Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-05-09 / 892. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 május 9. Háború és osztályharc (Folyt, az 1-ső oldalról.) nek bizonyítani, hogy ma egé­szen másképpen áll a helyzet. A szoviet unionban szocialista állam van épülőben és ezen ok­nál fogva támogatnunk kell az Egyesült Államok kormányát, ha az a szoviet union védelmé­re kell. Azt mondják a politikus ve­zérek, hogy ha Németország vagy Japán megtámadják Orosz­országot “kötelességünk védel­mezni a Szoviet Uniont” az amerikai militarizmus gyilkoló gépezetével szövetkezve. Mily arcátlanok ezek az is- káriot judások. “Uj” dolognak tüntetik fel Szoviet Oroszor­szág védelmét. Nem képesek visszaemlékezni, hogy a háború alatt és közvetlen a háború után, amikor Szoviet Oroszor­szág belső és külső ellenségtől vérezett, milyen eszközök véd­ték meg a proletár forradalmat a biztos bukástól. A háború visszaemlékezésének ama szomorú napjaira álljon itt eme halálos hasonlat. Az imperialista kormányokra támaszkodva! 1917 tavaszán az Egyesült Államok elnöke a pacifista Wil­son háborút üzent Németország­nak. A “Nation” cimü szocialista folyóirat szerkesztői rovatában ezt irta: “Amerika és Német­ország között a háborút, a nem­zet minden fiának örömmel kell azt venni, mert ez a háború a demokrácia megmentéséért fo­lyik.” A New-Republic, — egy má­sik szocialista folyóirat — ma­gának vindikálja a háború elő­készítésének módozatait. Sá­muel Gompers a “haza” védel­mére siet, William Z. Foster szabadság kötvényeket árul, George Bellows a “Masses” egy harmadik szocialista folyóirat karikatúra rajzoló pacifista rajzait a háború érdekében szó­ló hatalmas plakátok rajzolá­sát végzi. Victor Berger, Hil- quit, Spargo széjjel szakítják az amerikai szocialista pártot • s a belga Vandervelde s a né­met Bebel módjára fegyverrel kezükben az imperialista kor­mány védelmére sietnek. 1917 november havában ki­tört a bolshevik forradalom, hatalmas volt a meglepetés azoknak az álforradalmároknak, akik egy ember életen át ne­veik alá biggyesztették “a for­radalom hive” jelszót és a meg­próbáltatások nehéz napjaiban az uralkodó osztály csatlósaivá szegődtek. Kitört a forradalom! A szocialisták forradalma! Az első ország az egész világon ahol a munkásosztály hatalom­ra jutott. A világ osztály tuda­tos munkássága öröm mámor­ban úszott. A német hadsereg nyomult Oroszország belsejébe, a munkások, parasztok elej ük­be rohantak kiabálva: Testvé­rek ! Elvtársak!! Leráztuk a cárizmust!!! És a szocializmus­tól fütött németek mint gazdát­lan kutyát lőtték halomra az orosz proletáriátust. Francia, Angol, Amerika hadsereget szállítanak az orosz proletár forradalom leverésére. Az IWW ezer sebtől vérezve, szervezői, szerkesztői, titkárai­nak százai a börtönben s Hay- woodal az élén világgá kürtö­lik “Hands off Szoviet Russia.” Eme kiáltványt tett követi Butte, Montanában 12 ezer vö­rösréz bányász leteszi a szer­számot, 50 ezer erdei és fűrész- malmi munkás sztrájkba lépett követelésük “Hands off Szoviet Russia.” Debs a szocialista párt ag­gastyán vezére, megtörve a szocialista pártok vezéreinek szerencsétlen állásfoglalásán lé­legzethez jutott. Canton, O.-ban a háború ellen foglalt állást, magasztalva az IWW tagjainak forradalmi elszántságát, öröm mámorban úszva zászlót bon­tott a bolshevik forradalom mellett. A munkásosztály közvetlen cselekvései. Az IWW a rettenetes üldöz­tetések, deportálások, interná­lások, forró szurokba mártás és tollazás, halálra verés és kín­zások dacára, súlyos sebektől borítva büszkén felemelt fővel állt ellenségei előtt. 1920-ban az allies szövetkez­ve az orosz fehér terroristák­kal, fegyverrel, élelemmel, pénz­zel hadvezetőkkel látta el a fehér hadsereget s vonultak Moszkva és Szent Pétervár el­len. Kolchak keletről, Wran- gel és Denikin délről, Judenitch nyugatról, Archangel északról támadták a bolshevik forradal­mat. A cár hadserege teljesen megsemmisülve a sok vereség, kimerülés, korrupció alatt. An­nak helyébe egy teljesen uj erő a vörös hadsereg támadt, ame­lyet rögtönözve állítottak ösz- sze, fegyvereik, ágyúik jobbára lelkesedésből állott, hadvezetőik jobbára gyakorlatlanok voltak. Ez volt a munkások és parasz­tok hadserege, amely a munkás állam és a fehér terror között állott az utóbbiak rendelkezé­sára állott Európa, Amerika, Ázsia, imperializmusa. A lengyel határon rettenetes elkeseredett véres harc folyt. Lengyelország mögött állott az angol imperializmus, eme vál­ságos helyzetben az IWW vész­kiáltása “Hands off Szoviet Russia” át csapot a tengeren s Angolország munkássága a direkt akcióra határozta ma­gát. A bányászok, a vasút és tengeri szállító munkások hár­mas szövetsége, amely több mint két millió tagot számlált elhatározták, hogy sztrájkra mennek Angolország, Szoviet Oroszország belügyébe való avatkozás ellen. Egy héten be­lül az angol hadügyminiszté­rium titkára Churchill elren­delte az angol hadseregek azon­nali visszahívását. 