Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-05-16 / 893. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 május 16. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. DIKTATÚRA. Ennek nyomá­sát eddig is éreztük, a jövő­ben még fokozottabb mértékben fog érvényesülni. Ha a mun­káltatók eddig egy-egy mun­kást megrendszabályoztak, fe­kete listára tették, a bíróság elitélte még mindig megvolt a lehetőség, hogy mint kis kócos önnállóvá vállj ék. Ez az önálló­ság talmi értékű ugyan, meg­élni nem lehetett belőle eddig sem, de legalább úgy ahogy el­vegetálhattak, vagy pusztulhat­tak belőle. Most a hitlerizmus meghonosításával, mely itt fo­lyik ezt is lehetetlenné teszik. Ugyanis akit “megbizhatatlan”- nak talál a főszolgabíró stb. kikre az iparigazolványok ki­állítása tart az egyszerűen nem kaphat ipaJjgpzolvá'nyt. Edéi­kül nem vállalhat munkát, mert lecsukják. Ha pedig olyan pro­letár kerülne erre akit ugyan nem bírtak lebüntetni, (jaj de kevés ezek száma,) de “megbiz- hatatlan”-nak látszik, egyszerű­en azzal az indokkal üthető el az általa kért iparigazolvány kiadása, hogy újabb iparos mű­ködése “nem kívánatos” és ez- ellen a fészkes fenéhez lehet csak protestálni. Visszatér te­hát a régi céhrendszer. Valószí­nűleg a szakszervezeti “segéd­avató” ünnepélyek céhszagu cé- cója adta az impulzust Gömbö­séknek ahoz, hagy ezt meg­csinálják. Az iparokban ill. szakmákban is tehát ime itt van a numerus clausus (zárt szám.) VAS MEGYE. A kurzus első éveiben nagy garral beharan­gozott földosztás, mely egészen kis házhelyeket juttatott silány földekből, de jó borsós áron a földéhes parasztoknak, hogy nem volt más, mint az az úgy­nevezett mézesmadzag jelenti az, hogy Vas megyében most 1000 ilyen kisparasztot, akik nagynehezen húztak a kis par­cellákra imitt-amott vályogvis­kókat kidobálják “földjükről,” mint mondják “évek óta nem tettek eleget fizetési kötelezett­ségüknek és ingyen nem lehet földhöz jutni.” De a tízszeres áron a nyakukba sózott silány földekért sem lehet 50—80 fil­léres napszámokból, ha ugyan ilyen is akad egyáltalán fizetni. De nem ám urak. KŐRÖSLADÁNY. Az éhező föld­munkások nyomorának eny­hítésére inségmunkára osztot­ták be a munkanélküliek egy részét. Mint mondották elfo­gyott a fedezet. “A falu jegyző­je kezelte” emiatt beszüntették a további munkálatokat. A kőrösladányi nincstelenek asz- szonyai, amiért férjeiket nem látták el tovább a filléres in- ségmunkával felvonultak a köz­ségházára. — Éhen pusztulunk! — stb. jelszavak kiáltozása mel­lett, puskaporossá változtatták a levegőt oly annyira, hogy a kivezényelt csendőrség alig bírta őket kiverni a községhá­záról. Szurony és golyó az amit ez a rendszer bir nyújtani az éhezőknek, mást nem. KISKUNFÉLEGYHÁZA. A ma­gyar uriosztály, mely 1919 Óta meghonosította e csonkaor­szágban, (némileg azelőtt is megvolt) és hatalmassá fej­lesztette a közhivatalokban az u. n. “balkáni” erkölcsöket, te­hát lop, csal, zsarol és elnyom, kifoszt mindent. Ezúttal Fél­egyházára került a sor. Most vizsgálgatják, hogy ki és meny­nyit és milyen utón lopott, ra­bolt a közpénztárból. Székes- fehérvár, Szolnok stb. hatalmas rablások után úgy látszik egé­szen természetes valami lett itt, hogy a banditizmus módszeré­vel kezeljék a néptől kipréselt közpénzeket és lehetőleg abból, minél