Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-05-16 / 893. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 május 16. Prédikáció a csontról (Tisztelt szerkesztő munkástárs! Tudom, hogy maga nagyon komoly ember és nem nagyon szeret viccelni, igy már előre kérem, hogy ne haragudjon, ha esetleg egy szeget a maga fején is eltalálok. Én már ezeken keresztül estem, nekem nem árt, de tudom, hogy egyeseknek a tyúkszemére lépek, de nem fog ártani, tudom, hogy a magáét annyira össze taposták, hogy már hozzá is kellett, hogy szokjon ami aztán elősegítette, hogy jó Bérmunkás szerkesztő legyen belőle. Ezektől eltekintve, még egyszer kérem, közölje le ezt a csont előadást.) Amit itten leírtam, az ugyan nem tartozik az előadáshoz és még az sem, hogy abban a nagy gyűlés előkészítő bizottságba én is be lettem választva, ahonnan aztán kiküldtek, hogy keressek fel egyes papokat, hívjam meg őket Garbait üdvözölni, (gondoltam magamban...) de azért mégis elmentem. Mivel sehol sem találtam felebaráti szeretetre, igy aztán már nem is válogattam, hogy hová megyek, mig végre véletlenül egy néger templomba mentem be, ahol a pap éppen az előadását kezdte prédikálni. Láttam, hogy mindenkinek tátva áll a szája, pedig csak éppen akkor jelentette be, hogy miről akar beszélni. Gondoltam jó lesz itt leülni, mert még azt hiszik, hogy egy megfehéredett bálvány vagyok és csudája fogok lenni az egész barnanépségnak. Alig hogy leültem, már is kezdtem észre venni, hogy az én szám is tátva áll a kíváncsiságtól, mert már hallottam lélek- mentésről, de csont mentésről még nem. Itten kezdődik aztán a prédikáció, amit csodálkozva végig hallgattam, hogyan lehet ennyi sok igazmondást ezen a homájos helyen is találni, mindjárt arra gondoltam, de jó volna, ha itten lehetnének a különböző munkásmozgalom emberei, de különösen az IWW tagjai és feleségei, meg aztán férjeik. Ne, hogy összetévesszék mert ez Detroitban történt és én Detroitról beszélek, de azért Chicago is érthet belőle, hogy ne is említsük Akront vagy New Yorkot. A néger pap igy kezdi beszédjét: Kedves híveim. Én már sokról prédikáltam nektek, de most arról fogok prédikálni, amiből ennek az egyháznak a tagsága össze van téve, CSONTRÓL. És pedig öt különböző csontról fogok nektek magyarázni. Vannak tagok, akik olyanok mint a kétágú csirke csont, amit wishbone-nak neveznek, ezek csak jókívánságokkal látják el az egyházat, de nem tesznek az érdekében semmit és mindég csak azt lehet tőlük hallani, hogy ez igy volna jó, vagy amúgy, arra várnak, hogy más megcsinálja. Ez a wishbone tagság nem a legjobb. Van egy másik csont az álcsont — akik nagyon sokat beszélnek általában, nagyon sokat pletykálnak, mindég a más privát bajával törődnek, a sok kelepeléssel összeveszitik a tagságot és mindenkinek bajt csinálnak. Az ilyen álcsont keresztényre az egyháznak szüksége nincs. A harmadik csont az úgynevezett furcsa csont, máskülönben bolond csont, mely az embernek a könyökében van és minden kis ütéstől megsértődik, állandóan sértve érzi magát hol az egyiktől hol a másiktól, akár van rá ok, vagy nincs. Van egy másik az a száraz csont, ezek az ortodokszok, olyan hidegek mint a jég, megvannak halva. Ezek hallatára egy idősebb néger fel állt és azt mondta nagy lelkesedve: Nagyon igazat mondol, mert amely templomban sok döglött csirke van, az a templom olyan mint a jégszekrény, de ha egyszer élőkkel fog megtelni a templom, akkor át fog melegülni és a dögletteket úgy is ki kell, hogy dobáljuk, mert megbüdösödik a melegségtől. Ezek az élőcsirkék aztán képezik az egyháznak a hátgerincét, ilyen hátgerinc csontra van szükség, még pedig sokra. A pap éppen beakarta fejezni a beszédét, mire egy másik kiöregedett tag is felállt és kérdezte. Hát olyan csont van-e, amilyen én vagyok, vagyis én milyen csonthoz tartozók? Te a farok csonthoz tartozol jegyezte meg a pap, mert mindég hátul vagy, akkor is amikor tenni kell valamit, akkor is mikor adakozni kell és fizetni a tagsági járulékot. Az ilyen tagság sem kellemes az egyházra, mert mindég nógatni kell őket, hogy valamit tegyenek és elveszik az idejüket azoknak kik a munkát végzik. Az ilyen tag se várjon a jövőben arra, hogy állandóan más biztassa, hanem fogjon hozzá a munkához és tegyen biztatás nélkül is. Sütő. 1935-ben a legjobban fizetett egyén volt Washingtoni jelentés szerint 1935-ben az ország legjobban fizetett egyéne az American Tobacco Company elnöke, George W. Hill volt. A jelentés csak arról számol be, hogy Hűlnek az évi fizetése 212.199 dollár volt, de hogy a többi tisztségek és részvényei u.tán menynyi az évi jövedelme, arról nem szól a kimutatás. Ha ceruzát veszünk a kezünkbe és számolni kezdünk, azt látjuk, hogy közülünk, akik az American Tobacco Company telepein dolgozunk