1919 szeptember havában Angolország vasúti munkásai léptek sztrájkba. A London “Times” Angolország leghatal­masabb napilapja a követke­zőképen irt: — “Ezen ügy kimentele mindenki élőt vilá­gos. Ezen ország népének ügye vagy a kormány és parlament által lesz irányítva vagy pedig a szakszervezetek végrehaj tó bizottsága által.” 1920 augusztus havában An­golország nyíltan Legyelorszag támogatására sietett Oroszor­szág elleni háború kérdésében. Az angol munkásosztály gazda­sági erejére a direkt akcióra támaszkodva meghiúsította a kormány eme szándékát. Lon­donban a kikötők munkásai megtagadták a muníciót Len­gyelország részére hajókba rakni. Augusztus 4-én, Llovd George Oroszország hadvezető­ségének tudtára adta, hogy ha azonnal nem vonulnak vissza Lengyelország elfoglalt terüle­téről úgy az angol hadihajókat útnak indítják Oroszország vi­zeire. Az ipari munkásság elejét vette Lloyd George eme ulti­mátumának és augusztus hó 13-án, kénytelen volt vissza vonni fenyegetését. Az angol ipari munkásság intéző bizott­ságai a kormány háborús uszí­tásaira a következő kiáltványt adta ki. “Úgy érezzük, hogy a poli­tikai vagy a parlamentáris in­tézkedések nem eléggé alkal­masak, hogy ezen országot meg­A maga nemében páratlan sikerrel tartotta meg harminc éves fennállásának jubileumi ünnepélyét a Munkás Betegse- gélyző Szövetség központja, kö­zösen a környéki osztályokkal a saját east pittsburghi épületé­ben április 18-án. A gyönyörűen előkészített ün­nepélyen több mint félezer kö­zönség volt jelen, tanú jelét ad­va annak, hogy a Munkás Be­tegsegélyző Szövetség egy köz­megbecsült munkás intézmény amelynek hivatását széles kö­rökben ismernek. Ezen megál­lapítást bizonyítják a Wind- ber, Sybery, Conway és még számos távol eső városok ven­dégei akik az ünnepélyen je­len voltak. Az ünnepélyt Grosz Henry központi elnök nyitota meg, es­te 6:45-kor, majd következett a szépen összeállított műsor a melyet Kucher mtárs vezetett be. A program között az össz­hang Dalkör énekei után Somló Lipót központi titkár ünnepi beszédet mondott, ecsetelve a Munkás Betegsegélyző Szövet­ség 30 éves érdemeit és jövő­jét. A kétórás műsoron a követ­kező tehetségek szerepeltek: Bandi Miska zenekara, Miss Haverly tánciskolájának gyer­mek táncosai, Palós Károly he­gedű szólóista, Takács Sári és Hirsch Lipót szavalatai, Schön Ferenc énekszáma, Dorothy Griss zongorajátéka, Kucher Olga körmagyar szóló tánca, Bálint Juliska és Tóth Margit énekszámai, Smith Lajos és ne­védjék egy újabb háborúba va­ló sodrástól. Az ország kor­mányzói nem váltották be azon ígéreteiket, hogy egy hatalmas Nemzetek Ligájába tömörülve elejét veszik minden háború­nak, vérontásnak. Ennélfogva a munkások szakszervezetei vannak hivatva a háború meg­akadályozására, s ezért lehetet­lenné teszik, hogy angol hajó fegyver, vagy a háború céljai­ra szükséges bármilyen áruval elhagya Angolország kikötő­it.” Lloyd George augusztus 16- án, a következő jelentést tette meg az angol képviselőház ülé­sén. “Angolország kormánya meg­egyezésre jutott Lengyel és Oroszországot illetőleg s eme megegyezés teljesen a szak- szervezetek által lefektetett alapon jöt létre. A hatalmas angol kormány meghátrált az ipari munkások direkt akciója előtt s utasítot­ta Lengyelország kormányát, hogy azonnal kössenek egyezsé­get Oroszországgal és szüntes­sék meg a háborút.” Ezt s ehez hasonló számtalan esetet, mint Németország Ebert kormányának a megmen­tését szorgalmazta az ipari munkásság direkt akciója, de ezt feledni kívánják a “mun­kások” politikus vezérei. Köhler. je, kupié énekei. A sikeres mű­sort banket váltotta fel, ahol az ünnepélyen megjelent más testületek képviselői szép be­szédeket mondottak. Táviratilag üdvözölte a 30 éves jubiláló ünnepélyt a M. B. Sz. 50-ik clevelandi osztálya, valamint levélileg Lefkovits Lajos a Bérmunkás szerkesztő­je és a M. B. Sz. alapitó tagja, arra kéri a megjelent tagtársa­kat, hogy minden tag legalább egy uj tagot szerezzen a jubi­láló M. B. Sz.-nek. Az ünnepi vacsora és szónok­latok után a lelkes ünnepély csak a reggeli órákban ért vé­gett. K. NEW YORK FIGYELEM! JÖN BRIDGEPORT! Az IWW és Modern Színkör május 16-án, szombaton este rendezi szenzációs idényzáró mulatságát a Bérmunkás Ott­honban 1351 Third Ave (77. St.) Ez alkalommal két egy- felvonásos színdarab kerül be­mutatásra. Az est programján vendégszerepelni fog a bridge- porti Modern Színkör és előad­ják A HÁZASSÁG cimü kacagtató vígjátékot. Szín­re kerül a legjobb new yorki erőkkel még egy színdarab és több müsorszám. Előadás után kitűnő zene mellett tánc. Be­lépti jegy ára 35c. Legyünk ott tömegesen. A Munkás Betegsegélyző Szövetség ju­bileuma East Pittsburghban sikeres volt

Next

/
Thumbnails
Contents