Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-09-14 / 858. szám

1935 szeptember 14.

BÉRMUNKÁS

7 oldal

$300-T SZERVEZÉSI ALAPRA

Az országos értekezlet delegátusai egybehangzó jelentései arról tanúskodtak,: hogy a magyar munkásoknak az ipari

szervezetekbe való megszervezésére nem volt jobb alkalom a mainál és kívánatos, hogy a magyar lakta városokban szervezők legyenek. Ennek a munkának a megkezdéséhez az értekezlet egy alap összehozását mondta ki szükségesnek és az összehozásával a lapbizottságot bízta meg.

A lapbizottság 300 dollárnak az összehozását tartja szükségesnek és arra kéri a magyar csoportokat, a lapkezelőket és a Bérmunkás olvasóit, hogy ezt az összeget november hó elsejéig, összejövetelek, adakozások és gyűjtésekkel hozzák össze. A lapbizottság minden erre a célra küldött összeget a lapban nyugtázni fogja és teljesen külön kezeli.

HÁROMSZÁZ DOLLÁRT NOVEMBER ELSEJÉIG.

Vissza rendelték a camdeni hajóépítőket

A 440-es clevelandi tagjai komo- lyanveszikaszervezetitagságukat

Ezúttal harmadszor foglaü- kozunk a camdeni hajógyár munkásainak sztrájkjával a “Bérmunkás” hasábjain, de a sztrájk még mindig nincs véglegesen befejezve.

A hajógyár munkásai 4600-an vissza mentek a munkába, lefújták a sztrájkot t. i. az Egyesült Államok .elnökének rendeletére újra felvették a munkát a régi feltételek mellett.

A camdeni Industrial Union of Marine and Shipbuilding Workers titkára hivatalosan bejelentette az elnök rendeletét.

De a tárgyalások folynak tovább Washingtonban a mely — úgymond Green titkár, — hogy öt vagy hat het.et vesz igénybe a tárgyalás, a melyen a tengerészeti ügyvivő a gyár megbízottjai és a munkások vezetői vesznek részt.

John Green az unió titkára, kijelentette az összejött sztrájkolok előtt, dacára a 16 hetes küzdelemnek, mégis győzelemnek tudjuk be ezideig is, a többi a tárgyalásoktól függ.

E sorok írója is egyet ért ebben, ha tudjuk azt, hogy a polgári lapok egész oldalakon hozták azokat a leveleket, a melyeket a gyárosok tettek közzé, az egységes sztrájk megbontására, a mely levelekben a munkások vissza könyörgik magukat a munkába, igyekeztek feltüntetni, hogy a munkásaik többsége meg van elégedve a régi feltételekkel.

Továbbá néhány napra rá kinyitották a gyár kapuit, abban a hiszemben, hogy most már akad annyi gerinctelen puhány, a kikkel a munkát meg lehet indítani, azonban tévedtek, mert az a néhány száz scab nem vett azelőtt sem direkt részt a termelésben csupán indirekt, ezekkel meg nem tudott semmire sem menni, mert a tényleges termelő munkások kint maradtak óriási többségben, s az anyák és feleségek ökleikkel és megérdemelt címzéssel fogadták a surranó scabeket, mire a gyár vezetősége d. u. 2 óra körül újra lezáratta a kapukat.

Tény az, hogy kitűnő picket- vonal szervezőjük volt, aki éjjel-nappal a vizen épp úgy mint a szárazon 24 órás picket- vonalat tartott. És azt a több mint 4000 embert, akiknek nagy többsége még osztálytudatlan, telve mindenfajta polgári ideológiával, mégis 16 hétig együtt tartani emberfeletti munka volt, dacára annak, hogy a gyárosok még csak szóra sem érdemesítették sem a munkásság képviselőit sem pedig a camdeni városi adminisztrációt sőt a washingtoni kormánykörök a munkaügyi hivatal is több mint két hónapig nem intézkedett az ügyben.

Figyeljük a tárgyalásokat és végeredményében mégegyszer fogunk foglalkozni ezzel a minden tekintetben érdekes sztrájkkal. Tudósitó.

Cleveland egyik megszervezett 440-es műhelyében a Republic Brass telepén történt az elmúlt héten az alábbi esett, amely annak a bizonyítéka, hogy a munkások értékelik és megbecsülik a szervezetet, amelyen keresztül jobb munkaviszonyokat és magasabb béreket élveznek.

A tiz ujjunk is különbözik egyik a másikától — mondja a mühelybizottság egyik tagja — igy a munkások között is akad olyan, aki nehezebben érti meg a szervezett szükségességét és könnyebbnek érzi magát ha az unió illetékkel hátralékban van A Republic Brass egyik munkása akart e minőségében kiválni a többiektől, hogy ő ráér illetéket fizetni. A 440-es minden műhelyére kimondotta, hogy a havi járulékot pontosan kell fizetni, igy törtért, hogy az illető a múlt hét szerdáján — mivel nem volt rendben a kártyája nem kezd- hetet el dolgozni.

Az utca sarkon ült le és bizonyára magában szidta munkatársait, akik ily szigorúak voltak hozzá. Itt találta a gyár superintendent je, akinek elpanaszolta az esetét. A gyárvezető csak vállat vont, hogy ő nem tehet semmit, majd kis idő múlva az egyik iroda alakalmaEzt a címet már többször használhattuk lapunkban, mert hiszen a Kik a Bűnösök ezúttal már harmadszor került itt színre és Pika Pál munkástárs dicséretére legyen, hogy mindég nagyobb és nagyobb érdeklődés mellett. Az elmúlt szombaton a chicagói műkedvelők mutatták azt be a Moreland Színházban és sajnálattal kell ideírnunk, hogy legalább ötszázan hiányoztak erről az előadásról. Ennyi szék maradt üresen. Ennyi munkás és munkás asszonynyal kevesebb ismerte meg a mai rendszer hamisságát különösen akkor, amikor a munkásoknak kijáró jogok és igazságokról van szó.

A Kik a Bűnösök megszemélyesítőit csak jól lehet alakítani, mert azok cselekménye a munkások életének a létért való küzdelmének egy része, egy darabja, amelyet a színpadon kívül egész életünkön hordozunk mindaddig, amig a munkásosztály megnem érti az IWW szózatát és szervezkedik az Egy Nagy Szervezetbe.

A szereplőkről, akik az előadás előtt csak órákkal száltak ki a nem minden baj nélkül meg tett közel 400 mileos autó útból, ismerve ezen áldozat hozatalukat csak jót szabadna mondanunk, de ezt játékukkal is kiváltották a kilencszáz hallgatóságuktól, akiket nem egyszer zokogásig megkönnyeztet- tek. Akik véleményt hallani jártunk a tömeg között nem is egyszer hallottuk, hogy nagyon

zott vitt neki 50 centet, hogy fizesse meg az unió illetéket. Csak igy kerülhetet vissza a munkára, de már többet veszített ennél az elmulasztott időben.

A 440-es ipari szervezet clevelandi shopjai komolyan veszik az unionjukat, mert tudják, hogy annak elvesztésével ismét ki vannak téve a határtalan kizsákmányolásnak.

»■ ■ » ■ r ■■

Hús sztrájk

A drágaság elleni tiltakozásnak Clevelandon is azt a téves módját gyakorolják a munkásasszonyok, amelyet a kommunisták tanácsolnak, hogy ne engedjék meg az asszonyok, hogy a kis üzletemberek húst mérjenek ki.

Cleveland egyetlen utcáját a Buckeye Roadot vették záralá az elmúlt szombaton, ahol a legtöbb kis üzletember be is zárt, mig a többi részén a városnak nem volt “sztrájk,” ott mérhették a húst.

Talán tanácsosabb lett volna a vágóhidakat picketelni, hogy az egész város hús nélkül maradjon? De ez a módszer nem vág a kommunista taktikába.

szépet játszottak és akárhányszor megnézném ezt az előadást.

Előadás előtt Fűzi István zenetanár a színház orgonáján az Internationálét játszotta el, amelyet a közönség állva hallgatott végig más magyar nótákat, majd az Átallános Munkás Dalkör énekelt a tőle megszokott precizséggel.

Szünetek közben Fishbein és Pika mtársak beszéltek a közönséghez, akiket Lefkovits mtárs mutatott be.

Tudósitó.

SZÜRETI MURI NEW YORKBAN.

Tudatjuk a New York és környéke munkástársakkal, hogy az évad legelső

SZÜRETI MULATSÁGÁT

az IWW és a Modern Színkör, szeptember 14-én,

szombaton este fogja megtartani a Bérmunkás Otthonban, 1351 3-rd Ave. A helyiséget külön e célra megbízott bizottság fogja feldisziteni, mely olyan lesz mint egy igazi szőlőskert.

Lesznek érdekes szórakozások, polgári házasság és más atrakciók. A zenekar este 8 órától kezdve kora hajnalig fogja húzni a talpalá valót. A belépti jegy ára 35 cent. Tömeges megjelenést kér a bizottság.

ELVINYILATKOZAT

A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem' lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll.

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!”

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

A “Kik a Bűnösök” clevelandi előadása