Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-12-05 / 922. szám

1936 december 5. BÉRMUNKÁS 5 oldal A munkáltatók és az union vezé­rek a sztrájkoló munkások ellen A vizi szállítás ipari munká­sai a történelem legnagyobb arányú harcát vívják. E harc­ban nemcsak a munkáltatók és azok bérenceivel állnak szem­ben, hanem saját vezéreikkel is, akik mindent elkövetnek, hogy megtörjék a szolidaritást, amely eddig kifogástalan volt a sztrájkolok között. A reakciós vezérek mindent megkísérel­nek, hogy a keleti rakpartokat elszakítsák a nyugatiaktól, hogy a megakadt szállítást ilyenfor­mán bonyolíthassák le. Nekik az okoz lelkifurdalást, hogy a szerződést megszegik, nem pe­dig, hogy a sztrájkoló munká­sokat — union tagokat — győ­zelemre segítsék. Bár a munkások az egész vo­nalon a legkifogástalanabb szo­lidaritást tanúsítják, annyit már mégis sikerült a megalkuvó vezéreknek elérni, hogy rávet­ték a sztrájkbizottságot enge­délyt adni a romlandó élelmi­szerek szállítására. Ez semmi esetre sem biztató jelenség a sztrájkolok részére és éles til­takozást váltott ki sok irány­ból. A sztrájkolok még mindig az eredeti követelések mellett harcolnak, melyek: 1.) A fel­vétel a szervezeten keresztül történjen. 2.) A túlórái munka egy és félszeresen díjazandó, nem pedig a munkáltatók kí­vánsága szerint, hogy a túlórát dolgozó munkások a következő nap lemaradjanak a munkából. 3.) Nyolc órai munkaidő a hajókon és rakpartokon helyett a sztrájk előtt is érvényben levő hat órai munkaidő. A kitartott sajtó félrevezető híreivel szentben, hogy a sztráj­kolok egyes keleti kikötőkben megegyezésre jutottak, a tény az, hogy sztrájkolok több he­lyen szembe helyezkedtek az union vezetők törekvéseivel és nem hajlandók elárulni társai­kat. A keleti kikötőkből San Pedroba érkező hajók ott is maradnak. Több mint ezer ten­gerész hagyta el a hajókat meg­érkezésükkor és ünnepet tarta­nak. Egyrészük a városban maradt, mig sokan Los Ange­lesbe mentek, várva tárgyalá­suk eredményét. A gulf partokon állandóan növekszik a szolidaritás. Mobi­leben a rendőrség csavargás vád alapján tartóztatja le a picketeket és amikor már több mint 50 sztrájkoló volt a bör­tönben, felajánlották szabad­lábra helyezésüket, ha vissza mennek dolgozni. Ezt természe­tesen valamennyien visszautasí­tották és várják a tárgyalást, amely december 5-re van kitűz­ve. A keleti kikötőkben a mun­kások mindnagyobb számmal barátkoznak meg azzal a gon­dolattal, hogy saját kezükbe vegyék a sztrájk irányítását. A vezér urak erélyesen tilta­koznak az ellen, hogy őket mel­lőzzék és a tárgyaló bizottságot a tagság soraiból válasszák. Philadelphiában a Burns de­tektív iroda bérencei garázdál­kodnak a sztrájk megtörésében. A Burns vérebek az elmúlt hé­ten több sztráj kólót fegyver­rel megsebesítettek a sztrájk­vonalon. A munkások között általános a bizalom, hogy ha összetarta­nak győzelmük biztos. A mun­kásság ellenségei természetesen mindent elkövetnek, hogy az összetartást megakadályozzák. Az International Seamens Uni­on vezérei nagybuzgalommal toborozzák a sztrájktörőket Chicago, Cleveland, Baltimore és más nagy városokban. Sok helyen a kommunista “elvtár­sak” is közrejátszanak, hogy a szolidaritást megakadályozzák, oly ajánlatokkal, hogy a gyű­léseken csak az ISU tagjai ve­hessenek részt, ugyan akkor, amikor a Sailors Union of the Pacific (az ISU-ból kizárt cso­port) az IWW-hoz tartozó Marine Transport Workers In­dustrial Union és a Ship Clea­ners Union tagjai a legaktívab­bak a sztrájkban. A millitáns munkások távoltartásával pró­bálják a kommunisták meg­vetni a lábukat a sztrájkban. Ily tevékenységük pedig semmi esetre sem egyeznek az “egy­ségfront” lármájukkal. Mind­ezen nehézségek dacára, ha a szolidaritás eszméjét sikerül ébren tartani a sztrájkolok kö­zött győzelmük biztos. A TANÍTÓK és tanítónők dí­jazása 1935-ben 16 államban átlagvéve havi 20 dollárt tett ki, 22 államban havi 40 dollárt, 10 államban havi 50 dollárt. 10 ezer 877 tanító 1935-ben 2 és 3 hónap között volt alkalmaz­va, 38 ezer 698 4 és 5 hónap között, 98 ezer 18 hat és hét hónap között, 187 ezer 667 — hét hónapig volt alkalmazva. SOUTH BEND, Ind. — A város történetében egyik leg­nagyobb arányú bérharc nyolc izgalmas nap után befejezéshez ért. A tárgyalásoknál a munká­sokat az United Automobil Workers of America elnöke és vezetőségi tagjai képviselték, mig a vállalat tárgyaló bizott­ságát maga Vincent Bendix vezette. A két ellenfél csoport között volt a munkaügyi de­partment megbízottjai, akik minden erőfeszítést megkísérel­tek, hogy a harcot mennél előbb befejezéshez juttassák minden körülmények között. A harcban elért eredmény a munkások részéről részleges. Az eredeti követelés volt a gyár teljes unionizálása, vagyis, hogy csakis az UAWA szervezethez tartozó munkások dolgozhassa­nak ott. A megegyezés szerint a vállalat elismeri a UAWA 9. számú lokálját, mint a szerve­zet kebelébe tartozó tagság kép­viselőjét. Azonban nem zárja ki, hogy más testület nem kép­viselheti a munkások bizonyos csoportját a gyárban. Vitás ügyekben, mint bér, munkaidő és munkaviszonyok kérdésében a vállalat a szervezet megbizof- taival köteles tárgyalni és még oly esetekben is, ha más tes­tület, vagy személy van érde­kelve, aki a szervezeten kívül áll, először a szervezet megbi- zottaival kell megegyezésre jut­ni. Többek között megállapodás történt, hogy a sztrájkból ki­folyólag senki ellen megtorlást nem alkalmazhatnak; valamint munka megszűnés esetén mi­előtt elküldenének bárkit egy nappal előbb értesíteni kell a szervezet megbízottait, úgyszin­tén ha a munkások megjelennek a napi munka elvégzésére és munkahiány következtében ha- zaküldik, két órai fizetést kö­teles a vállalat megfizetni. Ha bármely csoport, vagy egyén sérelmet táplál és a gyár igazgatóságától kapott orvoslás­sal nincs megelégedve, panasszá- val egy a szervezet és a gyár által kinevezett 3—3 tagú kö­zös bizottsághoz fordulhat, melynek tagjai nincsennek köz­vetlen érdékelve a vitás kérdés­ben. A Bendix gyári sztrájk egyik nevezetessége volt, hogy ami­kor a munkásokat kizárták a több ezer nappali munkások közül ezer néhányszázan meg­tagadták elhagyni a gyár terü­letét. Hat napot töltöttek, ezen az önmaguk által választott fog­ságban és a gyár vezetőség ak­kor érte el az első kedvező lé­pést a harcban, amikor az union vezetők segítségével rávették a munkásokat a gyár elhagyásá­ra. Ezen fordulat után szaba­dabban intézkedett az igazgató­ság és a munkások a támadás­ból a védelemre kényszerültek. A harcban elért eredmények bár nem teljesen kielégítők, azonban az ut nyitva van az ereümények tökéletesítéséhez. Az a tény, hogy elismerték a szervezetet, mint a tagság kép­viselőjét és vitás kérdésekben a szervezet megbizottaival kell tárgyalásokba bocsátkozni, le­hetővé teszi, hogy kitartó mun­kával a telepen foglalkoztatott összes munkásokat megszervez­zék. Fontos azonban, hogy az union tagsága érdekelve legyen a szervezet kiépítésében és ne teljesen a vezérek kénye-ked- vére legyen bízva az ügyek in­tézése. Mert az UAWA szerve­zet nem forradalmi, hanem re­akciós vezetők irányítása alatt van annak dacára, hogy a Le- wis-féle “Committee for In­dustrial Organization” kebelébe tartozik, amely csoportról egye­sek azt akarják elhitetni, hogy megoldja az Ipari Unionizmus szükségességét. A Bendix gyár megszerve­zése egyik fontos lépés az autó ipar megszervezéséhez és a tagságnak résen kell lennie, hogy az AFofL-ben megszokott árulások megismétlését elkerül­jék. NYUGTÁZÁS. Okt. 25-től — nov. 26-ig. Előfizetéseket küldtek: A. Karácsonyi, Bridgeport.... 1 G. Bakos, Los Angeles......... 1 J. Herczeg, Cleveland........... 1 M. Kaczibán, Cleveland....... 1 F. Takács, Pitsburgh........... 1 A. Kucher, Pittsburgh........ 3 J. Orbán, Phila....................... 1 L. Rost, Phila....................... 1 G. Rauch, Akron................... 1 F. Szüch, So. Bend............... 4 St. Kóta, Triadelphia........... 4 G. Vaszkó, New York........... 1 A. Réti, Lodi........................... 1 J. Herold, Bridgeport........... 2 Wm. Munkácsy, Bethlehem.. 2 J. Miklós, Martins Ferry..... 1 A. Bognár, Cleveland........... 1 P. Bécsiné, Phila................... 1 A. Török, Chicago............... 1 J. Zára, Chicago................... 1 S. Varga, Buffalo................. 3 P. Hering, Buffalo............... 3 A. Alakszay, Akron............... 2 J. Buzay, Cleveland............. 1 A. Könczöl, Cleveland........... 1 St. Ehász, New Brunswick.. 1 G. Pallagi, Newark, 0.......... 1 IVI. Márkusz, Martins Ferry 1 J. Havel, Garfield ................... 2 M. Fekete, Coraopolis........... 1 J. Mojzer, McMehen............. 1 J. Koren, Los Angeles........... 1 A. Kondray, Joffre............... 1 J. Nyers Baxter................... 1 St. Czika, Grant Town........... 1 FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Okt. 25-től — nov. 26-ig. J. Feczkó, New York.. 1.00 MBSz. E. Pittsburgh.... 64.13 J. Weidinger, Easton.... 1.00 MBSz II. oszt. Clev.... 5.00 M. Vlasits, New York.. 1.00 J. Gyurcsek, Canton ... 1.00 Lefkovits Bizottság..... 500.00 CLEVELAND EAST SIDE ma­gyar propaganda csoport MOST PÉNTEKEN este pont 8 órakor gyűlését tartja a Bérmunkás helyiségében 8622 Buckeye Road. Pontos meg­jelenést kér a — Titkár. The One Big Union Monthly név alatt havi folyóiratott ad ki az IWW Egyetemes Végre­hajtó Bizottsága, amelynek első száma december közepén ke­rül ki a nyomdából januári dátummal. Az előleges jelentés szerint 36 oldalon képekkel illuszt- trált nevelő eszköze lesz a One Big Union Monthly az ipari unionisták kezében. Az előfizetési ára egy évre 1.50 és egyes számokként 15 cent lesz. Szerezzünk minél több előfizetőt e folyóirat­nak, de különös képen az első számból rendeljen mindenki egy párat, hogy megajándékozhassa vele angol nyelvű is­merőseit. NE MULASSZA EL MEGSZEREZNI A KÜLÖNÖSEN GAZDAG TARTALMÚ ELSŐ SZÁMOT. Véget ért a south bendi Bendix sztrájk

Next

/
Thumbnails
Contents