Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-05-09 / 892. szám

1936 május 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. BUDAPEST. A Mayer-féle ka­lapgyárban sztrájk ütött ki. A gyár a munkát más üzemek­ben akarta elkészíttetni és mi­vel az ott dolgozók azt nem voltak hajlandók elkészíteni, öt kalapgyár kizárta munkásait. A város januárban 457.323 pengővel kevesebb adót tudott bevasalni, mint 1935 év hason­ló időszakában. A rendőrség a “szokott bi­zalmas utón” “hatalmas kom­munista összeesküvésről” szer­zett tudomást. Ez a hatalmas összeesküvés körülbelül 20 in­tellektuell terjedt ki. Termé­szetes a rendőrség könnyűszer­rel felgöngyölíthette az egész mozgalmat, megtette annál is in­kább, mert hatalmas pénzre tenyerelhetett rá. Az egész te­hát ezen fordult meg. Hogy le­fogták a társaságot az itteni és alaposan kiépített spicli, be­súgói rendszerben nem csodála­tos, de, hogy a politikai cselek­ményben résztvevőkhöz mi kö­ze a hadbíróságnak (ugyanis oda szállították át egy részü­ket) ez érthetetlen. Ugylátszik a rendszer a rendes bíróságban már, bár erre nincs oka nem bízik meg. A kommunista cse­lekményre nincs statárium most, mégis a hadbírósághoz sibolják át lassanként. A had­bíróság ugyanis a nyilvánosság kizárásával tárgyal, ha ugyan a vádlott eljut odáig és csupán a drákói ítéletet közük indoko­lás nélkül, mint “elitéit kémek” a nyilvánossággal. Ez ellen pe­dig vajmi keveset használ a KMP-isták által a falakra fir­kált jelmondatok. A BUDAPESTI mentők január havában 131 szülőnőt szed­tek fel az utcakövezetről, kik ott szülték meg gyermeküket. A TRIANONI jelvények. Min­denki ismerte az egyébként primitiv kivitelű és egy időben minden második ember gomb­lyukában éktelenkedő trianoni jelvényt. Ezt a jelvényt az úgynevezett TESZ hozta forga­lomba és a hazafias butaságra spekulált vele nem kis eredmény nélkül. Most azután egy bíró­sági tárgyalás során kiderült, hogy ezt a jelvényt (700.000 darabot) Németországban készí­tették és a bevétel egy részét is zsebrevágták, illetve a haza­fiak egymást lopták meg. Nem beszélve arról, hogy az ország lakosságának azt a részét, mely felült és vásárolt közösen vág­ták meg. LEÁNYSZÖKTETÉS. Egyik, nagy burzsuj 20 esztendős leányát megszöktette egy tiszt­viselő. Eddig nincs benne sem­mi különös, hogy két szerelmes ehez az eszközhöz folyamodott. Azom ban a nagy burzsuj, aki nem akart e rangján aluli há­zassághoz hozzájárulni milyen jogcímen használhatta fel az egész Budapest rendőrségét céljai eléréséhez ez érthetetlen. A rendőrség ugyanis 200 de­tektívet mozgósított. A sze­relmes ifjoncot aki ezen az utón akart burzsoává vállni egyszerűen letartóztatta, bár igazolva lett, hogy a leány ön­ként követte. Rendőrség, ügyész­ség, börtön, ez mind rendelke­zésére állt egyetlen burzsuj- nak, mert igaz az, hogy a para­grafusok olyan görbék, hogy odaidomitják ahová éppen akar­ják. Jellemző, hogy bár az och- rana detektívjei közül is 100-at bocsájtottak rendelkezésére 14 napig nem bírtak a leány nyo­mára jutni és most is csak besú­gó révén. Ez és igy néz ki a magyarországi jogrendszer gya­korlatban és mindezt az adó­zók, tehát munkások pénzén is nyújtották egyetlen burzsuj- nak. MARTON BÉLA. Gömbös párt­jának elnöke, a képviselőház tagja, stb. stb. Mint hazafi igyekszik gyümölcsöztetni az őt megválasztó palik