Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-03-28 / 886. szám

1936 március 28. BÉRMUNKÁS 3 oldal TÉNYEK £S MEGJEGYZÉSEK A. K. rovata-----------------------­Szemelvények Magyarország herceg­prímásának nagybőjti pásztorleveléből EBBEN A tej jel-mézzel folyó Kánaánban ahol a bérrabszol­gák milliói különösen az el­múlt hét esztendőben kivan­nak téve a rettenetes nyomor, szenvedés s a vele járó beteg­ség és idegrendszer tulfeszitésé- nek, a nagyvárosok segélybizott­ságának fejei megrendítő je­lentéseket adnak le a kerülete­ikben uralkodó viszonyokról. St. Louis, Chicago, Detroit, Cleveland, Pittsburgh, Phila­delphia, Buffalo, New York s még számtalan más nagyváros segélybizottságának igazgatói­tól jön a jelentés, hogy a se­gélyen levő családok tizezrei között rémitő módra terjed a hiányos táplálkozás nyomán fa­kadó betegségek sokassága. Nem kisebb jelentőség mint General Johnson az NRA volt szervezője, a new yorki köz­munkák volt intézője és mint ilyen ama kijelentést tette, hogy “New York városában a segélylistán levő munkások kö­zül minden hatodik ember egy­szer és mindenkorra munkakép­telen betegsége folytán, ame­lyet az egészségtelen s hiányos táplálkozás idéz elő.” Chicagóban Robert Hunter a segély bizottság feje tovább megy s azt mondja, hogy “Chi­cagóban a tél beálltával meghen- ditő a segélyben részesülők között a külömböző betegségek rohamos terjedése. Minden harmadik egyén férfi, nő, gyer­mek az elmúlt két hónapban rövidebb-hosszabb ideig orvosi kezelésben részesült.” Misem bizonyítja jobban Robert Hunter eme nyilatkoza­tát mint a County Kórház igazgatójának az 1935-ik évre szóló jelentése, amelyben ki­mutatja, hogy az elmúlt évben 82 ezer 721 beteget kénytele­nek voltak elutasítani mert nem volt számukra hely. 25 ezer 284 egyént első segélyben részesí­tettek, amely ütán kénytelenek voltak elutasítani, vagy más kórházba szállítani, ha a beteg képes volt annak költségeit fedezni. Az elmúlt esztendőben 96 ezer 891 beteget kezeltek. Át- lagvéve naponta 2 ezer 619 be­teget ápoltak, dacára annak, hogy az épület két ezer beteg számára készült. Az elmúlt év­ben a County Kórházban 6 ezer 650 egyén halt meg. Ezt a kórházat az állam tart­ja fen, hogy a szükségben szen­vedőkön segitsen. Ama 82 ezer 721 egyén akiket minden se­gély nélkül utasítottak el vala­mennyié kizsákmányolt bérrab­szolga. Hová menjenek ezek a szerencsétlen páriák, minden centtől megfosztva még beteg­ségük idején is, amikor a leg­nagyobb szükségük volna tá­mogatásra, orvoslásra és el­utasítják őket? Ez a mai társa­dalmi rendszer! Ez a kapitaliz­mus!! JÓ KILÁTÁS VAN az Egye­sült Államok milliónyi bérrab­szolgáinak a következő eszten­dőre is. A szövetségi kormány segély bizottságának a feje H. L. Hopkins 1936 február 1-én azt a jelentést tette, hogy a szövetségi kormány 1935 ja­nuár havában 20 millió 500 ezer egyént segélyezett, vagy­is tartott el. Ez a szám 1936 január havában egy millió 500 ezerrel kevesebb. “De a külöm­böző államok 4 millió 750 ezer munkára képtelen egyént tar­tanak el.” Hopkins szerint az 1936. év júliustól 1937 júliusig 2 billió dollárra van szükség, hogy a szövetségi kormány ál­tal segélyezett milliókat fen- tartsák. ALFRED P. SLOANS a Ge­neral Motor társaságnak a fe­je jelenti, hogy 1935-ben 167 millió 266 ezer dollár tiszta hasznot csináltak. Ezeknek van prosperitás. A CHRYSLER automobil corporáció 1935-ik évi jelenté­se sem megvetni való. A társa­ság jelentése szerint az elmúlt évben 32 millió 500 ezer dollár tiszta hasznot zsebeltek be. Ezen összeg széjel osztva a corporáció 4 millió 332 ezer 326 részvényére, egyenként 7 és fél dollárt jövedelmezett. A cor­poráció történetében az 1935-ik esztendő felül múl minden ed­digi év jövedelmét. 1928-ban a “prosperitás legvadabb eszten­dejében a corporáció tiszta haszna “csak” 30 millió 991 ezer 795 dollár volt. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 1935-ben külföldre szállított 2 billió 282 millió 23 ezer dollár ára árucikket. 665 millió dollár­ral többet mint 1932-ben. Be­hozatal 1935-ben 2 billió 47 mil­lió 797 ezer dollár értékű áru volt, vagyis 725 millió dollár­ral több mint 1932-ben. Az amerikai tőke dacára a tilalomnak Olaszországnak szál­lított 1935 december havában 7 millió 813 ezer dollár értékű vasat, acélt, olajat és vörös rezet. Amerika 1935-ben 71 millió 331 ezer dollár értékű árut adott el Olaszországnak. NEW YORK magyar mun­kássága MOST pénteken este a York vilié Casinoban találko­zik Garbai Sándor nagy gyű­lésén. A Budapesti Hirlap egy va­sárnapi számában olvastam a Magyarországban székelő her­cegprímásnak a katholikus pap­sághoz kiküldött nagybőjti szó­zatát, az élet megbecsüléséről és értékéről címmel. A mit az összes