Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-07-20 / 851. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 Julius 20. “Sztrájktörő IWW vezetők” A “Uj Előré”-nek nevezett “munkás újság” julius 5-iki (vidéki) számában a fenti hangzatos címmel egy förmed- vény jelent meg, melynek keretében a legocsmányabb vádakkal, illetnek oly munkásembereket, akik több mint egy negyed százados tiszta múltra tekintenek vissza a munkás- mozgalomba és több mint 23 éve a forradalmi Ipari Unioniz- mus eszméjének terjesztésén fáradoznak önzetlenül. Nem hinnénk, hogy a “Bérmunkás” olvasói közül bárki is meglepődne azon, hogy a “munkás ujság”-nak nevezett posványbán ilyesmi napvilágot lát. Nem első eset ez és egész biztosan tudjuk, hogy nem az utolsó. Sem a “munkás uisávnak” sem pedig a köréje csoportosult “özvegyasszony” (vénasszonyoknak) egyáltalán nem okoz lelkifurdalást a hazugság, a velük és ostoba, őrült taktiká- j ukkal egyetnemértők megrá- galmazása, különösen pedig ha ezáltal az IWW-t támadhatják hátba. E cikk keretében nem kívánok részletesen foglalkozni az említett förmedvényben megjelent rágalmakkal, mert amint az érdekeltek elhatározták az ügyet néptárgyalásra viszik, és annak eredményéről annak idején részletesen fogunk beszámolni, de amíg ez megtörténik, a tisztánlátás kedvéért elmondok egyet-mást a szóbanforgó “sztrájkról” amelyben az “IWW Vezetők” sztrájktörők voltak. Ez év februárjában történt, hogy Chicagóban az International Ladies Garment Workers Union “általános sztrájkot” proklamált a “cotton goods shop”-okban, melyekben a női mosó ruhákat készítik. A sztrájk kihirdetése egyáltalán nem az érdekelt munkások utasítására történt, mint ahogy szokás tényleges bérharcoknál. Nem. Megsem kérdezték az érdekelt munkásnőket, hogy mi a véleményük a mozgalmat illetőleg. A szervezet vezetői egyszerűen elhatározták, hogy sztrájk van és pont. A felhívást, melyben kihirdették a sztrájkot 29 gyárban foglalkoztatott munkásokhoz add- resszálták, mely gyárak közül, egyetlen egy sem volt szervezve. A 29 közül 4-ben sikerült a sztrájkot száz százalékossá tenni, lévén a “downtown” kerületben és minden erőt oda összpontosítottak. Volt néhány gyár, ahol a legjobb esetben csak tiz százaléka vonult ki az alkalmazott munkásoknak. Voltak helyek, melyeket “nagy”- nak lehet nevezni (2.000) -nél több munkást alkalmaznak egy-egy gyárban, ahol egyetlen munkás sem szüntette be a munkát. így nézett ki az “általános sztrájk.” Ahol az “IWW vezetők sztrájktörők voltak” 380 munkás van alkalmazva. Ebből a “cutterok” száma 9 (kilenc) és ezek teljes számba beszüntették a munkát (a cutterok minden gyárban beszüntették a munkát) és az “operatorok” közül (300 operator dolgozik) 8 nem jelentkezett a sztrájk második napján. Az említett IWW “sztrájktörők” (Bokor Pál és ifj. Zára) e gyárban a varró gépek rend- bentartására vannak alkalmazva és itt követték el azt a rettenetes “sztrájktörést.” Meg kell jegyezni, hogy a távol maradt operatorok sem mentek a picket vonalra, hogy a munkán maradt 292-t rábírják a munkabeszüntetésre, hanem otthon maradtak. A picketelést munkanélküliek, akik sohasem dolgoztak ott, vagy egyáltalán nem dolgoztak az iparban, azok végezték. Tehát az alkalmazott 380 munkás közül 17 “sztrájkolt.” Érdemes azt is tudnunk, hogy milyen körülmények között jött létre ezen “általános sztrájk.” Az említett 29 gyárban a “cutterek” voltak szervezve és azok állítottak fel követelést. A tárgyalásoknál a munkáltatók hajlandónak mutatkoztak a “cutterek” követelését teljesíteni, de az union vezetők csak oly feltételek mellett lettek volna hajlandók azt elfogadni, ha a munkáltatók .elismerik a szervezetet az egész gyár részére. Az “operatorok” azonban nem voltak szervezve egyáltalán és az union vezetők azt várták, hogy a munkáltatók elismerik őket és utasítják a leányokat, hogy lépjenek az unióba. így akarták “megszervezni” a “cotton goods shoppokat” mint mindenhol, ahol az AFofL szervez. Ez volna röviden összefoglalva a sztrájk története. A förmedvényt “Egy többgyermekes özvegyassozny” irta alá és többek között a következőket mondja: “Megtudtuk, hogy hol szkebelnek az IWW vezetők és másnap délelőtt elmentünk, bogy egy kis fogadtatásban részesítsük őket, de ugylátszik, vagy bent alszanak a gyárban, vagy nagyon korán mennek be, mert mire mi oda értünk, már besurrantak, Mi beszédbe kezdtünk a picket.elő munkásnőkkel és azok megmondták nekünk, hogy Bokor saját gépével, a Zára meg a bósz masinájával hordja a magyar asszonyokat a gyárba szkebelni minden reggel. Már régen megnyertük volna a sztrájkot — mondják a sztrájkolok — ha a masiniszták, Bokor meg Zára is kijöttek volna velünk, meg ha nem vinnének be sztrájktörőket.” Ők tehát “másnap délelőtt” mentek fogadtatásban részesíteni a “sztrájktörőket” és csodálkoztak azon, hogy nem láthatták. Mintha akik dolgozni mennek, azok amikor tetszik délelőtt mehetnének munkába. Mért nem mentek re"'v,°1 ? lev legalább látták volna, hogy a 380 munkásból 363 ment he dolgozni, akiknek nagyréve nem is tudott arról hogy sztrájk van. De ha a Bokor meg Zára “kimentek volna” akkor lettek volna 19-en és egész biztos hogy “megnyerték volna a sztrájkot.” Ezek azonban a “magyar asszonyokat hordták masinákkal” a gyárba. Beígérik, hogy rövid időn belül az “összes magyar sztrá; k- törők neveit“ közölni fogjak. Nahát erre már igazán kiváncsiak vagyunk, mert szerencsétlenségre egyetlen magyar asszony sem dolgozott ott. Meglepő ezekből a vénassz,onyokból álló chicagói ötös sajtóbizottságnak az ébersége. A “sztrájk” még februárban tört ki és ők már júliusba kitalálták, — amikor már a sztrájk már régen “hivatalosan” is befejeződött, — hogy mi is okozta a sztrájk bukását. A bátorságuk is dicséretet érdemel. “Egy többgyermekes özvegyasszony” szoknyája mögé bújnak és gyáva módra lövelik mérgezett nyilaikat az osztálytudatos munkásokra, akik talán több borsot törnek az orruk alá, mint amennyit elbírnak. Lesz rá gondunk, hogy színvallásra kényszeritsük ezeket a gyáva fickókat és lesz alkalmuk bebizonyítani “vádjaikat.” Addig is a becsületes munkások figyelmébe ajánljuk a munkásmozgalom kalózait. Zára J. A Munkás Betegsegélyző Szövetség “INDULJON MEG ÚJRA A TAGSZERZÉS NEMES VERSENYE!” Ezzel a felhívással fejeztük be az összetartás múlt havi számába irt első cikkünket. Ezzel a felhívással indítjuk útjára ezt a lapszámunkat is. Tagtársak! A szövetségünket építő munka teljes erővel megindult a központban. Bármilyen jó és hasznos munka legyen is az ügykezelés átszervezése és a tiszta és modern könyvvezetés: csak félmunka, csak féleredmény marad, ha nem párosul vele egy olyan tagszerző verseny, amelyben minden osztályunk és minden tagtársunk teljes erejével résztvesz. Mert ez az igazi építő munka. Tagtársak! Az újra meginduló épitő munkának: az ezennel meginduló tagszerzési versenyünknek túl kell tenni minden eddigi erőfeszítésünkön. Nagyobb erőfizetésre van szükségünk most, mint bármikor azelőtt, mivel ma nagyobb a munkanélküliség és nagyobb a pénztelenség, mint bármikor azelőtt. De mi mégis szilárdan hisz- szük, hogy a rossz gazdasági viszonyok dacára is sok száz uj taggal gyarapithatjuk sorainkat. A központba érkező levelekből azt látjuk, hogy osztályainknak és tagjainknak javarésze csak arra vár, hogy megindítsuk a tagszerző versenyünket, mert ők azt tapasztalják mindenfelé, hogy újra a MI szövetségünk felé tekintenek a munkástársaink ezrei. A bizalomnak, az öntudatnak, a lelkes akaratnak szavaival teltek az épitő munkára máris felsorakozott tagtársaink a levelei. Tagtársak! Csak rövid négy hónapra szóló versenyt indítunk itt útnak. Lássanak tehát nyomban a munkához! Júliustól október végéig fog a versenyünk lezajlani. Versenyünk két ágazatu: Versenyt indítunk a tagok között és Versenyt rendezünk az osztályaink között. Mindkét versenyágat értékes tárgy beli és pénzbeli jutalmakkal halmozunk el. A verseny egyformán kiterjed a felnőtt és az ifjúsági tagok szerzésére. — A verseny dijait pontok szerint számítjuk ki. Minden egyes felnőtt uj tag egy pontjának három ifjúsági tag fog megfelelni. Tehát három ifjúsági tag szerzése csak egy pontot kap a versenyben egy felnőtt tag egy pontjával szemben. Külön dijakban részesülnek azok, akik a legtöbb felnőtt tagot szerzik és külön dijakat kapnak azok, akik a legtöbb ifjúsági tagot szerzik. Külön dijak járnak az egyes tagtársaknak és külön dijakban részesítjük az egymással versenyző oszályainkat is. A tagszerző versenyben résztvevő tagtársainkat és osztályainkat 5—5 különböző verseny díjjal jutalmazzuk. Ezenkívül minden tagszerzőnek értékes ajándéktárgy és egy-egy dollár tagszerzési díj jár. Ahány tag, annyi dollár. Az ifjúsági tagok szerzéséért minden tagszerző 40 cent díjban részesül tagonként. A legtöbb ifjúsági tagotszerző tagtársakat és osztályokat ezenfelül értékes tárgyi és pénzbeli jutalmakban, dijakban részesítjük. (“összetartás.”) Az Intéző-Bizottság julius 7-én tartott gyűlésén, annak a halmaz bizonyítékoknak a súlya alatt, amelyeket Szövetségi osztályok küldtek be Vitális Boldizsár romboló munkáját igazolva — az alapszabályok idevonatkozó pontja értelmében Vitális Boldizsárt a Szövetség tagjai sorából kizárta.----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Olvasás után adja lápunkat szomszédjának
