Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-12-19 / 924. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 december 19. IPARI KOMMUNIZMUS Ma, ahogy az osztályharc mindjobban kialakul és végső ütközetre készülünk sokszor halljuk, hogy az öreg Európába, nem nemzetek, hanem két elmélet — a kommunizmus és fasizmus — között folyik a harc. Ezt mi is igy látjuk, de ugyan akkor meg kell állapítanunk, hogy mi nem úgy látjuk a kommunizmust, hogy ezen néven párt diktatúrát szervezzünk és az államkapitalizmust csúfoljuk kommunizmusnak. Mi a termelés és szétosztás, másszóval a közigazgatásnak, gazdasági tanácsokban való teljes átszervezését, párt diktatúra nélkül értjük a kommunizmust. Ez a helyes irányzat a kommunizmus felé, leginkább csak a fejlettebb ipari államokban nyilvánulhat meg, ahol van ipar, van ipari munkásság és helyes irányban, — párt fennhatóság nélkül — gazdasági szervezetek. Most ezt bizonyítja a spanyol forradalom. Spanyolország iparilag kifejlett ■ részén, egy pár hét alatt lerázták magukról a fasizmus gyilkos hadtesteit. De ennél sokkal tovább mentek, lefoglalták a gyárakat, a szétosztást és közigazgatást és gazdasági tanácsokat szerveztek, melyben számarányban van minden irányzat képviselve. A régi módi politikai közigazgatást szükségtelenné, feleslegessé tették. Amig egyik oldalon szervezték a munkás hadtesteket, a másik oldalról a termelést és szétosztást szervezték, ugyan akkor a közoktatást, minden fontosabb funkciót, tanácsok kezeibe adták át, mely felett a munkás szervezet, ezek között a CNT leghatalmasabb gazdasági szervezet gyakorol ellenőrzést. Van Spanyolországnak iparilag fejletlen része is, ahol az egységfronti kormány meg volt, de minden ellenállás nélkül behódolt a fasizmusnak, mert nem volt osztályszervezet mely pártkötelék nélkül, vagy amint a CNT csinálta, a párt akarata ellenére fegyvert ragadott volna, lerázta volna a fasizmust, átadta volna a földet, iparokat, szállítást a munkásságnak, köztulajdonba, hogy legyen miért harcolni nekik, melyet érdemes legyen megvédeni. A gazdasági szervezet, mely tiszta osztályszervezet, nem csak a termelést és szétosztást bírja ellenőrizni, hanem ezen keresztül a tanácsot is és ha van is frakció külömbség a tanácstagok között, de a szervezett munkásság akaratát kell nekik végrehajtani. Mert nem engedheti meg a szervezett munkásság, hogy szűkös pártérdekeket szolgáljanak, hanem a közérdeket, melyhez a nagy többség támogatását megnyerik. Csak ilyen osztály szervezeten keresztül, mely a termelésen, szétosztáson alapszik, épülhet fel az igazi kommunizmus, a közös termelési rendszer. Csak ezt nevezhetjük kommunizmusnak, ámbár fejlett ipar nélkül, nem lehet egyszerre kiépíteni ezen ideális, közös termelési és fogyasztási rendszert, de az osztály szervezet, mely a prole- táriátusnak a nagy többségét magába foglalja, garancia az átszervezés helyes irányba való tartására. Nem állítjuk azt, hogy félig iparizált államokban, mint Spanyolország is, máról-holnapra lehetséges ezen ipari kommunizmus megvalósítása, melyet nagyban megnehezít és elodáz a sokáig tartó belháboru, mely nem az építést, hanem a rombolást idézi elő, nem csak újabbakat, hanem a meglevőket is újra kell majd építeni, úgy a termelési mint szállítási eszközöket és munkatelepeket. A pártoskodás szakadásokra, vagy párt diktatúrára vezet, igy az uj társadalmi rendszer építésében, mint az azért folyó harcokban, legkönnyebb egységet teremteni az osztály szervezeten keresztül, mely nem pártérdekek, hanem osztály érdekek szerint kell, hogy legyen megszervezve és éppen ezért nem állhat egy pártnak sem a befolyása, ellenőrzése alatt. Mert csak egy tiszta osztály szervezet, amely gazdasági egységen, érdekközösségen épül fel, képes az ipari munkásságot magába foglalni, garancia arra, hogy nem párt bürokrácia, hanem tiszta kommunizmus, gazdasági egyenlőség fog kialakulni. Mert csak ez a tökéletesebb társadalmi rendszer éri meg azt a nagy áldozatot, amit a munkásságnak hozni kell, de ez megér minden áldozatot. Vi. A Munkás Betegsegélyző Szövetség A SZÖVETSÉG TAGLÉTSZÁMA FELÜL VAN AZ ÖTEZREN. Az 1936. év a Munkás Betegsegélyző Szövetségben fontos ténnyel zárul több szempontból is. Ugyanis a jubileumi esztendőben lefolytatott tagszerző kampány a Szövetség nagyobb szabású általános ismertetésével újból felemelte a tagság létszámát az ötezres számon. Azon az utón, amelyen tovább haladva visszakerülhet a depresszis éveket megelőző taglétszámhoz is. Egy másik és talán a Szövetség szempontjából a legfontosabb eredménye az esztendőnek az a körülmény, hogy az esztendők óta a Szövetség belső ügyeivel nemtörődő tagok érdeklődését sikerült felkelteni és az építés munkájába bevonni. A kiadott jelentésből ezt az örvendetes tényt látjuk és céltudatos irányítással versenyre kellnek az osztályok, hogy hol és ki tudja a helyzetet és az alkalmakat jobban kihasználni a Szövetség érdekében. Mint látjuk a Bérmunkás olvasói nem idegenkednek a Szövetség osztályainál az aktiv munka végzésétől és rajta kell lenni, hogy abba a másmódon einem foglaltakat is bele vonják. A cél minden munkást megnyerni a Munkás Betegsegélyző Szövetségnek. Olvasd aBérmunkást! A bérleti szerződés Irta: Oscar Maria Graf. Valamelyik hó elsején Schwertner Anna, egy gyógyszerész özvegye, a Grundtner- gasse 18. szám alatt levő ház III. emeletének egyik igen csinos kétszobás lakásába költözött. A ház tulajdonosa, Flach- eisl Bálint mészárosmester ur a bérleti szerződés megkötése után takaros kis cédulát nyomott a kezébe és azon többek között a következő állott: “A bér minden hó elsején legkésőbb délelőtt 11 óráig fizetendő. Ha a bérlő nem tartja meg pontosan ezt a szabályt, a háztulajdonos azonnali hatállyal felmond neki.” Schwertner Anna fölfedezte később ezt a mondatot a “Házirend ’-ben is, amely nagy betűkkel nyomott figyelmeztető táblaként ott függött minden emeleten. Illően tudomásul vette, mert teljesen korekt nő volt, alig 45 éves, de annál sokkal fiatalabb külsejű, amellett energikus arcú és tiszteletet parancsoló tartásu. Vagyoni viszonyai is a legjobb rendben levőknek látszottak. Flacheisl ur nagyon elégedett volt uj bérlőjével. — Vali — mondotta feleségének —, ez valami jobb családból való lehet ... Itt nincs semmi baj, semmi. Schwertnerné az egész hónap alatt lakása berendezésével foglalkozott, mindenkihez nagyon kedves volt és a jelek szerint még valami házonkivüli teendője is akadt. Hébe-hóba úgy látszott, hogy pár napra elutazik, mertegy kis kézitáskát vitt magával és ilyenkor senki sem hallott felőle semmit. A hónap utolsó napján, röviddel éjfél után harsányan szólt a csengő Flacheisl urnái: A mészáros és neje álomból riad föl és nem tudta, miről van szó. Másodszor is csöngettek. Ez még sohasem történt meg. Flacheisl ur kikecmergett meleg takarója alól, morgott és nyögött, bebújt nadrágjába és álomitasan az ajtóhoz mászott. Schwertnerné állott ott legkedvesebb, legbarátságosabb ábrázatával és mielőtt még a háziúr szóhoz juthatott volna, ezt mondta: — Nagyon kérem, bocsásson meg, Flasheisl ur, de nem szeretnék pontatlan lenni . . . Ugyanis öt órakor el kell utaznom és azonnal meg akarom fizetni a bért . . . Tessék!... Csak egy-két nap múlva jövök vissza és akkor már késő volna. Átnyújtotta a csodálkozó háziúrnak a házbérkönyvet és átadott egy pár bankjegyet: Meg is számoltam, hogy ne legyen vele semmi baj . . . Csak gyorsan kérem a nyugtát. Tessék. — Hja, hja, de mégis, dehát ez — dadogta Flacheisl ur és álmosan vette át a pénzt és a könyvet. Mondani akart valamit, nagyon ingerült volt, de de Sshwertnerné mindennek elejét vette bájos mosolyával és igy szólt: — Nem, nem, nem akarunk semmiféle pontatlanságot, Flacheisel ur . . . Kérem! Hiszen mingyárt kész az egész. Bocsásson meg a zavarásért... Flacheisel ur morogva ment be a hideg szobába, megszámolta a pénzt és aláfirkantotta nevét. — Furcsa asszony, furcsa — mormogott magában és azután ismét az ajtó elé lépett: — Kérem, de . . . — Úgy, úgy, jó. Köszönöm szépen és most aludjék jól — vágott megint Schwertnerné a szavába és már el is indult: — Jó éjszakát, Flacheisl ur. A férfi nem túlzottan barátságos arccal nézett utána, becsukta az ajtót, morogva bement a hálószobába és dühösen dörmögte: — Ejnye, őrült egy nő, na de ilyet: Fölkelt valakit éjfélkor és kifizeti a bért!... Nagyon kedves az ilyesmi! Röviden elmesélte, hogy mi történt és újra beburkolódzott a közbe kihűlt takaróba. A következő napon azonban mégis nagyon elégedett volt. Talán Schwertnerné asszony szép lelkiismeretessége tetszett neki oly nagyon, talán érezte háziuri hatalmának minden nagyszerűségét. Mindenesetre igy szólt feleségéhez: — Látod, most megint láthatod, hogy hiába go- rombáskodtál velem, amiért mindenféle haszontalan nyomtatványra szórom a pénzt . . . Ha a bérlő hozzászokik, az ilyesmi kifizetődik! És büszkeséggel említette “Házirend”-jét. Megfontoltan szürcsölte kávéját és harapdál- ta a friss zsemlyét. Kis idő múlva ő, aki különben igen rosszindulatú ember volt, igy vélekedett: — Hiszen tényleg tovább maradhat vidéken és várnom kellene. Tulajdonképpen az ilyen becsületesség dicséret- remélté. Minden tiszteletet megérdemel ! ,.i Kövérkés, kissé asztmatikus felesége semmit sem felelt erre. Nagyon jól tudta, hogy Bálinthoz reggel senkinek sem szabad szólnia. Ugyanaznap este visszaérkezett Schwertnerné. Flacheislék, akik a második emeleten laktak, hallották lépteit. Elcsodálkozva néztek egymásra és Flacheisl mormogott: — Hm, tehát mégis még ma visszajött! No, akkor igazán nem kellett volna akkora zavart csinálnia az éjféli lakbérfizetéssel! És a férfi, akit hosszú házassága félig-meddig filozófussá szeliditett, mélyreható szemlélődésekbe merült, amelyek a női lélek kifürkészhetetlenségét firtatták. Schwertnerné megint többé- kevésbbé láthatatlanná vált. Nagyjában kifogástalan és nyugodt bérlőnek számított. A hónap 30-án azonban éjfélkor megint csöngettek Flacheisel- éknél és ugyan ki állott az ajtó