katholikus papságnak elrendeltetett, hogy március elsején, vasárnap a szószékről a hívőknek kihirdetessék. A hercegprímás tudatában annak, hogy a kis csonka Ma­gyarországban az öngyilkosok száma olyan magas fokot ért el, hogy talán bármelyik sokkal nagyobb országot meghaladja az öngyilkosok száma tekinte­tében. Mit mond a pásztor le­vél : “Az élet isten ajándéka. — mondja a főpásztori szózat — és mint ilyen nem lehet érték­telen.” Nagy igazságot mondott a hercegprímás, én is egyet ér­tek ebben a herceggel és a prí­mással is, de az élet csak ak­kor értékes ha azt értékesíti is az akinek megadatott, a nagy természettől az (istentől) úgy, hogy az összemberiségnek a javát szolgálja, dolgozni pro­duktiv munkát végezni az ösz- szes emberiségnek a jólét fen- tartása érdekében, hogy min­denkinek bőven legyen minden a mi az élethez megkivántatik. A hercegprímás és bíboros váj­jon végez-e ilyen munkát? Aligha. Továbbá azt mondja a her­cegprímás : “És ezt a szép, nagyrahiva- tott életet vetik el maguktól az öngyilkosok. Belenyúlnak isten legszentebb felség jogába, mert csak ő rendelkezik az élet fe­let.” Nem hiába, hogy ő herceg­prímás és még hozzá bíboros is, de van is ám ő kegyelmének esze, hogy elitélje az öngyilko­sokat cselekedeteik miatt. De ahoz nincs, hogy föl tudná gon­dolni, hogy vájjon miokból ki­folyólag vetik el magoktól az életet azok, akik öngyilkossá­got követnek el. De meg mi jogcímen avatko­zik a hercegprimás más ma­gánügyeibe? Miért nem védel­mezi a magántulajdont az ön­gyilkossági kérdésben is? Hiszen azok az öngyilkosok az életet azért vetik el maguk­tól, amiért a hercegprimás meg a többi hozzá hasonló nagyon is kiveszik a részöket az élet örömeiből. Semmitevéssel élik le az éle­tüket, semilyen hasznos mun­kát nem végeznek egész éle­tük leforgása alatt. Jól táplál­koznak és szépen ruházkodnak, abból amit a munkásság termel ki a részükre. Parazita életet élnek a munkásságnak csak cse­kély morzsákat dobnak, még annyit sem mint egy házőrző kutyának és igy inkább a ha­lált, mint tovább éhezni és lát­ni a parazita hercegeket és prímásokat, hogy dúskálnak minden jóban a munkásságtól elrabolt javakban. A hercegprimási szózat vé­gül még ezeket mondja: “Az öngyilkosságtól azonban lényegessen különbözik az ön- feláldozás, mely utóbbit áldozat és dicsfény övezi az emberi éle­tet, akár lassú szenvedések, vagy a kötelesség teljesítés ol­tárán hozza azt valaki, akár egyetlen hősi cselekedettel en­gedi át a halál martalékának.” Itt van a kutya eltemetve. Hát nem tudja azt a herceg­primás ur, hogy a biblia sze­rint, mit irt az isten arra a kő­táblára amelyre a tizparancso- latott irta a biblia szerint saját kezével és átadta Mózesnek? Ha tudja, akkor miért izgat háborúra, hogy az emberek öl­jék egymást? Ha pedig nem tudja, akkor megmondom én. A kőtáblára a biblia szerint az van irva: “Ne ölj!” A hercegprimási szózatban az van irva, hogy hősi halált kell halni, de öngyilkos ne le­gyen senki, hanem öljön meg egy másikat és akkor őt is meg­fogja ölni egy másik valaki. Tudjuk honnan fuj a szél, háborúra készülődnek az urak és nem akarják, hogy öngyilko­sok legyenek a munkások mert akkor nem lesz kit küldeni a tűz vonalba a haza védelme jel­szó alatt. Ami nem egyébb mint, hogy a hercegprímáshoz hasonló paraziták továbbra is élhessék parazita életüket, még annak az árán is, ha a munkás­ságot legyilkolhatják. A munkásság jól fontolja meg a dolgot mielőtt még nem késő, mert a háborúnak a kü­szöbén állunk. Ha a munkásság fel fog hagyni a tunyasággal és régi álmából felébred, akkor nem fog arra a sorsra jutni ahová juttatta az elmúlt világ­háború. Ki kell építeni a nagy ipari szervezetünket az IWW-t, s akkor megálljt tudunk mon­dani a hercegprímásoknak és mindazoknak, akik a munkás­ságnak ellenségei. Meg fogjuk teremteni az ipari demokráciát amelyben nem lesz parazita csak munkás, nem lesznek osz­tályok és bérrendszer. Fel a szervezkedésre, be az IWW ipari szervezetébe. Zsurzsa József. OLVASD AZ . IndustrialWorkert A Munkás Betegsegélyző Szövetség A 30 esztendős Munkás Betegsegélyző Szövetségért az egész ország területén levő osztályokban megindult az akció JUBILE­UMI ÜNNEPÉLYEK érdekében valamint, hogy ezzel kapcsola­tosan mindenütt uj tagokkal szaporítsák a létszámot. MÁRCIUS 29-ÉN, az 55-ik Milwaukee osztály által. ÁPRILIS 18-ÁN, Pittsburgh és a környéki osztályok által az East Pittsburghi Magyar Házban. MÁJUS 17-én, a 11-ik osztály St. Louisban. MÁJUS 24-Én, a Cleveland East Side-i 50-ik osztály nagy­szabású banketje az Ifjúsági teremben, utána tánc. Több osztálynál még nem határoztak a dátum felett, mig sok helyütt az őszi hónapokban tartják azt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents