Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-07-04 / 900. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 juJius 4. Elszántan védik a munkások a munka és az élet jogukat UDVARIATLANSÁG Múlt lapszámunkban irtunk a Kent, Ohioban a munkások és a sztrájktörők között kifejlődött harcról, amikor a sztrájkoló munkások életük árán is megakadályozták, hogy a- gyárosok sztrájktörőkkel indítsák meg a termelést akkor, amikor az ott lakó munkások követelésük teljesítése mellett készek a munkát újból felvenni. Az elmúlt héten a Ports- muth, ohioi Wheeling acél telepnél volt hasonló összecsapás a sztrájkoló munkások és idegen városból hozatott gangsz- terek között. Már több mint egy hónapja, hogy az acél telep tulajdonosai szkebeket csempésztek a telepre, akik azóta MARSEILLES. — A francia hajózás a napokban szenvedte a legérezhetőbb ütést, amikor a tengerészek, számszerint ötezren beszüntették a munkát miután a hajóstársulatok több gondolkozási időt kértek a követelések teljesítését illetőleg. A sztrájk váratlanul ütött ki, mivel a francia tengerészek a kereskedelmi hajókon is katonaköteles rezervisták és minden időben besorozhatok rendes katonai szolgálatra. Amint a későbbi jelentések hírül adják a sztrájkoló tengerészekhez csatlakoztak a rakparti munkások is, aminek következtében még akkor is lehetetlen volna a hajózás, ha a tengerészeket katonai fegyelem alatt kényszeri- tenék a munkára. KONSTANZA. — Romániából hozza a hírszolgálat, hogy az ottani narancskereskedők, hogy az árakat ne kelljen leszállítani tízmillió narancsot a tengerbe dobattak. A bőterméseket mindenütt azzal ritkítják, hogy megsemmisítik azokat ugyan akkor, amikor a népek milliói éheznek, nélkülöznek. Minden olvasónk előtt ismeretes, hogy Amerikában, maga a kormány szántatta alá a termések nagyrészét, hogy a farmerek jobb árat kapjanak a termésükért. Emlékezetes, hogy a disznóknak tízezreit pusztították el, hogy a 4—6 centes szalonna 24 cent legyen fontonként. Délamerika kávé ültetvényesei hajószámra eresztették a beérett kávét a tengerbe, hogy a kávé piaci ára a nagy termés sem merik a munka termeket elhagyni. Most az idegen gengszterekkel élelmet akartak a telepre bevitetni, amit a sztrájkoló munkások picket vonala megakadályozott. Bár mind két részről súlyos sebesülések történtek, de a munkásoknak sikerült minden szállítmányt birtokukba venni és azt ott nyomban megsemmisíteni, hogy azoknak senki hasznát nevehesse. Mindezek a munkás megmozdulások hangos követelményei annak az IWW tanításnak és felismerésnek, hogy az EGY NAGY IPARI SZERVEZET utján vívhatja meg a legkevesebb áldozattal és a legeredményesebben harcát a munkásosztály a kizsákmányolás ellen. A marseillesei kikötőn kívül a sztrájk érinti Nantes és Rouen kikötőket is, ahol több mint 300 angol és belga hajó vesztegel, mert rakományaikat a rakparti munkások sztrájkja következtében képtelenek kicserélni. A marseillesei kikötőben több száz utas volt már a hajókon beszállva, készen útra, amikor a sztrájk kitört és igy kénytelenek voltak ismét partra szállni, azonban a legénység megtagadta podgyászaik kezelését. A hajók legnagyobb részét lefoglalta a legénység és a három szinü lobogó helyett a piros zászlót húzták az árbocra. A tengerészek követelése: 40 órás munkahét és a bérek és munkaviszonyok javítása. dacára is fen maradjon. De mig a farmer és a nagy termelőket a kormány busásan kárpótolja a termés megsemmisítéséért, a vásárló közönség, akiknek itt Amerikában jórészük azokból a munkáscsaládokból áll, akiknek havi 19 dollárt szavaztak meg munkateljesítményükért, a magas árakat kénytelenek megfizetni. A konstanzai narancs esetében a tenger árja sokkal jobb indulatu volt az azt megsemmisíteni akaró kapitalistáknál, mert a tízmillió narancs nagyobb részét párosulva a 12 óránkénti vizemelkedés törvényével a partokra sodorta a partmenti lakosok nagy örömére, akiknek hetekig nem fog kelleni narancsot vásárolni a piacon. lenne válasznélkül hagyni azt a nyílt levelet, amelyet Somogyi Pál aláírásával az Uj Előre junius 11-iki száma intéz a Bérmunkáshoz. Somogyi “elvtárs” örvendetes változást lát a Bérmunkás vonalában. A támadások éle — amint írja — ma elsősorban a tőkések, a kizsákmányolok ellen irányul, nem pedig, mint azelőtt a Kommunista Párt és a kommunista sajtó ellen. Nagyszerű a felfedezés Somogyi “elvtárs” részéről, különösen a magyar ipari union isták chicagói kerületi értekezlete után, ahol alapos áttekintés után felismerést nyert, hogy a Kommunista Párt nemcsak f ii- hagyott azon kisérlettel, hogy az IWW-t tönkretegye, miután a maga szolgálatába állítani nem tudta, de az ismert gyorsasági méreteket felülmúlóan távolodik el azoktól az eszméktől, amelyeknek megvalósítására 1917-ben indult. Bár a kommunista bicska régen darabokra tört az IWW kereteinek a feszítései közben, a szervezetet építők és azokért minden áldozatot meghozók nem tudták és bizonyára sohasem fognak tudni másképpen, mint gyűlölettel az eseményekre gondolni. Ha Somogyi “elvtárs” megkülönböztetést tud tenni a Párt és az Uj Előre mai és a kétesz- tendővel ezelőtti irányvonalak között, akkor megfogja érteni a Bérmunkás álláspontját is, aki osztálytudatra, ipari unioniz- musra való nevelésével kívánja a nem munkás érdekeket szolgálóktól a dolgozókat megszabadítani. Somogyi “elvtárs” önnek vagy* meggyöngültek a szemei Avella körül 3—4 mile körzetben van 6 bányatelep. Ezek közül jelenleg csak egy dolgozik a Carnegie Coal-nak egy bányája, a többi mind vakációt adott a munkásainak, ki hosz- szabb, ki rövidebb időre. Még áprilisban lezárt a Ji- mison Coal Co. véglegesen, 150 munkással szaporította a munkanélküliek táborát, illetve akkor még néhánynak sikerült elhelyezkedni a még dolgozókban. Május 10-ikén lezárt három bánya egyszerre. A Du- quesne Coal Co. amely azóta sem dolgozott, a Jefferson Gas Coal Co, az három heti pihenés után dolgozott néhány napot, jelenleg az sem dolgozik. A Pexson Coal Co. ugyanakkor lezárt, ottan néhányan a szelyei house coalt ladolnak. Mind ezen lezárt bányákból, akik tudtunk elhelyezkedtünk a Pittsburgh Terminal Coal Co.- nak 9-es számú bányájánál, no gondolhatni, hogy milyen nely- zet várt ott mireánk, minden szűk helyre két embert helyeztek el, hát itt lehetett keresni? a bányásznak, kaptunk fejenként két cárét naponta, dolgoztunk 2—3 napot hetenként. vagy a poros Buckeye Road elhomályosította a szemüvegét és nem látja meg, hogy a három napilap közöti külömbségek kizárólag az előállítás körülményeiben vannak és itt is a mérleg a bevallottan polgári újság javára billen, de egyebekben, szellemben, célban és eszközökben nagy fáradtságot adna megkülönböztetést találni. Nincs többé szükség arra, hogy erősebb vagy kíméletlenebb harcot folytassunk az Uj Előre ellen, mert azt még tévedésből sem fogja a kevésbbé öntudatos munkás sem munkáslapnak tekinteni. Vagy a Browder beszédjének a leközlése tenné azzá? hiszen azt a többi lapokban is éppen úgy megtaláljuk, mint az Uj Előrében az Egyházak híreit. Somogyi “elvtárs” nem veszi rossznéven, hogy levelének francia, spanyol és németországi hivatkozásait figyelmen kívül hagyjuk azon egyszerű oknál fogva, hogy mielőtt ezeket tantárgyává tenné, igyekezzen az amerikai helyzetet megismerni úgy amint az a Buckeye Roadtól távol eső acéltelepeken, szénbányákban és általában a kérges kezű munkások körül van. Ha idáig eljut Somogyi “elvtárs” reményünk van, hogy közelebb jut annak a megértéséhez is, hogy a munkásokat, azokat, akikkel harcolni lehet társadalmi és gazdasági előnyökért, kizárólag ÉS CSAK a forradalmi ipari szervezet szolgálhatja. Ennek vagyunk mi aktiv tagjai minden időben, hogy rajta keresztül gyengítsük az elnyomók hatalmát, amig teljes ipari demokráciát teremthetünk. De még ezen gyöngyélet sem tartott sokáig, junius 19-ikén ezen jó Company is vakációt adott, azóta ezen bánya sem dolgozik, mint mondják a jövő hónap elsején majd megindul a munka, hogy melyik jövőhónap elsején azt ugyan nem mondták meg. Kérdezik tán miből él a bányásznép, hát relifen tengődnek. De aki csak 1—2 napot is dolgozik pedánként, az ugyan nem kap relifet, amint ők mondják, te még szerencsés vagy, hisz van munkád, hogy hogyan él meg a munkás ezen pár dollár keresetből, ők avval nem törődnek. Hát ilyen a bányász élete erre mifelénk és amint tudomásom van más iparokban is igy tengődik és nyomorog a munkásság. És ezen nyomort csak úgy tudjuk megszüntetni, ha minden ipari munkás egy Nagy Szervezetbe tömörül és úgy próbálunk kivívni számunkra jobb és emberhez méltó életet. St. Czika. Olvasd aBénnunkást! TENGERÉSZ SZTRÁJK FRANCIA FÖLDÖN A profit harácsolás mindenütt az érdeke a tőkésosztálynak Munka hir a bánya vidékről * . __________
