Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-12-05 / 922. szám

1936 december 5. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az SLP “A Munkás” spicli szolgálatban Egy polgári filozófusnak a mondása, “ha valakinek a múlt­ját beakarod piszkolni, Írjál hazugságot róla, mert a polgá­ri gondolkozásu publikum el­hiszi.” Ez az egyedüli SLP po­litika is. A gyárakban ipari kémeket alkalmaznak arra, hogy a mun­kásságot visszatartsák a szer­vezkedéstől. És ugyancsak ezek a kémek azok, kik a munkás­ságot lépten-nyomon követik és ha nem sikerül nekik a mun­kából kiejteni, úgy megpróbál­ják befeketíteni. Az utolsó négy évben, két ilyen árulásnak let­tem az áldozata. Az egyik 1932- ben, a Ford Motor Co.-tól let­tem elbocsájtva, ahol ugyan­abban az időben a szemem is elvesztettem. A Fordnál sze­mélyesen tudomásomra adták, hogy radikálisságom miatt ot­tan munkám többé nem lesz. Körülbelül 14 hónapja annak, hogy a Walker Music Co.-nál kezdtem dolgozni. Az utolsó el­nök választás után egy pár nap­pal a tulajdonos behívott az irodába és azt mondta nekem, hogy egy bizonyos egyén bent volt nála és elmondotta neki, hogy nekem két munkám van. Természetesen a bósom meg­kérdezett engem, hogy mi igaz belőle. Én követeltem, hogy bizonyítsa be és mondja meg ki volt az a nagy legény, az az ágent provokátor áruló, aki a hátam mögött árulkodik és leskelődik rám. Az eredmény az lett, hogy egy pár nap múlva, “mint ahogy a bószok szokták” megmondta, hogy a legnagyobb sajnálatára mást kell kerítsen a helyembe. Árulással vádolom a detroiti SLP-t, mert hazugsággal do­battak ki a munkámból. Ugyanebben az időben jelent meg az, “A Munkás” is melyet egy előfizető adott a kezembe, j hogy olvassam el. Fejeim det­roiti szemle. — Irta: Figyelő, ■— névtelen aláírás, ugylátszik nem akar felelős lenni az Írásá­ért aki irta, mert talán maga sem hiszi el. Az ágent provo­kátorok és spiclik mindég be- szokták takarni azt az utat ahol elmennek, nehogy a nyo­mon még valaki rájok találjon. Talán ez az SLP tag még gya­korlatban spicli lehet, mert “A Munkásában ugyanazon a nap jelent meg a következő hir IWW-ista mint politikai kortes. Továbbá — akkor miért ne te­hetné meg az IWW-nak Sütő névre hallgató tagja, hogy né­hány dollár ellenében kortes­kedjen a tőkésosztály érdeké­ben. Ugyanebben az időben a volt bószom azt mondta “ná­lam járt egy illető és azt mond­ta, hogy neked két munkát van, megígértem neki, hogy a nevét nem fogom elárulni” — mond­ja a bósz. Nagyon össze vág a két mondás, fényes bizonyíték, ki merné az ellenkezőjét állíta­ni. Ki is az a névtelen figyelő, mi a neve és milyen szerepet tölt be az SLP-ben. Hol volt ez a névtelen figyelő az utolsó 4 évben, szeretnénk tudni, mert Detroitban ezen idő alatt több száz munkás veszítette el mun­káját ehez hasonló besugás ál­tal. Az én személyemnek ez a spicli nem árthat, mert az én munkásmozgalmi múltam olyan tiszta, hogy azt egy SLP spic­li nem feketítheti be. A munká­mat sem veszíthetem el többé, mert itten állok félig vakon a munkanélküliek táborában, az SLP spiclik legnagyobb örömé­re. De azért mégis jó tudni, ár­talmatlanná kell tenni, nehogy még több becsületes munkás­ember áldozatul essen ennek a degenerált SLP spiclinek. En­nek a kikutatását, az SLP be­csületes tagjaira bízom, akik nem úgy képzelik el a munkás- mozgalmat, mint az SLP veze­tői, kik a spanyol fasizmust tá­mogatják, amikor a spanyol munkásság forradalmi harca ellen hangulatot keltenek Franco fasizta vezér javára^ Talán van még becsületes tag­ja is az SLP-nek, ha igen, úgy szeretném látni, hogy háztaka- ritást csináljon, mert máskü­lönben a jelenlegi SLP cimtáb- lát az otthonuk elején meg kell változtatni a következő felirat­ra: “SLP Otthon, a spiclik és ágent provokátorok találkozó helye. Itt határozzuk el, hogy hogyan kell világtalan munkás- embernek a szájából kiütni a ke­nyeret és elmenni a bószhoz megmondani neki, hogy a te al­kalmazottad anarchista.” “Mink SLP-isták vagyunk az egyedüliek, akik hűen kitartunk elvünkhöz, mert a mi irodal­munkból már több esetben ada­tokat vett ki a kapitalista bí­róság, amely adatok folytán majdnem sikerült az IWW tag­jait halálra Ítélni.” í “Dániel DeLeonnak mi va­gyunk az igazi követői, kik az ő végrendeletét hűen betartjuk. DeLeon után mi hisszük, hogy az SLP politikai pártnélküli és az általuk nyugdíjba tett ipari szervezet nélkül, világ forrada­lom lehet.” “Éppen ezért Ítéljük el a spa­nyol forradalmárokat is, mink SLP-isták, mert DeLeon végren­deletével visszaélnek. A csen­des választás helyet, ágyúgolyó­val lövik a fasiztákat, repülő­gépekről bombákat dobnak a munkásosztály ellenségeire, ahe­lyett, hogy várnának még 10 ezer évig, mig a fasizmus ki­nem fújja magát és megenge­di ismét a békés szavazást, ahogyan azt Dániel DeLeon vég­rendeletében meghagyta.” “Éppen ezért addig is, mink SLP-isták a fasizmus malmára hatjuk a vizet és lehetetlenné teszünk minden IWW-istát, ha máskép nem hát árulással.” “Mink SLP-isták ezen cimtáb- lát a saját testünkkel és vé­rünkkel irtuk meg, beletettük minden emberi érzésünket, becsü­letünket (?) Aki erre a cimtáb- lára ránéz, az jól figyelje meg — mert ez az SLP-nek az év­tizedes múltját tükrözi vissza, tradicionális hűséggel. Jelsza­vunk az árulás!” Ami pedig “A Munkás” no­vember 14-iki számában az én személyem elleni támadást ille­ti, erre Fazekas Gyula adja meg a választ, az “A Munkás” szer­kesztőségének irt nyilatkozatá­ban, kinél személyesen is lehet érdeklődni. Ami pedig a párto­kat illeti, én a pártnak tagja nem vagyok $s nem is akarok lenni, mert nem hiszek benne. Olyan demagógok csak az SLP-ben vannak, kik még nem is polgárok, de azért politikai párttagok. Sütő Péter. “A MUNKÁS” SZERKESZTŐSÉGÉNEK. DETROIT, MICH., 1936 nov. 20. Alulírott ezúton kinyilatkoztatom, hogy Sütő Péter, aki egyébbként 1936 november 3-án a választás napján, a Walker Music Co.-nak dolgozott és nekem egy Philco rá­diót eladott, melynek az érdekében azon a napon nálam járt és felkértem, hogy tegyen meg nekem egy szívessé­get, átadtam neki egy csomagot, hogy vigye le a West End Ave.-i iskolához és adja át Mr. Keménynek. Egyúttal ki­jelentem, hogy Mr. Sütő nem korteskedett a választásnál semmilyen tekintetben. így a “A Munkás”-nak az erre való állítását kereken visszautasítom, mint rágalmat és hazug­ságot. Maradok tisztelettel Fazekas Gyula, tanuk: Steve Ke­mény, Mrs. Anna Fazekas, 6933 Regular Ave. City. A Munkás Betegsegélyző Szövetség Nem, nem tudja, hogy tör­ténhetett, csak azon kapta ma­gát, hogy ott áll a tanácsos ur előtt. Az arcát nézi, a tiszta kék szemét, a redőket a homlo­kán . . . Nem, nem a tanácsost látja benne, hanem a sorstár­sat, aki éppúgy szenvedett, mint ő ... És most el kezd beszélni, halkan, szenvedélyesen, mint barát a baráthoz; mint fiú az apjához . . . — Igen . . . én is . . . vol­tam külföldön. . . szenvedtem, küzködtem . . . foggal, köröm­mel harcoltam az életért . . . zsákoltam . . . utcát sepertem ... a legalja munkát végez­tem ... és tanultam ... és most itt vagyok . .. Az urikaszinó nagytermének százas égői sugarában ontják a fényt . . . csend van, az ün­neplők megrökönyödve nézik a vékony, szemüveges Kovácsot, megbotránkozva hallják a sza­vait ... a tanácsos ur ráemeli a szemét, kissé kíváncsian szem­léli . . ., azután int a szemé­vel .. . és oldalt súg az ügyve­zető igazgatónak . . . — Kicsit többet ivott . . . hm, szegény fiú, nem bírja az italt . . . Két másik ur kell fel az asz­tal mellől, két kollega és karon- fogják a vékony, szemüveges Kovácsot s gyengéden vissza viszik a helyére . . . — Legjobb lesz, ha haza­megy, kedves kollégám ... — mondja a tömzsi Gyergyai s még egy tanácsot ád: — De még ne feküdjön le, először szellőztesse ki a fejét . . . nem ártana! Kovács megdöbbent . . . Hát azt hiszik, hogy berúgott? Nem, nincs berúgva, félpohár bort ivott csupán . . . — Kérem, félreértés, hiszen én józan vagyok és higyjék el, hogy én ugyanúgy szenvedtem, mint a tanácsos ur . . . Gyergyai bólogat: — Igen, igen, én elhiszem, de ez valahogy más, egészen más ... és a tanácsos ur, hogy úgy mondjam . . . Kovács lehajtja a fejét . . . — Ez valahogy más — mo­tyogja és uj csalódással indul az ajtó felé. Lassan megy a százas égők sugaraiban. . . mö­götte a terem felzsibong, majd elcsitul s a tanácsos ur egy má­sik epizód elbeszélésébe kezd ... A Munkás Betegsegélyző Szö­vetség 30 esztendős jubileumi éve nemcsak a taglétszámot ja­vította meg, a vagyoni állapo- tott is abba a helyzetbe hozta, hogy a Szövetség már a közel­jövőben egyenrangú kölcsön kötvényeket adhat a tagjainak a legnagyobb betegsegélyzőkkel és a biztositó társaságokkal. Az intéző-bizottság rövidesen hozzá fog az erre vonatkozó számadatok és tervezetek ki- dolgozásáhaz, hogy azok az ál­lami ellenőrzés idejére készen legyenek, mert annak életbelép­tetése csak akkor és csak ott történhet meg, ha az állami vizsgáló meggyőződik arról, hogy a Szövetség vagyoni állá­sa elbírja a tervezet kölcsön kötvény kibocsátását. Az uj kölcsön kötvényekkel nagy utat nyit az intéző-bizott­ság a tagszerzéshez, amely pá­rosulva a tagszerzőnek biztosí­tott anyagi támogatással, min­den reményt meg ad arra, hogy a következő hónapok vagy esz­tendő a Szövetség taglétszámát megfogja duplázni, hogy nem­csak a legerősebb, de a legna­gyobb munkás intézménye lesz Magyar-Amerikának a Munkás Betegsegélyző Szövetség. Ezeket az előnyöket használ­ja ki minden tag, de különösen az osztályok szervezői, hogy a magyar munkásságnak igazi gyűjtő medencéjét szolgálja a Szövetség. MIVEL Kansas állam kor­mányzója az Egyesült Államok elnök jelölt je volt, a statisztikai hivatal ezt az államot állította elő mint a legalacsonyabbat az oktatás terén. Kansasban a kimutatás szerint 1933 óta 444 iskolát zártak be bizonytalan időre. Kansasban az átlagos is­kola év 166 napból áll. A leg­alacsonyabb az Egyesült Álla­mokban Georgia 136 nappal. AZ EGYESÜLT Államok 1935-ben automobil adó fejé­ben bevettek 146 millió 499 ezer 711 dollárt, 24 millióval többett mint 1934-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents