Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-08-03 / 853. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 augusztus 3. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ....... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1-00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ......... 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. TELEPHONE: GArfield 7114. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _______________________Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A bérmunkások a Bérmunkás-ért Az amerikai magyar dolgozóknak egyetlen lapja a “Bérmunkás,” amelyet kizárólag munkások Írnak — munká­soknak. A “Bérmunkásnak” nincsen fizetett szerkesztője és az Írógárda nem anyagi érdekből, — hanem munkás öntudatból végzi éveken keresztül a “Bérmunkás” elkészítését, hogy az amerikai magyar dolgozóknak minden héten otthonukba vigye az Ipari Szervezet tanítását. A “Bérmunkás” az egyedüli magyar nyelven megjelenő lap, amely kizárólag a munkások centjeiből van fentartva, azért kizárólag csak is munkás érdeket szolgál. A “Bérmunkás” a bérért dolgozók lapja és mivel bérmun­kások írják, nem lehet sem jobb, sem rosszabb mint magok a bérmunkások. “A Bérmunkás” Írógárdája, néhány ipari város nehezen dolgozó munkásaiból kerül ki, — akik nehéz napi munkájuk után, — fáradságot nem ösmerve, hétről-hétre megírják azon fontos munkástényeket, amelyek napról-napra történnek körü­löttünk. A “Bérmunkás” amelynek ez ideig is megvolt az Írógárdá­ja, mert tudjuk, hogy minden héten itten van az asztalunkon és megérkezésekor mohón olvassuk el sorait, hogy tájékozást nyerjünk a különböző munkásharcokról. A “Bérmunkás” bár minden héten megjelenik, de azért még mindig nem kielégítő, — mert Írógárdája hiányos, igy sok esetben fontos munkás harcokat nem jegyez fel az olvasók részére. Ez a hiányosság onnan származik, mivel a jelenlegi Írógár­dába nem találjuk sok ipari város és önmagukat ipari forradal­mároknak nevező munkástársak helyi tudósításait, az uttan megtörtént és munkásokat feltétlen érdeklő eseményekről. A “Bérmunkás” Írógárdájából az utóbbi időben hiányzik: Akron, Bridgeport, Buffalo, New Brunswick, Passaic, Philadelp­hia, Pittsburgh, South Bend és St. Louis. Ha a fentnevezett ipari városok, ipari unionistái hetenként legalább az ottani munkás megmozdulásokról tudósítást küldenének. akkor meg- könnyebbitik a jelenlegi Írógárda munkáját és lapunkat eleve­nebbé teszik, úgy minden város magyar munkássága sokkal na­gyobb érdeklődéssel fogja olvasni, mivel saját környezetébe tar­tozó viszonyokról kap felvilágosítást, egy igazi munkáslapon keresztül. A “Bérmunkást” csak úgy nevezhetjük magunkénak, ha mindazok akik osztálytudatos bérmunkásoknak tartják önma­gukat feltétlen kell, hogy segítsenek minden munkának elvég­zésében. A “Bérmunkás” olvasói Írni is tudnak, — ha nem is ada­tott meg nekik az az alkalom, hogy hosszú éveken keresztül ül­hettek az iskola padjaiban, de mindenki letudja írni azokat a munkáseseményeket, amelyek az ottani ipartelepeken történnek. A “Bérmunkás” Írógárdájába akarjuk MINDEN HÉTEN találni a fent megnevezett városok osztálytudatos munkásait, de nemcsak a fent nevezett városok hiányoznak, — hanem sok más ipari központ, ahol vannak ipari forradalmárok, akik tart­sák kötelességüknek, hogy saját lapjukat a “Bérmunkást” ipa­ri hírekkel lássák el. A “Bérmunkást” az Írógárda Írja meg, de a lap fentartásá- hoz még olyan munkások is kellenek, akik napról-napra időt és fáradságot nem ismerve, felkeresik a magyar munkások ottho­nait és igyekeznek a “Bérmunkásának előfizetőket szerezni. A “Bérmunkás” ezen felhívása, remélhetőleg nem fog sü­ket fülekre találni, — annál is inkább, mivel az országos érte­kezletünk is közeleg, amely szeptember 1-én, lesz megtartva, Cleveland városában, — ahol az ország különböző részéből jön­nek össze az ipari forradalmárok, hogy tervezetet dolgozzanak ki a jövőre vonatkozóan és jelentést tegyenek az elmúlt év vég­zett munkájáról, hogy azután ne kelljen lesütött szemmel szégyen­kezve beösmerni, hogy bizony mindig másokra vártunk a mun­ka elvégzésére, azért még mostan sem késő, az értekezletig sokat lehet tenni, — írni is lehet és ami a legfontosabb az elő­fizetőket rendbehozni és újakat szerezni, hogy az országos ér­tekezleten úgy nézzünk egymás egymás szemébe, mint akik el­végezték kötelességüket a mozgalommal és a “Bérmunkás”-sal szemben. t A bérmunkásoknak csak az a része nevezheti önmagát osztálytudatos munkásnak, akik el is végzik a rájok eső munkát. Azok, akik az ipartelepeken kívül legénykedneve próbálják mások­kal elhitetni, hogy ők is ipari forradalmárok, sőt még jobbak­nak tartják önmagukat, mint azokat, akik tudásuk és idejükhöz mérten megtesznek mindent a mozgalom érdeébe, az ilyen for­radalmárok (?) nem számítanak, a munkásmozgalom részére mert csak akadályozzák azoknak munkáját, akik őszintén vég­zik a forradalmi munkát a munkásosztály felszabadítására. McMahon bíró híven szolgálja gazdáit a gyárosokat CLEVELAND, O. — Már ir­tunk róla, hogy a Rayon Plant, clevelandi szövő gyár munká­sai a munkatelepen uralkodó nagy kizsákmányolás ellen a munkabeszüntetés fegyveréhez nyúltak. Május húszadikán vo­nultak ki a munkások és a munkabeszüntetés olyan általá­nos volt, hogy a telep teljes lezárására vezetett. De a tőkés osztálynak a mun­kát előállító gépek csak akkor jelentenek élő értéket, ha azok a munkások által üzembe van­nak tartva. így a Rayon Cor­poration gépei sem pihenhettek sokáig, nem csak azért, mert ez a gépeknek sincs hasznára, de a gyártulajdonosok, a rész­vényesek azonnal számolni kez­denek, hogy hánynapi haszon­tól esnek igy el. A *munkásokat nem sikerült kiéheztetni, hogy hason csúsz­va menjenek könyörögni a munka megkezdésére, hát sztrájktörőket toboroztak, akik julius 22-én, az elmúlt hétfőn kocsikra rakva Cleveland vá­ros rendőrsége védelme mellett hajtottak a gyár elé, hogy ha a munkát nem is tudják felven­ni, de idegesítsék a sztrájkoló- kat és megbontsák a hatvan napos szép összetartást. A munkások csak természe­tes, hogy a sztrájtörők csoport­ját nem az amerikai zászló lengetésével üdvözölték, de az ilyen aljas társaságnak kijáró minden eszközzel, mire a Rayon Co. vezetősége a bírósághoz for­dult, hogy injunctiont adjon ki a tömeges picketelés ellen. McMahon biró készségesen tett a tőkéseknek eleget, külö­nösképen mert tudják, hogy az United Textile Workers Union, amelyhez a sztrájkoló munká­sok tartoznak nem úgy van összetéve, hogy egy ilyen tiltó parancsnak ellene szegüljenek. Bár az unió, hogy a munkások szemébe azt a bizonyos port el­hintse tiltakozását jelentette be éppen McMahon bírónál, aki egy kéz legyintéssel utasította el az uniont és fentartotta a munkaadóknak tett ígéretét, hogy a gyárat csak egy-két munkás picketelheti, akik mel­lett nyugodtan mehetnek és jöhetnek a szkebek. Az union vezetőségének az volna most a hivatása, hogy a szövő munkások segítségére szólítsa az ugyan azon központi unionhoz tartozó azon munkás szervezeteket, akik a napi szük­ségleteket állítják elő, de a szent szerződés, amelyre az egész AFofL építve van, nem ad er­re módot a sztrájkoló munká­soknak. Az IWW-nak fontos egyik harci modora az, hogy nem köti le a munkások mozgási szabadságát szerződésekkel, ha­nem akkor szünteti be a terme­lést, amikor a munkásoknak a legjobb alkalmuk van a mun­káltató asztálytól elvenni az el­rablóit javakból. — Nv. — FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Julius 14-től — jul. 27-ig. Kik a Bűnösök Clev. East Side mulatságból......... 16.90 Pittsburgh kér. gyűjtés.. 11.85 Általános Munkás Dalkör, New York..................... 5.00 Modern Színkör, Buffalo 5.00 Mrs. A. Kucher, Pitts __ 5.00 ELV1NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kő zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents