ami Volhiniában történt. Kemény, csípős tél van. A levegő .. . szétszórt jég. Jön Bajuszi s azt mondja: — Hallja maga. Pirók, éjjel kimegy a fához. No, gondolom; Elza, öt gyermekem, fü, fa, virág — az ég veletek.
