Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-02-22 / 881. szám

1936 február 22. BÉRMUNKÁS 7 oldal KÓSZA GONDOLATOK IRTA: TUTURUTU BANDI. Stalin levelet ir. “Az Ember” cimü lap legutóbbi számába a lap szerkesztője, Göndör Fe­renc, arrul ir, hogy “Rákosi Mátyással kegyetlen szigorúság­gal bánnak a magyar börtön­ben,” oszt attul tart, hogy Göm­bösék elakarik pusztítani Ráko­sit. írja Göndör: “Érthetetlen, hogy Szovjet Oroszország kor­mánya és budapesti követe még mindig nem tette meg azo­kat a lépéseket amelyek Ráko­si Mátyás kicseréléséhez vezet­nek.” Majd azt kérdi: “miért késik Szovjet Oroszország élet­mentő lépése Rákosi Mátyás érdekben ?” Minthogy Stalin József nem tud magyarul, Gön­dör Ferenc pedig nem igen ér­ti az orosz nyelvet — ezér Sta­lin engem kért fő, hogy Írnám mög Göndörnek azt, amit ü ír­na, a Rákosi ügybe, ha ideje vóna, mög ha magyarul tudna írni, úgy, mint én. De előbb tisztázzuk azt, hogy az a Ráko­si, aki az Uj Előrénél dogozik nem testvire a Rákosi Mátyás­nak. A Rákosi Sándor, mikor még Róth vót a kisvárdi ma­lom uccába lakott, hát ne té­vesszük össze a házszámot, mer nem kő ahhó kommunyis- tának lenni, hogy elismerjem azt, hogy amig Rákosi Mátyás egy égisz embör, addig a Sán­dor gyerek egy égiszén kicsike kis biznic embörke. De jöjjik a Stalin levil. Tisztőt Göndör uram: Mög irtettem az írást oszt ippeg az- ir mingyán arrul figyelmezte­tem, hogy aki benne van az egy- sigfrontba — annak tilos bele szólni országom belügyibe. Azt tán oda át is tuggyák, hogy az- ir csinyátattam mög az nip- frontot ojan liberálisan, hogy annak keretein belül mindenki el tuggyik hejözködni. Elasz­tikus az in nipfrontom ászt úgy látom, hogy nihány papot, rab­binust, liberálistát mög cocilis- tát is sikerült becsalni, kiknek jó risze ugyan őszinte, de higgye el nekem, hogy őszintesiggel nem mehetek sokra — igy oszt alhatároztam, hogy akik fent maradnak, azoknak sem enge­dem se országom se kormányom mög kritizálni. Azután pedig tudomására hozom kendnek, hogy nálunk a mán szabáj, hogy minden országba kineve­lünk egy-két martirt, hogy le- gyik kit oda állítani a munkás elibe példakint. így oszt epigon- jaim asszondik annak aki be­dül, hogy neki mán csak azir is be kő lipni pártomba, mer ü rá is ez a sors vár. Oszt, mint kend is Írja, hogy “a világ munkássai megtették mindazt ami módjukban volt” a Rákosi irdekibe. Hát ippeg ezt akarom, kedves Göndör ur, mer igy a szentimentális elemet is pártom melli tudom állítani. Ezek ugyan az osztájharcho mig csak' nem is konyitanak, de törpéim befo- jása alá kerülnek, oszt ez a fontos országom szempontjábul. A cil szentesíti az eszközt, osz- tig in oszt igazán nem lehetek válogatós a eszközökbe. Hogy oszt ennek az ijen Rákosi fi- lik iszik mög a levit — az tán sájnálatra miitónak tartanám, ha szentimentalista vónék . . . Kun Bilátul mög a Bebricstül hallom, hogy kendnek nagyon rósz szokása van — a, hogy ha valaminek a hejessigirül mög van győződve, akkor azt úgy mög is iri. Hát ezt az in orszá­gomba bizony nem tehetné mög. Itt, pildának okáir, mög tiltot­tam, hogy a Rákosi irdekibe a magyar konzulátus előtt tilta- kozzik nipem. Oszt gondolt kend arra, hogy ha kormányom a Rákosi ügyibe közbe lipne, ak­kor a koca diktátor Gömbös mig kipes vóna asszondi neköm, hogy seperjek csak a magam ajtaja előtt. Ez egy ojan erkő- csi pofon vóna, mejet mig in se igen tudnik lenyelni, merhogy szó köztünk maraggyik, nálam koncentrációs táborokba mög börtönökbe több cocilista mög Trockyista van, mint Gömbö- siknil, hogy az eltűntekről ne is besziljek. Oszt a chekám nem egy magyarországbul ide került dogozót tüntetett el. Mit szólhatnik, ahoz ha Gömbös ezeknek a kicserilisit követelné. De nem is vót időm az ijen Rá­kosi file ügyekkel bajlódni. Az elmúlt esztendőbe ojan zsíros, profitos üzleteket csinyátam Mussolini kolligával, hogy no. Sajnos a jó üzleti szerződi- seknek ma mán vige van, oszt mos csak szenet mög olajat szállítok a Mussolini kolligának. A Tuturutu a múltkoriba na­gyon a szivire vette a dógot, hogy a búzát, kátrányt egye­nest az Ethiopiai harctirre küd- tem. De mit tehetem, ha Mus­solini oda rendelte a búzát. Osztig mög akartam mutatni a tőkis világnak, hogy in min­den áron betartom a kötött szerződist — mig akkor is, ha az a Tuturutunak nem teccik. A saját nipem se kirdem, hogy mi a hejös, mi nem, hát mijir törőggyek a nipfrontnak ijen makacs ellensigivel ? Mög osztig csak magáir a buzáir ötszáz ezrest kaptam, mig pedig dol­lárokba, ami nem megvetendő összeg. Ippeg a minap bizonyí­tottam a Nemzetek Ligájának, hogy in a szankciókat betartom hüsigesen, oszt az olajat mög szenet is csak azir küdöm ojan szorgalmasan Mussolini kolli­gának, mer ara mig nincs szank­ció. Én hü vagyok a Nemzetek Ligájáhó, ami termiszetesen azt jelenti, hogy az úgynevezett munkásosztáj irdeket kinytelen vagyok háttirbe szoritani. Oszt mos már elárulok kendnek egy titkot. A külömböző országok­ba livő kommunyista pártokat azir higgitottam fö liberális lumpen proletárokkal, hogy az ijen link dogokat ne vegyik isz- re. Oda át égisz jól csinálik ezt a szemfinyvesztő maskurát, oszt a “Daily Workers” mán úgy bele gyütt a svungba, hogy arrul ad nagy headline-t, hogy a Hauptmann halasztási időt kapott. Hát ezt nagyon jól csi- náli a Brouder, mer mentül ke­vesebbet lát mög a dogozó antul könyebben tudom in fojtatni a kupeckedist. Az igaz, hogy mög igirtem, hogy közbe járok a Rákosi ügyi­be, de mint mán fent is mon- tam — nagyon lekött az üzlet. Azután mög egy álmatlan icca- kán arra is gondótam, hogy hátha ez a Rákosi valóba hisz abba, amire Lenin tanította — mit csinyánék itt vele? Égisz biztos mög gyűlne vele a ba­jom, oszt nekem ippeg élig a, ha a Trockyistákat ki tudom pusztítani. Ezek a fene Troc- kyisták mög az összes Lenin­isták sehogy se nincsenek mög- eligedve, oszt ha egy-egy eltű­nik közülök, akkor mind ordít, pedig mög vágynak szokva az üldözisbe — a cárizmus ideji- bül. Ippeg ezir amondó vagyok, kedves Göndör uram, hogy fe- lejcsik el a Rákosit, aki migis csak egy embör, oszt ha az ü bebörtönizise hasznot is hozott pártjaim javára — evvel csak kötelessigit teljesítette Rákosi. Ne pengesse hát az irzelgőssig húrját, mer én diktátor vagyok, oszt nem lehetek irzelgős. Tu­dom, hogy kend nem lesz mög- eligedve válaszommal, de mit bánom én. Oszt ha itt vóna, akkor mán itt se vóna, ha bele szólna az én dógomba. Oszt dec- ól. Hát meg vót a nagy cécó Clevelandon. A Háború mög Fascizmus ellenes egysigfront- nak ojan sikere vót, hogy Bur­ton, reakciós republikánus cle- velendi polgármesternek a szi­ve tán még mos is örvendezik. A kongresszust imával nyitot­ták meg, hogy a kiszáradó fiibe livő lelkekbe újra felibresszik a jót, a nemeset — nehogy fegy­vert fogjik a japán ellen az is­tent tagadó gonosz lilék. A Stalin szelleme ott settenkedett a terem körül oszt mindenki mögirtette, hogy hunnan fuj a szil, hát azir imádkoztak a kike hívei. Az imárul jut az eszem­be, hogy a minap 200 dollárra vót szükségem, hogy az hitele­zőket kieligithessem, de nem vót hun beszerezni a pinzt, hát ahogy kiszáltam a Subway-bul én is hozzá fogtam fohászkod­ni a 200 dollár erányába. Mon­dok : ides istenkim — aggyál nekem 200 dollárt. Tudom, hogy fizikia leletetlensig, hogy csak­úgy leküggyék az menyek or- szágábul a pinzt, de tán kitud­nád rázni annak a zsebibül aki­nek sok van. Ijjel vót oszt las­san ballagtam hazafele, mer a száj dvakot niztem — hátha le- pittyan a pinz. Közbe arrul kezdtem vitatkozni az istennel, hogy ha mán ad, akkor aggyik eleget: mögdupláztam a két százat, majd a nigy százat oszt mire haza irtem mán 25 ezerir fohászkodtam. Merha 25 ezer dollárom vóna, akkor kiadnik egy lapot oszt Magyar Széthú­zás nevet adnám neki. Merhogy a magyar egysig amojan fábul való vaskarika. Hiszen még szovjet országba sincs orosz egysig. Ott is van különfile cél- kitüzis, nizeteltiris. Hogy van, mer az orosz nipnek Stalin ír­ja elő, hogy mi kip cselekeggyik. De a gondolatot ott se lehet koncentrációs táborba küdni, hát mijir akarik itt mögcsinálni a magyar egysiget. Hogy el­kószálták gondolataim. Azt akarom mondani errül a háborús ellenes mozgásról, hogy MEGJELENT! RHETORIKAI KÉZI KÖNYV HOGYAN KELL Cikket írni Olvasni Beszélni Szavalni Vitatkozni Gyűlést vezetni. Hasznos minden munkásnak, minden egyleti tagnak. A 64 oldalas könyv ára 10c. Megrendelhető: BÉRMUNKÁS 3912 Sta. S. S. Cleveland, O. ott nem csak a munkást csap­ták be, hanem a mozgalom szervezői saját magukat is be­csapták. Kipzeljük csak el, hogy mit jelent a munkásszem- pontbul, ha Smedly D. Butler lesz kinevezve fővezirnek. Ez a Butler egy jóravaló katona, aki nagyon, de nagyon szereti az új­ságokba látni a nevit. Az ame­rikai tőkisek nemrig ebbül a generálisbul tróbáltak amojan Hitler filit csinyáni. Hogy a terv mijir nem sikerült azt még ma se tuggyuk, mert mindenki tagad. Annyi bizonyos, hogy Butler csak akkor leplezte le a tervet, mikor látta, hogy úgyse lesz belőle semmi. Nos ez az ur vitte a szót a háború mög fas­cizmus ellenes kongresszuson. Oszt mit beszilt ott össze — az ojan nevetsiges, hogy meg se említem. Aonkivül vót ott egy csomó Rabbi mög Pap, mejre az Uj Előre ojan büszke vót, hogy azt irta, hogy “lélekemelő volt: a katholikus Pap- és a Rabbi együtt” verekednek a háború ellen. Ezek a jó öreg nénikék pedig tudhatnák, hogy a kis burzsuj nem megbízható, pláne akkor nem, ha az övé a vezető szó. A dolgozókat a mun­kásosztáj közös ereje fogi fő- szabaditani — nem a kis bur- zsujok. A munkást öntudatra kő nevelni — a kisburzsujt is, hogy möglássa, hogy a tökis rend alatt neki ip úgy nincs jö­vője, mint a bérrabszógának. De az öntudatos munkásnak kő tanítani a burzsujt ászt nem fordítva. Clevelandon a tőkés rend haszonilvezői, éhező libe­rálisok, akik csakkifódozni aka­rik a fenálló rendet, mög politi­kai kalandorok dirigáltak. Szó se rólla vótak ott hiszékeny, jóhiszemű elemek is, de ippeg ezeknek szól ez az írás, hogy lássák be vigre az ijen mozgal­mak meddősigit. Butler gene­rálisnak még a besziggyibül is könnyű ki lehet olvasni, hogy ü a munkásosztáj ellensige. Aki vele — az ellenünk munkások ellen van. Ez nem akar dema­gógia lenni. Ez mán bizony igazság: A Butiereket mög a többi fékereket ki kő közösíte­ni. A dogozók főszabaditása — a munáksosztáj hivatása. NEWARK, N. J. Az IWW uj helységében 294. Market St.-en, második emelet, minden vasárnap délután 2:30 órai kezdettel, tudományos elő­adást tartunk. Kérdéseket, hozzászólásokat Töltsön el néhány órát osz­tályharcos munkások társasá­gában.

Next

/
Thumbnails
Contents