Amerika- szerte, 250-en nem keressük meg azt az összeget a magunk részére, de az igazgatóknak, a részvényeseknek bőven kijut, mert azok szervezve vannak a munkások kihasználására és mi, még a magunk érdekeit sem tudjuk megvédeni, mert ha erre hajlamosak lennénk, már hatalmas ipari szervezetek döngetnék e rendszer oszlopait, építve az ipari demokrácia uj társadalmát. Kerekjártó Ducit nagy ünneplésben részesítette a clevelandi magyarság A HANGVERSENY KERETÉT SZOLGÁLTATÓ ÁLTALÁNOS MUNKÁS DALKÖR IS EGYIK LEGSZEBB SIKERÉT ÉRTE EL. Kultur ünnep volt a múlt szerdán este a Moreland színházban. Ünnepelték a magyar géniuszt, a magyar zene Amerikába szakadt csillagát, mely egyre erőteljesebben fényes- kedik. De ünnepelték az Általá- nus Munkás Dalkört is, mely mindenütt ott van, ahol a magyar kultúrának szolgálatot tehet. A hangversenyt az Általános Munkás Dalkör nyitotta meg Tomásy Károly karnagy vezetésével. Révfy “Toborzó”-.ját és “Édes anyám” kezdetű dalát énekelték el hatásosan, nagyszerű precizitással. Dörgő taps között lépett Kerekjártó a színpadra, mely csak akkor ült el, mikor a nagy művész vállához emelte hegedűjét. Tarsini örökszép szerzeményeiből állt az első rész, olyan előadásban, mely egy csodálatosan szép álomhoz hasonlított s melyből csak a feldör- renő tapsvihar hozott vissza az eleven valóságba. Utána az Általános Munkás Dalkör a “Nyisd ki anyám” kezdetű dalt énekelte el. Áhitatos templomi esendőén, Schubert Ave Máriájával nyitotta meg Kerekjártó a műsor második részét, utána dörgő taps. És a program végig igy ment. Soha nem hallott tündéri muzsika, utána szűnni nem akaró tapsorkán váltogatták egymást. A “Fülemile” és a “Rokka” előadásával a csoda- hegedűs már szépségorszag'ba varázsolta hallgatóságát. Mire pedig Hubay tüzes magyar szerzeményeire került a sor, a drága jó magyar közönség — nagyrészt munkások, kik éjszakai ‘ álmukat rövidítették meg —, csak a művész kapaci- tálására hagyták el a nézőteret. Azok, akik szeretik hangoztatni, hogy az amerikai magyarságot nem érdeklik a hangversenyek, múlt szerdán este meggyőződhettek róla, hogy nem a közönségben van a hiba. A közönség szereti a szépet, ha igazán szép. A Kerekjártó hangversenyre úgy látszik nem adtak potyajegyeket, mert a “fehérgallérosok” közül csak azokat láttuk ott, akik mindenkor amúgy is hajlandók voltak a SAJÁT zsebükbe nyúlni, ha magyar ügyről volt szó. Azok nem jöttek el, akik mindenütt ott vannak, ahol a magyarság vezéreiként ingyen szerepelhetnek és akik minden egyházi, egyleti banketten körülülik a “virágos asztalt.” A “már hallottam Kerek- jártót” éppen olyan gyenge kifogás, mint ha valaki azt mondaná, hogy “nem olvasok, mert már olvastam egy könyvet.” A művész azzal búcsúzott közönségétől, hogy “a viszontlátásra.” Mi, akik élveztük művészies játékát, várva-várjuk ezt a viszontlátást. Hujber István. A N. S. PITTSBURGH “ÖSSZHANG” DALKÖR fennállásának 22-ik évfordulójának megünneplésére 1936 május 23-án, szombaton este 7 órai kezdettel a Socialist Lyce- umban 805 James St. nagyszabású DAL- ÉS TÁNCESTÉLYT rendez a Pittsburgh és környéki Dalkörök közreműködésével, melyre a magyarságot tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti dij csekély 25 cent. A zenét 7 tagú Orchestra szolgáltatja. ÚTIRÁNY: Pittsburghból jövők vegyék a 2-es vagy 3-as számú villamost a Penn Ave., és 7-ik utca sarkán. Leszállás az Ohio és James St., sarkán. Onnan fel egyenesen egy blockra van a terem. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.......................................................... 75c. Ady: Uj versek................................................................. 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás.................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember......................................... 1.00 Zola: A Rougon család..................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld....................... 1.00 Barbusse: Erő..................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet.............................................. 1.50 Jack London: Mélység..................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: ősök istene.................................................. 75c. Chehov: A koldus............................................................. 75c. Glassworth: Testvériség.................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei.................................................. 75c. Gorkij: A besúgó............................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.......................... 50c. Bauer: A szocializmus útja.............................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése....................................... 75c.
