Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-05-09 / 892. szám
1936 május 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. BUDAPEST. A Mayer-féle kalapgyárban sztrájk ütött ki. A gyár a munkát más üzemekben akarta elkészíttetni és mivel az ott dolgozók azt nem voltak hajlandók elkészíteni, öt kalapgyár kizárta munkásait. A város januárban 457.323 pengővel kevesebb adót tudott bevasalni, mint 1935 év hasonló időszakában. A rendőrség a “szokott bizalmas utón” “hatalmas kommunista összeesküvésről” szerzett tudomást. Ez a hatalmas összeesküvés körülbelül 20 intellektuell terjedt ki. Természetes a rendőrség könnyűszerrel felgöngyölíthette az egész mozgalmat, megtette annál is inkább, mert hatalmas pénzre tenyerelhetett rá. Az egész tehát ezen fordult meg. Hogy lefogták a társaságot az itteni és alaposan kiépített spicli, besúgói rendszerben nem csodálatos, de, hogy a politikai cselekményben résztvevőkhöz mi köze a hadbíróságnak (ugyanis oda szállították át egy részüket) ez érthetetlen. Ugylátszik a rendszer a rendes bíróságban már, bár erre nincs oka nem bízik meg. A kommunista cselekményre nincs statárium most, mégis a hadbírósághoz sibolják át lassanként. A hadbíróság ugyanis a nyilvánosság kizárásával tárgyal, ha ugyan a vádlott eljut odáig és csupán a drákói ítéletet közük indokolás nélkül, mint “elitéit kémek” a nyilvánossággal. Ez ellen pedig vajmi keveset használ a KMP-isták által a falakra firkált jelmondatok. A BUDAPESTI mentők január havában 131 szülőnőt szedtek fel az utcakövezetről, kik ott szülték meg gyermeküket. A TRIANONI jelvények. Mindenki ismerte az egyébként primitiv kivitelű és egy időben minden második ember gomblyukában éktelenkedő trianoni jelvényt. Ezt a jelvényt az úgynevezett TESZ hozta forgalomba és a hazafias butaságra spekulált vele nem kis eredmény nélkül. Most azután egy bírósági tárgyalás során kiderült, hogy ezt a jelvényt (700.000 darabot) Németországban készítették és a bevétel egy részét is zsebrevágták, illetve a hazafiak egymást lopták meg. Nem beszélve arról, hogy az ország lakosságának azt a részét, mely felült és vásárolt közösen vágták meg. LEÁNYSZÖKTETÉS. Egyik, nagy burzsuj 20 esztendős leányát megszöktette egy tisztviselő. Eddig nincs benne semmi különös, hogy két szerelmes ehez az eszközhöz folyamodott. Azom ban a nagy burzsuj, aki nem akart e rangján aluli házassághoz hozzájárulni milyen jogcímen használhatta fel az egész Budapest rendőrségét céljai eléréséhez ez érthetetlen. A rendőrség ugyanis 200 detektívet mozgósított. A szerelmes ifjoncot aki ezen az utón akart burzsoává vállni egyszerűen letartóztatta, bár igazolva lett, hogy a leány önként követte. Rendőrség, ügyészség, börtön, ez mind rendelkezésére állt egyetlen burzsuj- nak, mert igaz az, hogy a paragrafusok olyan görbék, hogy odaidomitják ahová éppen akarják. Jellemző, hogy bár az och- rana detektívjei közül is 100-at bocsájtottak rendelkezésére 14 napig nem bírtak a leány nyomára jutni és most is csak besúgó révén. Ez és igy néz ki a magyarországi jogrendszer gyakorlatban és mindezt az adózók, tehát munkások pénzén is nyújtották egyetlen burzsuj- nak. MARTON BÉLA. Gömbös pártjának elnöke, a képviselőház tagja, stb. stb. Mint hazafi igyekszik gyümölcsöztetni az őt megválasztó palik bizalmtá. Most egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a dánosi birtoka az ő utasítására, a fővárosba szállított tejeskannákba, mint állami üzemnek és intézményeknek szállított 25 liter tej helyett csak 21 liter volt, bár 25 árát számlázták le. Mivel any- nyi tehene nem volt, hogy napi 1500 liter tejet és 300 liter tejfelt birt volna szállítani igy a parasztoktól 6 fillérért szedte össze, mit 26 fillérért adott el. Ez még nem volt elég profit honunk eme díszpéldányának, de vizezték is a tejet, valamint a vasutat is becsapták, mert tej tartalommal jelezték a szállítmány felét, valójában tejfelt tartalmaztak, mivel ennek szállítási díjszabása alacsonyabb, így tehát az államot Marton több oldalról csapta be és most Steinbach Ferencet csukták le 3 hónapra, aki ezt a csalást leleplezte. A képviselőház viszont nem találta összeférhetetlennek a képviselőséggel e csalást. Kell ehez kommentár? BUDAPEST mely immár több mint másfél évtizede nyögi és gyáván tűri a fehérterror urait a nyakán, immár eljutott oda, hogy a bátor fellépés helyett a kihalást választotta. (A spanyol nép úgy látszik, mivel “kulturáltabb” radikálisabban szabadítja meg magát ezek hasonszőrű társaitól.) Ezt a kihalási folyamatot igazolja az, hogy 1935. év második hat hónapjában 222-ővel többen haltak meg, mint amennyien születtek. Hiába rakják tehát a feszületeket el immár minden közhivatalba úgy látszik a nép szaporodásához egészen más kell, mint a “bitófa” jelképe, bár stílszerűen ez igazolja azt, hogy itt minden magyar feje- fölött lóg egy-egy bitófa a fehérterror urainak részéről. MOSON. A Kühne-féle mező- gazdasági gépgyárba a 20—22 filléres órabérek miatt sztrájk ütött ki. A főszolgabiróság és a zsandárság akcióba lépett. A munkásság ellen. Farmok szolgáltatják a nyersanyagot az uj gyáriparnak Újabban a farmtermékek fel- használása ipari célokra mind nagyobb teret hódit s ez a tény friss ambícióval és reménységgel tölti el a földmiveseket. A depresszió sovány esztendei folyamán, évekig tartó tudományos kutatások alapján sikerült számos terményből ipari terméket faragni. Az idegen államok mindinkább igyekeznek önmagukat a külföldtől függetleníteni s ez számos államnak sikerült is s ennél fogva- ennek az országnak újabb piacokat saját területén belül kell keresnie. Ezen törekvésnek egyik lehetősége, amerikai talajon termeszteni bizonyos nyersanyagokat, amelyeket ez- időszerint importálnak. Azután pedig újabb ipari termékek előállítása a belföldi farmterményekből, képezi a következő lépést. Kitűnő példával szolgál a szoja-bab, amit egy évszázaddal ezelőtt hoztak be Kínából. Ezt a növényt főként a déli vidékeken termesztették, kisebb mértékbe nés főként disznók etetésére szolgált. 1935-ben, 27 államban közel öt és félmillió acre területen termesztettek ilyen szoja-babot. Ugyanakkor, már 21.000.000 font Amerikában termesztett szoja-bab olajat használtak fel az amerikai iparban. Ezen olajmennyiség felét a festék és butorolaj ipar emésztette fel. A többiből szappant, linóleumot, olajosvász- és a legkülönfélébb ipari cikkeket készítették. A szoja-bab melléktermékeiből ma már díszes kilincseket (főként automobilokra) gépfedeleket stb. készítenek. A vegyészek nem kevesebb mint 300 különböző cikket tudnak felsorolni, amire a szoja-bab szolgáltatja a nyersanyagot. Ugyancsak jó példával szolgál egy tejtermék, az u. n. “casein,” amit bizonyos minőségű papírok gyártásában használnak fel. Az US Bureau of Dairy Industry kimutatása szerint 1920-ban az amerikai gyárak a szükséges casein kétharmadát külföldről hozatták. 1929-ben már csak ötven százalékot hoztak be külföldről. 1934-ben már csak 4 százalék került be külföldről. A belföldi farmerek, vegyészek és amerikai mérnökök segítségével rájöttek, hogy amire az argenti- niai farmerek képesek, épp oly mértékben lehetséges az amerikai tejgazdaságok esetében is. Az iteni gyárak mintegy ki- kenc-tizedét vásárolják és használják fel a tung olajnak, amit Kínában termelnek. Megjegyzendő, hogy az amerikai finomított olaj felette áll az ilyen kínai olajnak. Körülbelül egy millió acer földön elegendő tung olajat lehetne itt is termeszteni és ezidőszerint a déli farmerek egy része 250.000 acert felölelő területen ültett tung fákat, amelyekből azután a tung olajat nyerik. Az amerikai textil ipar sok száz millió font keményítőt importál külföldről. A Mississippi farmerek bebizonyították, hogy a déli édesburgonyából sokkal jobb keményítőt lehet készíteni s amellett ez az egyetlen termék egymagában 40 dollár jövedelmet hozna a farmernek acerenként. A Farm Chemurgic Council jelentése szerint a következő tiz évben 50.000.000 acer területen lehetne termeszteni ipari célokra. A Council számítása szerint 8.000.000 acre területet kívánna meg a gyorsan fejlődő déli fenyő erdő ültetvény, amiből fapépet állítanak elő. Ezidőszerint Georgiában 400.000 dollár költséggel épül egy gyár, ahol a déli fapép anyagokat fel fogják dolgozni. Körülbelül 3.000.000 acre területen gyapotot fognak termeszteni építési célokra. A kendermag és más olajak importja megszűnne, ha mintegy 300.000 acre területet ily magvak ültetésére használnának fel. Ezzel csak néhány példával akartunk szolgálni, ám a tudományos kutatás mind több és több farmtermépyt állít a modern gyáripar szolgálatába. Az összes farmtermények között bizonnyára a gyapot bir — ipari szempontból — a legnagyobb fontossággal. Amióta vegyi utón a gyapotból cellu- lost készítenek, ezen farmtermény ipari felhasználása százféle gyárat lát el nyers anyaggal. A gyapot amit egyetlen évben aratnak körülbelül egy és fél billió dollár értéket képvisel. A gyapotmag, amit valamikor mint értéktelen anyagot nem vetek számításba, ma 200.000.000 dollárt hoz a gyapotfarmereknek. Ma már a gyapot valamennyi mellékterménye drága pénzt ér. Gyapotot nemcsak a textil iparban használnak fel. Számos iparcikk előállításához használnak gyapotanyagot s igy többek között: a cement iparban, papíriparban, bőriparban, vizhatlanitó-ipar- ban, municiógyárakban, toilet- cikkek előállításához, mozgóképek készítéséhez, golf lapdákhoz és körömfényesitő anyagok előállításához. FILS. NYUGTÁZÁS. Ápr. 25-től — máj. 2-ig. Előfizetéseket küldtek: P. Sütő, Detroit................... 3 A. Megyesi, Detroit............ 2 St. Kóta, Triadelphia........... 2 J. Horváth, Chicago............ 2 G. Rauch, Akron.................. 2 S. Varga, Buffalo................ 1 I. Soos, Newark................... 1 P. Molnár, Los Angeles...... 1 M. Danka, Cleveland........... 1 J. Lakner, Cleveland........... 1