többet raboljanak is el. Hisz fejétől büdösödik a hal, mint egy magyar közmondás mondja. HABSBURG OTTÓ. Illetőleg, mint a magyar talpnyaló urak és sajtóik hívják “királyi felség” nyilatkozott a “Petit Journal” cimü lap munkatársa előtt, imigyen: “A marxista alakulatokat nem lehet újra megtűrni, (itt Ausztriára cél­zott,) mert a marxisták az osz­tályharcot vallják.” Sajnos t. Habsburg csemete, egyenlőre csak vallják,' de ha egyszer rá­eszmélnek és gyakorlatilag is megvalósítják, akkor az ilyen és hasonló “úri herék,” alig-alig lesznek megtűrve. Mi mint marxisták legalább is igy ké­szülünk elő. De addig is úgy lát­szik őfelségét nem igen tűrik meg, még Ausztriába sem, pe­dig ott is, itt is zsandárcsizmák alatt nyögnek az emberek száz­ezrei egyenlőre. BÖRTÖN. Már jelentettük, hogy a gyüj tőfogházban egy beteg rabot három fegyőr agyonvert. Most tartották az ügyben a törvényszéki tárgyalást, mikor is kiderült, hogy az egyébként gyenge és vézna embert ez a három pribék, mivel egy tűzkö­vet találtak nála ezért verték agyon. A rab napokig vívta ha­láltusáját, orvosi segítség nél­kül, mert a fogház hírhedt or­vosát, aki nem más, mint em­berbőrbe bujtatott dzsungel vad, megvizsgálta volna. Mint “tanu”-t hallgatta ki a bíróság és azzal ütötte el mulasztásá­nak okát, hogy azt hitte a rab “elrontotta gyomrát” ezért tar­totta fölöslegesnek megvizsgá­lását. Ez a védekezés nem egyébb, mint kibúvó, mert hisz a magyar fog- és fegyházak élel­mezése olyan, hogy még vélet­lenül sem ronthatja el egyik rab sem a gyomrát. A bíróság tehát többre nem is volt kiván­csi, a doktor ur igy minden baj nélkül úszta meg. A pribékek közül az egyiket ezért a gyil­kosságért 5 hónapi fogházra ítélték, mig a másik kettőt fel­mentették, mint az indokolás mondja bizonyítékok hiányá­ban. Ha véletlenül megforditott- ja történt volna ennek a gyil­kosságnak és egy pribék lett volna az áldozat, akkor is ez lókat, lesz ez a hátralék még “független” bíróság? Miért nem vett részt az IWW a newyorki májusi egységfrontban Azt kérdezhetik azok, akik lapjainkból és általánosan mun­kás lapokból olvasták, hogy az IjWW is küldött delegátusokat az egységes májusi ünnepély előkészítésére ? Én is megvoltam választva ezen előkészítő konferenciára. ' A múlt tapasztalataim sze­rint, a májusi ünnepélyek elő­készítő konferenciáján, amikor az első gyűlés volt, minden szervezet mely megjelent erre a konferenciára való meghívás­ra,részt vett a megbeszélésben, bizottságok lettek választva, kiálltványok, plakátokra való felírások kidolgozására, melyek­nek a tervezeteit az összgyülé- sen tárgyalták és fogadták vagy vetették el, melyet viszont a delegátusok vissza vittek a szervezeteikhez. Amikor megjelentem az első gyűlésen, a Delano Hotelban, minden ülés el volt foglalva, a karzat is teljesen zsúfolva volt, igy reméltem ez már igazán si­keres “May Day” konferencia lesz. A legnagyobb meglepetésem­re láttam, hogy az összehívó bizottság, mely a bal szocialis­tákból és kommunistákból állt, már előre kiválasztották a tit­kárjukat és a bizottsági tagjai­kat. A többiek velünk együtt csak mint kitömött bábuk, vagy fadarabok szerepelhettünk ezek után. Legtöbb delegátus az IWO- tól volt. Minden osztály, mely­nek hat vagy több tagja volt, két-két delegátussal volt kép­viselve, bár olyan eset is volt, hogy az egész osztály mint de­legáció szerepelt a konferenci­án. Volt képviselve egy pár kicsi union is, de legfontosabb kép- viseltetés “Amalgamated Cloth­ing Workers” és a “Internatio­nal Ladies Garment Workers” unióktól nem volt jelen. Amikor a tárgyalást meg­kezdtük, egynéhány AFofL tisztviselőnek adták meg a szót, akik ismertették, hogy az AFofL milyen forradalmi szer­vezett és hogy az AFofL volt az aki indítványozta a májusi nap megtartását. De úgy ezek az AFofL vezérek, mint a többi betegsegélyzőktől és pártoktól való küldöttek, csak a Farmer Labor partiban látták a hely­zet megoldásának a lehetőségét. Miután a sok beszéd követ­keztében későre járt az idő, fel­szólította a gyűlést a gyűlés- vezető, hogy akiket még nem szólított fel beszélni és kíván­nak hozzászólni, azok egy pa­pírra írják rá a nevüket, mi­lyen szervezettől vannak és majd rájuk kerül a sor. így az egyik IWW delegátus is beadta a nevét, melyet legalólra tettek, dacára, hogy az elsők között volt jelentkezni. Az idő telt, már a gyű [ésve­zető is kérte a szónokokat, hogy legyenek rövidek, mert az idő eltelt. Az IWW delegá­tusnak egy percet engedtek meg beszélni, holott a be ;egse­gélyzők és az AFofL vezérek, 15 perceket beszéltek. De ezen rövid idő alatt is a véleményem szerint az IWW delegátus mond­ta a legértékesebb beszédet, jobbat, többet mondott mint a többiek együttvéve. Amidőn a feliratokat vitat­ták, a gyülésvezető bejelentet­te, hogy 4—500 dollárra van szükség az előkészületekre és hogy az Artist Union, kommu­nista csoport és a Rebel Arts, szocialista csoportok fogják a feliratokat megcsinálni. A feliratokra való javasla­tokat kérte, hogy adják át a bizottságnak, melyet már előre kiválasztottak. A második gyűlésen április 25-én, már a gyülésvezető be­jelentette, hogy a feliratok kész vannak, melyeket át lehet ven­ni, 50 cent darabja. De “General Strike,” “Direct Action.” “Against a Labor Party” fel­iratokat nem fogadták el a bi­zottságban. Azt mondták, hogy akik nem helyeslik a Farmer Labor Pár­tot és megemlítik az Általános Sztrájkot, azok meggyengitik az egység frontot. így az IWW többsége vissza vonta a részvételt ezen egység frontból. Minnie Corder. NEW YORK FIGYELEM! JÖN BRIDGEPORT! Az IWW és Modern Színkör május 16-án, szombaton este rendezi szenzációs idényzáró mulatságát a Bérmunkás Ott­honban 1351 Third Ave (77. St.) Ez alkalommal két egy- felvonásos színdarab kerül be­mutatásra. Az est programján vendégszerepelni fog a bridge- porti Modern Színkör és előad­ják A HÁZASSÁG cimü kacagtató vígjátékot. Szín­re kerül a legjobb new yorki erőkkel még egy színdarab és több müsorszám. Előadás után kitűnő zene mellett tánc. Be­lépti jegy ára 35c. Legyünk ott tömegesen. AZ OLASZOK MULATSÁGA BROOKLYNBAN. Május 30-án, az olasz IWW tagok nagyszerű MULATSÁGOT rendeznek, a helyiségük és az II Proletario segélyezésére saját helyiségükben 158 Carrol St. Brooklyn. A belépti dij csak tiz cent, melynek ellenében nyerhetnek egy 50 dolláros rádiót, egy set töltő tol és ceruzát, (Parker gyártmány) és japáni tea kész­letet. Akik jegyeket akarnak, mely ezen értékes tárgyakra egy- szersmint sorsolási jegy is, azok írjanak a bizottságnak a fenti címre. Jam Mangano, A. Perez, B. Bavaró, bizottsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents