Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-03-28 / 886. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 március 28. FERDESÉGEK AHOGYAN BISCHOFF JÓZSEF LÁTJA. már egy hónapja harcban állnak fizetés javításért és jobb munkaviszonyokért. A munkások a legmakacsabb ellentállással találják magukat szemben, pedig nem a kétezer dollár keresetért harcolnak, amely okvetlen szükséges az elnök állítása szerint, hanem kevesebb összegért. Amikor a gyárat a miszter Litchfield eltudta hagyni, ahol tizenkét napot töltött a sztrájk alatt a honnan nem jöhetett ki, mert a picket vonallal volt körülvéve a gyár, a legelső teendője az volt, hogy a népszerűségén ejtett csorbát avval köszörülje ki, hogy huszonöt éves hűséges szolgálatuk teljesítéséért hét munkást egy-egy arany gombbal és huszonöt dollár, mond huszonöt dollár készpénzzel jutalmazta. Ezen hét meg “jutalmazott” munkás az elnök ur állítása szerint a munkás hűség és szorgalomnak minta képe, ők a nem sztrájkolok csoportjához tartoznak, vagy a mindennel megelégedettek, a nem szervezett fajtákhoz. “A munkás sztrájk egyik félnek se válik hasznára és olyan veszteség úgy a munkás, mint a munka adó részéről, a melyet nem egy könnyen fogja egyik fél sem elfelejteni vagy kárpótolni, úgy az üzleti mint a társadalmi életünkre csak káros hatással lehet. A munkás adóságba teszi magát, amitt soká tart, még kitudja fizetni, az üzletek tönkre mennek és az emberek morálja és egészsége lerombol ódik” — Írják a polgári lapok. Az utóbbi húsz évben Akron- ban nem volt említésre érdemes munkás megmozdulás. A Summit County, a hova Akron tartozik egy elmegyógyintézet építését vette tervbe, hogy a gummi gyárakban alkalmazott iramban tönkre tett idegroncsokat eltudják helyezni. A börtönök lakói a legnagyobb százalékban a serdülő ifjúságból vannak megtöltve, az orvosaink az ingyen leves konyhák felé gravitálnak, a betegek a pénz hiány miatt nem részesülnek orvosi kezelésben és igy tovább. Az üzletek százai csuktak be az utóbbi években — pedig munkás harcok nem igen voltak Akronban. Akron, az alkalmak városában, ahol a gummi gyári munkás csak azért sztrájkol, mert jólétében nem tudja, hogy mit csináljon. Harminc ezer dolláros fizet- téssel rendelkező állású egyén állítása szerint a városi atyák egy terv kidolgozásával vannak elfoglalva, hogy tudnának oly olcsó lakásokat építeni a melyeket, a gummi gyárakban foglalkoztatott munkások alacsony fizetéssel ki tudnák bérelni, mert a munkások elégedetlenségét annak tudják be, hogy a házrend túl magas a munkások keresetéhez arányitva. Hogy milyenek lesznek ezek a “modern” munkás lakások, elképzelhető, amikor úgy \iz, mint gáz és a szenycsatornák mellőzve lesznek. Modern idők! Modern emberek ezek a közügyeket intézők! Át fogja-e a munkásság húzni ezen tervüket? Vagy csakugyan visszafelé sülyedünk! Olvasd a Bérmunkást! Nagy orr sokszor olvashatjuk a helyi polgári lapokban, kivált az utóbbi időben, mióta a Goodyear Tire and Rubber Companynál sztrájk van folyamatban, hogy Akron az alkalmak városa és hogy a gummi gyárakban van a legmagasabb fizetés az egész világon, hogy Goodyear fizet a legjobban az összes gumpii gyárak között. Mikor a goodrichi munkások lázadtak fel az elviselhetetlen viszonyok ellen, akkor a Good- rich-nál volt a legjobb kereset a polgári lapok szerint és igy tovább. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ahol a munkásság “sokat” keres, ott kell, hogy bőség legyen ha már nem is oly nagy mértékű de minden esetre minden halandó részére kielégítő és igy a magán, mint a közéletünk minden tekintetben rendes mederben és a rendes körülmények közt kell, hogy folyjék. A mig a polgári lapok a rózsás képek festésével takargassák a nyomort és az elviselhetetlen viszonyokat, bent a gummi gyárakban, az elégedetlenség tör ki kisebb-nagyobb formában. Nincs az a nap, hogy valamelyik osztályban, vagy le üléssel, vagy hangos szavakkal a meg nem elégedettlenségnek nem adnák tanú jelét a dolgozók. “Két ezer dollár szükséges egy munkás család rendes megélhetéséhez egy évre” — mondotta Litchfield a Goodyear társulat elnöke egy előadásában. A gummi gyári munkások az elmúlt évben átlag huszonnyolc dollárt kerestek egy hétre, ami egy évben 544 dollárral kevesebb mint a mi szükséges a rendes megélhetésre a Litchfield állítása szerint. A Goodyear gyári munkások TÁRSALGÁS A tél már vége felé járt, de az utcákat mégis majd nem térdig érő hó borította. Az ember szájából a lehelet jégcsep- pekben esett le, a rettenetes nagy hidegség folytán. Úgy nézett ki, mintha a világ vége közeledne és az utcát is csak azok rótták, kiknek muszály volt valahová elmenni, erősen be burkolódzva, ha valakinek volt mivel, hogy megóvják magukat a kemény szél fuvásától, mely majdnem a hóba temette az embert. Ilyen időben csak bent a meleg helyen volt legjobb lenni, ha valaki meg engedhette magának azt a luk- szust, hogy meleg kályha mellett üldögélhessen. Bent a sörkertben az ülőhelyek többnyire elvoltak foglalva, mert bárhogyan is áll a világ sora, azért szórakozásra mégis csak szükség van. — Egyesek a tele pohár mellett, mások pedig az üres pohár mellett üldögéltek és mondta mindenki a magáét. Akinek pedig már a feje is tele volt, az hangosabban beszélt és néha-néha egy ötcentest dobott az önműködő muzsikába, ahonnan kijött a hang — Hazám, Hazám — Szegény Magyar Hazám. — Mások pedig nincs cserepes tanyám, egyesek pedig csak a komájukat sajnálták, hogy a feleségüket elszöktette. Egy ilyen válogatott társaságot ritkán lehet találni, mert mindenkinek volt valami buja és bánata. Az erős pipafüst, mint az égen a felhő forgott körül és körül a zárt helyiségben, mintha egy égi háború közeledne és a füst alatt ülők a természet csapásának lettek volna a kiszemelt áldozatai. Az egyik asztalnál négyen ültek, kiken eléggé már meglehetett látni, hogy ezek sem azért jöttek Amerikába, mert abból akartak volna megélni, hogy a már ittlévő magyarokban fentartsák a magyar haza szeretetét. A duzzadt erek a kezeiken és a meggömyedt hát-testrész, inkább a munka munkások a gummi gyárakban mindent eltűrtek. Eltűrték a munka meggyorsítását, a fizetés redukálását, a hajcsárok gorombaságait, sok mindent ami a munkások életét keserűvé tette. nehézségét árulta el, melyet a fogadott hazában kellett nekik elvégezni. A beszédjük fonalából meglehetett érteni, hogy mindegyik az országnak különböző részében taposta a magyar grófi ugart, mert azon vitatkoztak, hogy abban az időben, amikor ő odahaza volt, melyik uraság ökrének volt nagyobb szarva. Nem tudtam megérteni, hogy melyik részéből jöttek az országnak ide Amerikába, ami persze nem is nagyon fontos és azért nem is kérdeztem meg tőlük. De a beszédükből megértettem, hogy az ökör szarvát magukkal hozták Amerikába és igy nem is csoda, ha nem tudnak egymás mellett megférni Amerikában sem. Amint ott üldögéltem és figyeltem a szarvak csattogását az egyik asztalnál egy pár embert pillantottam meg, akik a Bérmunkást olvasták és egymásnak magyaráztak belőle. Ennek láttára én is jobbhangulatba kezdtem lenni, örültem, hogy mégis MEGJELENT! RHETORIKAI KÉZI KÖNYV HOGYAN KELL Cikket Írni Olvasni Beszélni Szavalni Vitatkozni Gyűlést vezetni. Hasznos minden munkásnak, minden egyleti tagnak. A 64 oldalas könyv ára 10c. Megrendelhető: BÉRMUNKÁS 3912 Sta. S. S. Cleveland, O. A MUNKÁS BETEGSE- GÉLYZő SZÖVETSÉG clevelandi II. osztálya március hó 29-én, vasárnap este 3930 Lorain Ave.-n, kitűnő műsorral és tánccal egybekötött KEDÉLYES ESTÉT tart. A műsoron művészi táncok, kacagtató rövid jelenetek és a legújabb kupiék szerepelnek. Kezdete 7:30-kor. Belépő jegy ára 25 cent. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. SUNDAY March 29th. Speaker: E. C. Craig. Subject: History Repeats Itself. QUESTION — DISCUSSIONS. ADMISSION FREE. SOCIAL and DANCE Given by Local IWW Branch Saturday March 28th, 8:00 P. M. IWW Hall Above address. Good Music. Dancing. Refreshments. Admission 10 Cts. NEWARK, N. J. Az IWW uj helységében 294. Market St.-en, második emelet, minden vasárnap délután 2:30 órai kezdettel, tudományos előadást tartunk. van Amerikában olyan magyar is, akit nem vezetnek szarvuknál fogvást a dögmadarakhoz hasonló féker bandák, akik a magyar hazafiság és a haza megmentés címe alatt élősköd- nek az amerikai magyarság bőrén. Az önműködő muzsika néha- néha csak meg-meg szólalt, minden egyes dal visszatükrözte a magyar parazita osztály célját, ők tudják jól, hogy mi kell a magyarnak, nehogy lehulljanak a szarvak és vele együtt eltűnjön a parazita osztály is. A kocsmáros sürgött- forgott közöttük és vigyázott nehogy még erőszakban is megnyilvánuljon a polgári intelligencia. Mig végre az idő is eljárt és a kocsmáros legjobban sajnálta, hogy a botot be kellett csukni. Felkérte a társaságot, hogy menjen mindenki haza, mire a vitatkozó felek egymás szarvába kapaszkodva indultak ki a kocsmából. Sütő P.
