Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-01-11 / 875. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 január 11. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. SZEGED. A szegedi kenderfonó gyár, kizsákmányolásáról mindig hírhedt volt. Az ottani éhbérek és bánásmód folytán szegedi munkások ebben a gyárban ha csak az éhhalál küszöbén nem állt valaki nem is vállalnak munkát. Ez a hírhedt gyár Békéscsabáról hozatott “friss, el- használatlan munkaerőt,” a hozatott munkásnőket kb. 100-at be is állította szövőmunkára. Fizetésük, heti 3—4 pengő, sőt olyan is volt aki hét pengőt keresett egy hétre. Mivel napi 16—20 órát kellett ezért a “fizetésért,” mint barmoknak dolgozni abbahagyták a munkát és összeszedelődzködve gyalog akartak nekivágni, hogy Csabára visszamenjenek. Úgy gondolták koplalni Csabán is lehet, valamivel könyebben, mint idegenben. A gyárnak sok dolga volt és igy 24 óra alatt pillanatnyilag beadta a derekát és valamicskével javított a fizetésen. így ezért a Csabaiak pillanatnyilag visszamaradtak. A MÁGNÁSOK külön parlamentjének (felsőház) tagjaira úgy látszik rá jár a kocsirúd, nemrégiben bírósági ítélettel fosztották meg az egyik felsőházi tagot választófogától, (köz- igazgatási bíróság ítélkezett, mert a méltóságos ur, mint választási bizottság elnök csúnyán hamisította az eredményt, most pedig Bittner János nevű urat, mint felsőházi tagot sikkasztásért egy hónapi fogházra és politikai jogainak 3 évre való felfüggesztésére Ítélték el. A KIK A BŰNÖSÖK most pénteken kerül bemutatásra North Side Pittsburghban Magyar-Amerikában színdarab még nem nyerte úgy meg a nézőközönség tetszését és megelégedését, mint a Kik a Bűnösök. Ezt annál inkább örömmel könyveljük tel, mert a Kik a Bűnösök színdarabot az osztályharc egyik aktiv magyar munkása Pika Pál irta, aki éppen olyan jól ismert Pittsburgh és környéke munkás köreiben, mint az ország másrészeiben a munkásmozgalomban való részvétele folytán. A Kik a Bűnösök színdarab témája és Pika Pál neve együttesen a sikere annak, hogy eddig mindenütt zsúfolt házak előtt lett az bemutatva. Éppen ezért nemcsak a pittsburghi magyar ipari unionisták meghívása a MOST pénteki előadásra, de a fenti két körülmény is biztosíték, hogy akik csak tehetik nem maradnak el erről az előadásról. A rendezőség megbízásból arra kell kérnünk a Pittsburgh és környéki olvasóinkat, hogy ez alkalommal pontosak legyenek a megjelenésben, hogy a színdarabot a hirdetett időben megkezdhessék. BUDAPEST. A magántisztviselők (irodai, gyári és üzleti) most tartották kongresszusukat Budapesten. E kongresszuson hangzottak el, hogy ezeknek a fehérgallérosoknak a heti munkaidejük 70—75 óra és fizetésük 50—100 pengőig terjed havonta. A férfi alkalmazottak 59 százaléka, a nőalkalmazottaknak 66.1 százaléka a havi száz pengős fizetéseket sem éri el. Hogy egy ilyen “jól” fizetett állást is nagy nehezen elkaphassanak általános szokás, hogy 3 hónapig ingyen dolgoztatják őket, a jövő állás kilátásba helyezésével, mig a 3 hónap eltelte után, repülnek az irodákból. Helyeiket újabb 3 hónaposokkal töltik be, kik ismét ingyen dolgoznak. Ez a faj védelem egyik láncszeme kies honunkban gyakorlatban. SZOLNOK. Minden magyar munkás tudja azt, hogy ez a város a mai napig is legerősebb fellegvára a reakciónak. A városháza tömve van hétpróbás fehérekkel, csuklyásokkal stb. Ebben a városban ezideig egyetlen munkásszervezet, sem csoport nem létezhetett és létezhetik. Erről gondoskodtak a hazzaffyak. Most azután kiderült, hogy a sok sógor, koma, kérlekalássan és egyébb honmentőkből álló közigazgatás minden tagja a városi közvagyont lopta, csalta ki közvetlenül, ki közvetve. A lopások és rablások már olyan nagy mérvet öltöttek, hogy a belügyminisztérium elkeltett, hogy rendelje a város egész vezetésének, pénzkezelésének vizsgálatát. Ezek az urak elzárták Szolnokot a munkásmozgalom elől, ám lássuk, hogy most vajon majd elfogják-e ezeket az urakat zárni a rablási lehetőségtől. Vajon? AZ ÁLLAMI üzemek, melyek politikusok és nem szakemberek igazgatása alatt áll szeptember hónapban 31.9 millió pengőt vettek be, mig ezzel szemben a kiadásuk 33.3 millió pengőt tett ki. Egy millió 400.000 pengő deficit egy hónap alatt. Ezt nevezik pedig itt konstruktiv gazdálkodásnak. A MAGYARORSZÁGI állami munkaközvetitő hivatal jelentése 1935 október hó: Nyilvántartott munkátkeresők száma az egész ország területén 48.707, ezekből elközvetitettek 12.180- at. Az átlagszámokból kiderül, hogy 100 munkahelyre 359 munkakereső jutott, mig tavaly ilyenkor 100 munkahelyre “csak” 338 munkukereső esett. Budapesten: 100 munkahelyre 317 munkakereső esik, igy valamivel jobbak a kilátások, viszont a vidéket vizsgálva átlagossan kitűnik, hogy amig 16.949 munkakeresőt tartottak nyilván, addig 3566 munkahelyre kerestek munkást. Vagyis 100 munkahelyre 475 éhes magyar jutott. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek az adatok kizárólag azokat foglalják magukban akik ott munkaközvetítésre jelentkeztek. A valóság pedig az, hogy sokkal nagyobb számot tesz ki azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik belefáradtak a hiábavaló jelentkezésekbe és nem keresik fel ezeket az úgynevezett “köpködőket,” mint akik még reménykedve odafordulnak hiába. PESTERZSÉBET. A Mechanikai Szövőgyárban november 4-én, 200 munkásnő beszüntette a munkát, mert az igazgatóság 4 munkásnőt kik szervezni kezdették az ott dolgozókat kivágott a munkából. A gyárosoknak van csak ugyanis szabad szervezkedési joguk. A GFB KÖTÖTTÁRU és harisnyagyár, mely hírhedt volt eddig is munkáspolitikájáról, most uj termelési rendszert és 40 százalékos bérredukciót akar végrehajtani egyik osztályán Az osztályban dolgozók emiatt mintegy 100-an sztrájkbalép- tek. A gyár más osztályain biztosították a sztráj kólókat “szimAz uralmon lévő osztály meg- gátlási kísérlete dacára, közeleg az ipari munkásság győzedelmes forradalma. A történelmi fejlődésnek kérlelhetetlen törvényei, kényszeríteni fogják a munkásságot, hogy cselekedeteit ne érzései és indulatai, hanem az agya irányítsa. Ez a konjunktúra és hangulatok, indulatok ingoványos talaján bugdácsoló munkásságot a fejlődés egyenes útjára fogja terelni. A munkásság nem fogja az életét végik élni a nagy iparok kény uralma alatt, megfogja vívni a maga forradalmát “és felfogja magát az elnyomás alul szabadítani. E történtek után, meg kell, hogy alkossa a maga szociális haladásnak ama ipari szabályait, amit az adott helyzet és viszonyok megkövetelnek. Ez a munka a két dolgozó ipari réteg közös müve kell, hogy legyen. Azon két rétegé amelyek a jelen termelés és szétosztásnak az egyenetlensége által támasztott válasz fallal vannak egymástól elkülönítve. Egyike eme rétegnek a szellemi munka erővel, a másik pedig testi munka erővel járul hozzá a szükséges javak termeléséhez. E két réteg közt az ipari megértésnek győzelme szükséges ahoz, hogy személyi és egyébb nem objektiv gátak ledőljenek. És a termelés színterén a legfelsőbb rétegektől eltekintve a legalacsonyabbig mind egy ipari egység, az ipari szolidaritás magasztos eszmé- lyétől áthatva odaáll jón saját ideálja és saját forradalma mellé. Csak ilyen körülmények között lehet a forradalom győzedelmes, mert a forradalmi ipari munkásságnak nemcsak a harc megvívására kell ügyelni, hanem arra is, hogy majd az újonnan kivívott közszabadság mindhamarabb átmenjen az életbe. Élő joggá válljanak, vagyis minden oldalról tiszteletben tartassanak és pedig elsősorban a forradalmat előkészítő ipari munkásság által. Az ipari munkásság a fentiek szemelőtt pátiájukról” miközben dolgoznak tovább. A szakszervezet közbelépett, hogy 2 heti próbaidőre az igazgatóság tartsa fenn a régi béreket és ezen idő alatt vizsgálják meg a munkásnők teljesítőképességét. A vizsgálat eredményétől tegye azután függővé, hogy az uj munkarendszer fönntartó-e vagy sem? így néz ki gyakorlatban a “modern” szakszervezeti osztályharcos munkásmozgalom. BUDAPEST. Az egyetemeken minden terembe bár külöm- böző vallásfelekezet tagjai járnának oda tanulni, hivatalosan kifüggesztették a keresztet. A tanulni nem szerető hecc egyetemi tacskók megragadták az alkalmat, hogy demonstrálják mennyire értelmezik gyakorlatban a kereszténységet, ugyanis a másvallásu hallgatókat és pedig 30—40-en egyet-egyet közrefogtak és alaposan összevertek. Azt hisszük ehez nem kell kommentár. tartásával, reáhárult feladatnak a lehető leggyorsabb keresztül vitelével alkothatja meg az elgedhetetlen és már szükségessé vált ipari demokráciát, azon ipari demokráciát, amely ma még a munkásság tunyasága és közömbössége miatt száműzetésben van. A szellemi munkásság mindinkább megtanulja, hogy az eddig általuk lenézett és megvetett fizikai munkásság értékesebb szövetségese neki, az ipari oligarchia ellen, mint a polgárság. Mert hiszen amaz előresegiti saját felszabadulását, ez pedig a múlt elavult uralmi formájának alamizsnás tűrőj évé ala- csonyitja. A termelésben résztvevők meg kell, hogy értsék egymást. Meg kell, hogy tanulják azt, hogy úgy a termelő eszközök mint azoknak a kezelése egy egységbe forrasztja őket. Egymásra vannak utalva ha élni akarnak, mert az élethez szükséges javakat egymás kezére dolgozva tudják előállítani. Legyen az a mindennapi kenyér szükséglet, vagy a legkomplikáltabb műszer az szellemi és testi munkának az eredménye. A javakat előállító telepeken, nem találunk üzletembereket se politikusokat mégkevésbbé részvénytulajdonosokat, itt csak munkások vannak. A javak közösen való előállítása megteremti az egymásra utaltságot és láthatóvá teszi a kapitalistát mint ellenséget. Ez megszüli a közös elhatározást, ami a rendszer megdöntését teszi lehetővé. így vonul fel majd a hatalmas tábor, amit a fejlődés vasszigoru törvényei kovácsoltak egybe a múlt ellen, hogy annak romjain felépítse a szilárd talaját az elkövetkező jövendőnek. Igaz, hogy még az övéké a hatalom, nyers erő, a véres elszántság, de a munkásság oldalán küzd a történelem fejlődésének legyőzhetetlen ereje, ami ellen minden erejük lat- bavetésével csak bukás lehet a vég. BISCHOF. MIENK LESZ A JÖVŐ
