Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-08-15 / 906. szám

1936 augusztus 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az acél munkások között (Folyt, az 1-ső oldalról.) megirt cikk van elhejezve, ma- gyaráza az acél ipar fejlődését Detroitban. Valamint azt a sok jót, amit a Michigan Steel Cor- poráció tett a detroiti munkás­sággal. A cikk nagyon érdeke­sen van befejezve, ami a kö­vetkező. Az acél munkásság nem akarja, hogy bárki is be- avatkozzan az ő sorsuk intéz­kedésébe, mert ők teljesen megvannak elégedve a helyze­tükkel. Áttanulmányozva a cik­ket, igyekeztem megtudni, hogy mennyi felel meg ebből a való­ságnak? Elmentem és felkeres­tem egy néhány acélgyári mun­kást, kiknek külömbözők a társadalmi felfogásuk, de egy­ben mind egyet értettek, hogy dacára a gépek fejlődésének, félannyi embererővel mint 1922-ben négyszer annyi vasat termelnek és mégis csak egy negyedrészét kapják meg an­nak a fizetésnek, mit 1922-ben kaptak. De beszéljenek a tények, hogy kiknek is vált hasznára a Michigan Steel Corporáció meg­szervezése. George R. Fink aki ennek a dorporációnak az elnö­ke, 1922-ben N. J. államban egy millió dolláros részvénytár­saságot alakított. Egyébként Mr. Fink egy pittsburhi acélválla­latnak volt akkor Salesman je, a detroiti autógyárosoknak árulta a vasat, mely szükséges az autó készítéséhez. Mr. Fink bizonyára már akkor látta, hogy helyben készíteni a vas­lemezeket sokkalta előnyösebb és igy maga épített egy kis gyárat Ecorson, mely már ha­talmas gyárrá fejlődött át, ahol ezer és ezer ember három síi­tán nyújtja a vasat éjjel-nappal. Ha Mr. Fink pályafutása itten befejeződne, már is több va­gyona lenne száz százalékkal, mint az összes munkásainak együttvéve, kik a gyárában dolgoznak 14 éven keresztül. De menjünk csak tovább, 1929- ben Mr. Fink megalakította a Great Lake Steel Corporációt, egyesülve a Wierton Steel Cor- porációval, valamint a Hanna Co. vagyis a National Steel Cor- porációval és egy rettenetes ter­jedelmű földet vásároltak meg Ecorson. Ez a corporáció 1929- ben már egy 20.000.000 dollá­ros tőkével fogott az építéshez, mely a világ legnagyobb acél­gyára és még mindég épül. Je­lentések szerint ebben a gyár­ban cipőszegtől felfelé, minden­féle vasat fognak gyártani egé­szen a vasúti sínig. Ez az uj telep már 8000 embert foglal­koztat naponta és 1.500.000 tonna vasat termelnek évente. A gyár statisztikai jelentése szerint, a gyár több vasat ké­pes naponta termelni a mai fel­szereléssel mint a mennyit 50 évvel ezelőtt az egész Egyesült Államok elhasznált naponta. A régi termelési módozat sze­rint, az acél lemeznek szánt vasrudat, egy kőszénnel fütött kemencében melegítették meg, ahonnan aztán hosszú fogókkal szették ki és tették a hengerek alá, nyújtották mig meg nem hült ismét melegítették és új­ból nyújtották mindaddig, mig el nem készült. A jelenlegi termelés azonba1 egész máskép megy, egy auto­matikus vaskéz irányítja az egészet. A szeneskemence he­lyett, villany és olaj kemence melegíti a vasat, mely nem ke­vesebb mint 12 tonnát nyom í ez az automatikai kéz veszi k a kemencéből és teszi a henger alá, melyre a viz állandóan fo­lyik, hüti a hengert nehogy elhasadjon a melegségtől. Ez a hatalmas izzó vas igy megy automatikusan egyik hengerből a másik hengerbe, amig csak el nem nyúlik, mig közben szintén csak egy automatikusan működő olló pontos darabokban vagdalja fel és a felvagdalt darabok ismét csak villám gyor­sasággal haladnak a konvaren a többi hengerek alá mind ad­dig, mig lemezzé nem nyúlnak, melyből készülnek az autótes­tek, sárhányók stb. stb. Egy ilyen termelésnél a mun­kásember, tényleg csak segít­ség, felvigyáz az automatára, esetleg leállítja az egész szer­kezetet, ha megromlik valame­lyik része. A fizetés is ehez van arányitva. Amig a régi ter­melési formánál, vegyük a leg­magasabb fizetésű munkást a rólereket, kik 25—30 dollárokat szoktak naponta keresni. Ab­ban az időben a róler volt a vezetője egy-egy geng munkás­nak, ő volt felelős a vasért. Máma ugyan ez a róler 65 centért dolgozik óránként és négyszer vagy ötször annyi vas szalad el a szeme előtt napon­ta. Ellehet képzelni, hogy az a munkás mennyit kap, aki 15 év­vel ezelőtt is csak 40 centet keresett óránként. Az acélgyárosok úgy tünte­tik fel, mintha a munkásság­nak nagy szívességet tennének azzal, hogy hatalmassá fej­lesztették a gyárjaikat. Az acél munkások jórésze az ilyen kapitalista propagandának be is dől. De különösen az ameri­kai munkásság, kik azt hiszik, hogy ,a bevándorolt munkások­tól ők külömbek. Ennek az uj acél telepnek a munkássága na­gyon érdekesen össze van kon- binálva. Abban az időben mi­kor a gyár megkezdte a mun­kát, munkásokat importáltak Amerika különböző acél gyárai­ból. Természetesen ezek a mun­kások csak is azok közzül ke­rültek ki, kikről bevan bizonyo­sodva, hogy megbízható szekér­tolói a kapitalizmusnak és ál­landóan a bószok talpát nyalják. Nem ritka eset, hogy a szeren­csétlen munkás meghívja a bc- szát a lakására, ahol egy kis itókával és ebéddel látja el. El­lehet képzelni tehát, mennyire befolyás alatt áll az ilyen mun­kásember, de különösen ha még tudatlan is és esetleg a bősz még a munkás családi ügyeibe is be van avatva. Egyébként a kompánia gon­doskodik arról, hogy a csa­ládnak minden tagja érdekelve legyen a gyárnál. Ebből a célból különböző klubbokat és intéze­teket állítanak fel az egész csa­lád részére, mint ahogyan az acélmunkásoknak szánt cikk egyik része meg is jegyzi. Munka játék nélkül, az ilyen élet nagyon komor. Ebből a cél­ból a Great Lakes Steel Compá- nia gondoskodott is arról, hogy különböző szórakozó egyesüle­tek legyenek felállítva, úgy­mint: labdázás, soft ball, skeet shooting, golfozás, tennis, lópat­kó dobálás, basket ball, kugli­zás, hockey és korcsolyázás. Az amerikai légiónak szintén van egy osztálya 250 taggal. Vala­mint a munkások gyerekei ré­szére a Junior amerikai légiót állították fel, kiknek van egy 40 tagból álló bandája és a kompánia szerelte fel őket. Van egy Glee Club nevű német ban­da is, mely teljesen ingyen ját­szik úgy a gyár részére, mint vallásos felekezeteknek. Ugyan abban a cikkben a következő nagylelkűséget jegyezi meg az iró. A gyári munkások hat kü­lönböző szervezete gondoskodik arról is, hogy a gyári munká­sok között a segélyezés is kel­lően el legyen végezve. Azt már nem írták oda hogyan, de az acél munkások tudják. Ha va­lamelyik közzülök megbeteg­szik, úgy a többi nincstelen já- nosoktól összekollektálják a centeket és vesznek neki kenye­ret nehogy a kompánia legyen vele megterhelve. Ezt a tudósítást csak azért írtam, hogy a Bérmunkás olva­sói egy rövid áttekintést nyer­jenek az acél munkások hely­(Folyt. az 1-ső oldalról.) rom motoros repülőgépeket ve­zetik, ami nyilvánvaló bizonyí­téka, hogy úgy az őlasz, mint Németország minden tekintet­ben támogatja az ellenforradal­márokat. Megbízható hir sze­rint a spanyol ellenforradalmá­rok nyolcvan három-motoros repülőgép szállítására kötöttek szerződést Olaszországgal, me­lyekért készpénzt fizetnek a roskadásig telt háborús kasszá­ból. A spanyol papság, az ipar­mágnások és bankárok semmi anyagi áldozatott nem kiméi­nek a fasizták segítésében. Az első hetek nehézségein át­esve, a munkásság, a liberális polgárság és kormányhü ka­tonaság minden irányban győ­zött és már-már biztosítva lát­tuk a fasizták bukását. Az olasz és Németországok által nyújtott segítség azonban aránytalanul megnehezíti a harcot és sok vér­áldozatba kerül az ellenforrada­lom leverése. Ezekután, Franciaország — bár még mindig kísérletezik a semlegesség fenntartásával — látva Olasz és Németországok lépéseit, repülőgépeket szállí­tott a spanyol határra és csak utasításra várnak, hogy meg­kezdjék a támadást a fasizták ellen. Anglia szimpátiája az el­lenforradalmárokkal van, de gaz­dasági érdekei viszont arra zetéről és, hogy mennyi alka­lom van ezen munkásokat meg­szervezni. Azok a munkások, kik ebben a gyárban próbálnak munkát kapni, már jó előre be kell legyen adva a nevük a gyárba^ valakinek ajánlani kell, de különösen olyan egyénnek, ki a kompánia részéről teljesen megbízható, nehogy esetleg valami lázadót találjanak fel­venni munkába, kivel esetleg még meggyűlhet a bajuk és kitalálja oktatni a munkásokat. Ezzel nem akarom azért azt mondani, hogy őszinte gondolko­dó munkások ottan nem dolgoz­nak, sőt inkább ellenkezőleg, mert vannak nagyon sokan, kik már keresték a kivezető utat a szakszervezeteken ke­resztül, de többször elárulták őket és éppen azért nem akar­nak benne hinni továbbra. Most ahogyan a szervezkedési kam­pány megkezdődött az újságo­kon keresztül, lemonádéval és szivarral traktálják a munkáso­kat. Sőt mindenki kapott egy heti vakációt fizetéssel, csak ne szervezkedjen. Ezen munkásoknak a meg­szervezése is az IWW tagságá­ra vár. Sajnos az elmúlt évek­ben az IWW nagyon kevés pro­pagandát fejtett ki ezen mun­kások között, nem csoda tehát, ha nem ismerik a mozgalmat. Jó lesz az IWW tagságának Det­roitban felfigyelni és megmu­tatni az acél munkásoknak is az utat, a helyes szervezkedés­re. Sütő. kényszeríti, hogy ellenük fog­laljon állást. Ugyanis fasizták Olasz és Németországnak bizo­nyos területeket ajánlottak fel a segítség ellenében, ami Ang­lia gazdasági érdekeit nagyban aláásná és igy kényszer hely­zetben közbelépés esetén a fa­sizták ellen lesz kénytelen fel­venni a harcot. Az egész világ munkássága szivszorogva lesi a spanyolor- országi eseményeket. Mi nem a legjobb véleménnyel voltunk a spanyol kormány eddigi műkö­déséről, ma azonban a kritiká­nak nincs helye. Élet-halál harc folyik Spanyolországban és eb­ben a harcban a világ osztály­tudatos munkásai, liberális pol­gárai és mindenki, aki az em­beri jogokat a legparányibb tiszteletben részesíti, minden lehetőt elkövet, hogy támogas­sa azt a dicső harcot, melyet Spanyolországban folytatnak a gyilkos fasizmus hatalomra ju­tásának megakadályozására.---------------------------— FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Aug. 1-től — aug. 7-ig. Chicagói csoport............... 5.00 MBSz., E. Pittsburgh..... 64.13 St. Bukovszky, Cicero. .. 1.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 2.00 Mrs. Kulcsár, Clev. sors. 35.00 Clev E. S. csoport ........... 15.00 Elkeseredett harc folyik Spanyolországban

Next

/
Thumbnails
Contents