bizalmtá. Most egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a dánosi birtoka az ő utasítására, a fővárosba szállított tejeskannákba, mint állami üzemnek és intézmények­nek szállított 25 liter tej he­lyett csak 21 liter volt, bár 25 árát számlázták le. Mivel any- nyi tehene nem volt, hogy napi 1500 liter tejet és 300 liter tej­felt birt volna szállítani igy a parasztoktól 6 fillérért szedte össze, mit 26 fillérért adott el. Ez még nem volt elég profit honunk eme díszpéldányának, de vizezték is a tejet, valamint a vasutat is becsapták, mert tej tartalommal jelezték a szállít­mány felét, valójában tejfelt tartalmaztak, mivel ennek szál­lítási díjszabása alacsonyabb, így tehát az államot Marton több oldalról csapta be és most Steinbach Ferencet csukták le 3 hónapra, aki ezt a csalást le­leplezte. A képviselőház vi­szont nem találta összeférhetet­lennek a képviselőséggel e csa­lást. Kell ehez kommentár? BUDAPEST mely immár több mint másfél évtizede nyögi és gyáván tűri a fehérterror urait a nyakán, immár eljutott oda, hogy a bátor fellépés he­lyett a kihalást választotta. (A spanyol nép úgy látszik, mivel “kulturáltabb” radikálisabban szabadítja meg magát ezek ha­sonszőrű társaitól.) Ezt a kiha­lási folyamatot igazolja az, hogy 1935. év második hat hó­napjában 222-ővel többen hal­tak meg, mint amennyien szü­lettek. Hiába rakják tehát a feszületeket el immár minden közhivatalba úgy látszik a nép szaporodásához egészen más kell, mint a “bitófa” jelképe, bár stílszerűen ez igazolja azt, hogy itt minden magyar feje- fölött lóg egy-egy bitófa a fe­hérterror urainak részéről. MOSON. A Kühne-féle mező- gazdasági gépgyárba a 20—22 filléres órabérek miatt sztrájk ütött ki. A főszolgabiróság és a zsandárság akcióba lépett. A munkásság ellen. Farmok szolgáltatják a nyers­anyagot az uj gyáriparnak Újabban a farmtermékek fel- használása ipari célokra mind nagyobb teret hódit s ez a tény friss ambícióval és reménység­gel tölti el a földmiveseket. A depresszió sovány esztendei fo­lyamán, évekig tartó tudomá­nyos kutatások alapján sike­rült számos terményből ipari terméket faragni. Az idegen államok mindinkább igyekez­nek önmagukat a külföldtől függetleníteni s ez számos ál­lamnak sikerült is s ennél fog­va- ennek az országnak újabb piacokat saját területén belül kell keresnie. Ezen törekvés­nek egyik lehetősége, amerikai talajon termeszteni bizonyos nyersanyagokat, amelyeket ez- időszerint importálnak. Azután pedig újabb ipari termékek elő­állítása a belföldi farmtermé­nyekből, képezi a következő lé­pést. Kitűnő példával szolgál a szoja-bab, amit egy évszázad­dal ezelőtt hoztak be Kínából. Ezt a növényt főként a déli vi­dékeken termesztették, kisebb mértékbe nés főként disznók etetésére szolgált. 1935-ben, 27 államban közel öt és félmillió acre területen termesztettek ilyen szoja-babot. Ugyanakkor, már 21.000.000 font Ameriká­ban termesztett szoja-bab ola­jat használtak fel az amerikai iparban. Ezen olajmennyiség felét a festék és butorolaj ipar emésztette fel. A többiből szap­pant, linóleumot, olajosvász- és a legkülönfélébb ipari cik­keket készítették. A szoja-bab melléktermékeiből ma már dí­szes kilincseket (főként auto­mobilokra) gépfedeleket stb. készítenek. A vegyészek nem kevesebb mint 300 különböző cikket tudnak felsorolni, amire a szoja-bab szolgáltatja a nyers­anyagot. Ugyancsak jó példával szol­gál egy tejtermék, az u. n. “casein,” amit bizonyos minő­ségű papírok gyártásában használnak fel. Az US Bureau of Dairy Industry kimutatása szerint 1920-ban az amerikai gyárak a szükséges casein két­harmadát külföldről hozatták. 1929-ben már csak ötven szá­zalékot hoztak be külföldről. 1934-ben már csak 4 százalék került be külföldről. A belföldi farmerek, vegyészek és ameri­kai mérnökök segítségével rá­jöttek, hogy amire az argenti- niai farmerek képesek, épp oly mértékben lehetséges az ame­rikai tejgazdaságok esetében is. Az iteni gyárak mintegy ki- kenc-tizedét vásárolják és hasz­nálják fel a tung olajnak, amit Kínában termelnek. Megjegy­zendő, hogy az amerikai finomí­tott olaj felette áll az ilyen kí­nai olajnak. Körülbelül egy millió acer földön elegendő tung olajat lehetne itt is termesz­teni és ezidőszerint a déli far­merek egy része 250.000 acert felölelő területen ültett tung fákat, amelyekből azután a tung olajat nyerik. Az amerikai textil ipar sok száz millió font keményítőt im­portál külföldről. A Mississippi farmerek bebizonyították, hogy a déli édesburgonyából sokkal jobb keményítőt lehet készíteni s amellett ez az egyetlen ter­mék egymagában 40 dollár jö­vedelmet hozna a farmernek acerenként. A Farm Chemurgic Council jelentése szerint a következő tiz évben 50.000.000 acer te­rületen lehetne termeszteni ipa­ri célokra. A Council számítá­sa szerint 8.000.000 acre terü­letet kívánna meg a gyorsan fejlődő déli fenyő erdő ültet­vény, amiből fapépet állítanak elő. Ezidőszerint Georgiában 400.000 dollár költséggel épül egy gyár, ahol a déli fapép anyagokat fel fogják dolgozni. Körülbelül 3.000.000 acre terü­leten gyapotot fognak termesz­teni építési célokra. A kender­mag és más olajak importja megszűnne, ha mintegy 300.000 acre területet ily magvak ül­tetésére használnának fel. Ez­zel csak néhány példával akar­tunk szolgálni, ám a tudomá­nyos kutatás mind több és több farmtermépyt állít a modern gyáripar szolgálatába. Az összes farmtermények kö­zött bizonnyára a gyapot bir — ipari szempontból — a leg­nagyobb fontossággal. Amióta vegyi utón a gyapotból cellu- lost készítenek, ezen farmter­mény ipari felhasználása száz­féle gyárat lát el nyers anyag­gal. A gyapot amit egyetlen évben aratnak körülbelül egy és fél billió dollár értéket kép­visel. A gyapotmag, amit vala­mikor mint értéktelen anya­got nem vetek számításba, ma 200.000.000 dollárt hoz a gya­potfarmereknek. Ma már a gya­pot valamennyi mellékterménye drága pénzt ér. Gyapotot nem­csak a textil iparban használ­nak fel. Számos iparcikk elő­állításához használnak gyapot­anyagot s igy többek között: a cement iparban, papíriparban, bőriparban, vizhatlanitó-ipar- ban, municiógyárakban, toilet- cikkek előállításához, mozgóké­pek készítéséhez, golf lapdák­hoz és körömfényesitő anya­gok előállításához. FILS. NYUGTÁZÁS. Ápr. 25-től — máj. 2-ig. Előfizetéseket küldtek: P. Sütő, Detroit................... 3 A. Megyesi, Detroit............ 2 St. Kóta, Triadelphia........... 2 J. Horváth, Chicago............ 2 G. Rauch, Akron.................. 2 S. Varga, Buffalo................ 1 I. Soos, Newark................... 1 P. Molnár, Los Angeles...... 1 M. Danka, Cleveland........... 1 J. Lakner, Cleveland........... 1

Next

/
Thumbnails
Contents