Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-07-04 / 900. szám

1936 julius 4. BÉRMUNKÁS 3 oldal hits Angelesi levél (P—y.) A los angelesi aszta­los munkások sztrájkba léptek. Cselekvésre az újabb bérlevá­gás késztette őket. A sztrájk már harmadik hónapjába lé­pett és az eredmény idáig mint minden szakmailag megszerve­zett csoportnál: vereség. Ebben a sztrájkban vagy 12 műhely van érintve, melyből már az első hónapban a legtöbb egyez­ségre lépett a munkásaival (a kis kócosok) de a nagy gyárak, akik vagy 80 százalékát a mun­kásoknak alkalmazzák szóba sem állnak a munkásaikkal, ők tudják, ők megértették, a mai kor intő szavát, ők ismerik a szakmai szervezkedés gyön- geségét, a kifejlett géprendszer­ben, amely a tömegtermelést előidézi, vagyis lehetővé teszi, hisz ezért és csakis ezért tű­rik meg, egy ilyen idejét múlta ócska dolgot az ■ üzemeikben, sőt sok esetben ők kényszerítik munkásaikat az ilyen tákolmá­nyokban! tömörülésre, az ér­dekük megvédésére. BESZÉLGETÉS EZEN SZTRÁJKÉBAN ÁLLÓ MUNKÁSOKKAL. Kérdés: Hogy áll a sztrájk mtárs ? Felelet: A sztrájk még áll úgy hallom, de már 2 vagy 3 hete feléjük sem voltam. Kérdés: Hát, hogy lehet, hogy önök nem jelennek meg a picket vonalban naponta, hogy aktiv részt vegyenek abban a küzdelemben amely önöket (és csakis önöket illeti) mivel ez az önök bérmozgalma? Felelet: Már mért mennék én, minek tegyem én magam ki a veszélynek, hisz ott van ami megbízottunk, aki az ügyünket képviseli. Ilyen és ehez hasonló válaszo­kat kell hallgatni és olyan egyénektől, akik már csaknem kivétel nélkül mind, deresedő hajjal, rokkant inakkal járják az élet kálváriáját, kik idejü­ket a szakszervezetekben töl­tötték el és képtelenek voltak azt a kis tudnivalót elsajátítani, hogy a munkásosztály érdekét, csakis a munkásosztály önma­ga képviselheti, egy fegyelme­zett Ipari Szervezeten keresz­tül, ahogy azt az IWW már 31 éven át hirdeti és tanítja. Megjegyzést érdemel, hogy ezen magyar nyelvű sztrájkoló munkások nem csak, hogy Ár­pád apánk maradékai, hanem az SLP magzatai és még pár KP hivő — egy csokorba fog­va, hogy a tintát nepazaroljuk, — párt hívők. A hosszú évekeni párthivős- ködés egyre ugyan mégis meg­tanította ezen hívőket, például ha a mai kifejlett géprendszer megkívánt szervezkedési mód­szert próbálja bontogatni ne­künk, aki azt már megértette, náluk kész a válasz: Kérem nekem nebeszélyen én buda­pesti asztalos vagyok. Ezeket és még ehez hasonló válaszokat meghallgatva, rákell jönni a legtudatlanabb bérmunkásnak is arra, hogy mégis csak ku­tya legények azok a politikusok, akik 40—50 éven át ily ügyes­séggel tudták a szakmunkássá­got a tévhitben vezetni, amelyet ezen megtévesztett munkások még ma is őriznek (ugyan csak elvben, nem gyakorlatban.) Pedig már rég megszólalt az ébresztő óra, nem az amely reg­gel ébreszt, hanem az, amely az összmunkásságot már rég ébresztgeti arra, amelyet a géprendszer fejlődése megköve­tel a munkásosztálytól, mert a már fentemlitett minden né- ven-nevezendő párthivősködés helyet a munkásság Iparilag szervezkedett volna, akkor ké­szen állt volna arra, hogy meg- védhesse magát a nagy lép­tekkel közeledő fejlődés ho­zott összeroppanástól, amelynek levét a munkásosztály issza, amely nem kevesebbet, mint nyomort, szenvedést és lezüllést lódított nyakunkba. Pedig már rég visszamenőleg a munkásosztály birtokában volt az a tudat, hogy a szak­mailag szervezett munkás alko­nya közeledik, ezt bizonyítja az 1886-os munkás megmozdu­lás, (Hay Market Chicago. 111.) melynek szónokai mártír halált haltak csak azért mert helyes szervezkedési utat próbáltak mutatni a munkásosztálynak és 1905-ben megalakult a még helyesebb és a legmodernebb rendszert kielégítő Egy Nagy Szervezet (nem párt) amely megfelel nemcsak a jelennek, hanem a legmodernebb jövőnek is. Ez az IWW rövid hangozta­tásban, melynek előhírnökeit, szónokait, szervezőit, (de nem a vezéreit) minden kínzás, ül­dözés sok esetben gyilkolásban részesítették, mellyel ugyan kitűzött céljukban, meggyőző­désükben!, munkájukban meg- gyöngitették soraikat, de egy percre sem gyöngítették meg meggyőződésükben, de tovább folytatták és folytatják nemes munkájukat a bérrendszer el­törlését, mert csak ez fogja a munkásosztályt felszabadítani a mai kizsákmányoló rendszer alól. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Junius 20-tól — jun. 26-ig. IWW csoport Detroit..... 5.95 OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. ADMISSION FREE. OLVASD AZ IndustrialWorkert A politikai hatalomért Az Egyesült Államok polgá­ri politikai pártjának napik­ra terjedő bohózata lezajlott. Az egyiken többet mint a má­sikon ígértek a szavazó polgá­rok millióinak. Nem feledkeztek meg, s bőven osztogatták a a nagyhangzásu ígéreteket a munkások millióinak is már azoknak, akiket az ipari pan­gás még nem fosztott meg sza­vazati joguktól. De talán soha az Egyesült Államok történeté­ben nem volt annyi “jog”-fosz- tott mint ma van. Milliók veszítették el munká­jukat, megtakarított néhány dollárjukat, elúszott a ház, az “értékpapír,” mások egy-két hétig dolgoznak, aztán újra a munkakeresés rettenetes kál­váriája vár élőről. Az élet bi­zonytalansága kísértetiesen vesz bennünket körül az év minden napján s nem, hogy tisztulna a helyzet, hanem még nyomasz­tóbb lesz. A technika fejlődése s a tulhosszu. munkaidő folytán csak ebben az országban 11 mil­lió 675 ezer munkanélküli bér­rabszolgát foszt meg az ember­séges élet lehetőségétől. 1929 novemberében egy ret­tenetes csapás érte az egész világ termelő bérrabszolgáit. Egyedül ebben az országban rö­vid néhány hónap alatt, a két és félmillió munkanélküliek szá­ma felülhaladta a 12 milliót, hetedik esztendeje, hogy ez történt, nők, férfiak képtelenek munkát találni, hogy nyomorú­ságos bérükből beszerezhessék az emberiség fentartására szol­gáló élelem, ruházat s lakás szükségleteit. Amikor a pangás beállott a republikánus párt volt Wash­ingtonban a Wall Street urainak szócsöve s az akkori elnök a hangzatos frázisok — mint “Prosperiti is Just around the Comer,” “The battom has been riched” — halmazát szór­ták a hiszékeny milliók számá­ra vigasztalásul. Három és fél évig a történtek után várták a jószerencsét Washington bohó­cai s újra választás elé kerül­tek s éppen úgy mint ma, eget-földet ígértek a mindené­ből kifosztott népek millióinak és az “isten adta” nép nem hitt a republikánusoknak és demokratákat választott s ami­óta azok intézik Wall Street urainak parancsára a nép ügye­it Roosevelt elnök éppen ötöd­ször utasította a demokrata kongresszust, hogy segélyt sza­vazzanak a munkanélküliek millióinak. Horibilis összege­ket szavaztak meg a közpénz­ből, hogy a közelgő forradalmat elodázzák. Az elmúlt évben csaknem öt billiót s a napok­ban újabb másfél billiót. Ezek­kel a rettenetes összegekkel tény, hogy segítettek a nagy kapitalistákon és a haldokló középosztály maradványain, de a munkanélküli bérrabszolgák száma, ma két esztendő múl­tával éppen olyan nagy a de­mokraták uralma alatt, mint elődjük a republikánusok ide­jén volt. Hoover átvette a kormány szekerét 1929 márciusában, ugyan az év novemberében be­ütött a válság s 1933 márciusá­ig Ígérettel traktálták a munka- nélküliek millióit. 1933 már­ciusában a mindent ígérő de­mokraták vezére Roosevelt ült a kormány szekerének igazga­tására és a munkanélküliek szá­ma, a pangás, ma az elnök vá­lasztások korteskedésének elő­estéjén éppen olyan félelmetes a termelő bérrabszolgák számá­ra, mint volt 1933-ban, sőt még félelmetesebb. Tagadhatatlan, hogy a mai demokrata kormány elkövetett minden lehetőt, hogy a ki­múlt középosztályt feltámassza s a nagytőke rohamos összpon- tosulását megakadályozza. Min­den eme kísérletük csütörtököt mondott. Az Egyesült Államok alkotmánya s annak őrei útját állják minden olyan törekvés­nek, amely a vagyon, a ma­gántulajdon ellen iránul. A termelő és a termelésből kirekesztett bérrabszolgáknak, egyetlen egy utjok van s ez nem a politikai pártok vak ve­zéreinek hangzatos jelszavai, frázisai — legyen az polgári vagy munkás jelzővel ellátva — hanem kizárólag gazdasági hatalmát szervezve forradalmi ipari szervezet keretein belül, hogy megteremthesse azt a tár­sadalmi rendszert melyben nem lesz magántulajdon, profit s bérrendszer. MEGJELENT! RHETORIKAI KÉZI KÖNYV HOGYAN KELL Cikket irni Olvasni Beszélni Szavalni Vitatkozni Gyűlést vezetni. Hasznos minden munkásnak, minden egyleti tagnak. A 64 oldalas könyv ára 10c. Megrendelhető: BÉRMUNKÁS 3912 Sta. S. S. Cleveland, O. A Munkás Betegsegélyző Szövetség A 30 esztendős Munkás Betegsegélyző Szövetségért az egész ország területén levő osztályokban megindult az akció JUBILE­UMI ÜNNEPÉLYEK érdekében valamint, hogy ezzel kapcsola­tosan mindenütt uj tagokkal szaporítsák a létszámot. JULIUS 19-én, a 79, 80, 89 és 99-ik osztályok közös nyári ünnepélye a P. P. Kricken. Több. osztálynál még nem határoztak a dátum felett, mig sok helyütt az őszi hónapokban tartják azt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents