Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-12-28 / 873. szám
1935 december 28. BÉRMUNKÁS 5 oldal Forradalmak a Haladás menetében A bérrabszolgák hivatása az uj társadalom felépítése Forradalom! Hogy tévedésbe ne essünk a forradalmi szónak említésével, vagyis hogy megértsük annak valójábani jelentőségét, feltétlenül szükségessé teszi, hogy annak értelmét és jelentőségét bővebben és tisztábban ilusztráljam. Forradalom! E szónak sok féle értelme és jelentősége van, melyet a következő képen értelmezünk. Keringés, forgás, forradalmár, vagyis az ami változtatva vagy módosítva van. Hogy a változtatás és módosítás milyen téren és formában történik, az mind mellékes, mert változtatni, módosítani, vagyis forradalmositani lehetséges sok féle képen, téren és formában. Tegyük fel például a forra- dalmositást vagyis módosítást a technikai téren az automobil iparban. Az automobilok minden évben módosítva, vagyis más módéira vanak készítve. Az eszközök, melyet annak előállításában használnak, a formák, szerszámok és több más féle gépezetek mind változtatva vagyis forradalmasítsa vannak és igy tovább. Még egy másik ipari forradalmasítás a vasúti iparban. A vasúti vagonok rakomány képessége átlag számítva 1903- ban 29.4 tonna volt, 1910-ben 35.9 tonna, 1915-ben 39.7 tonna, 1920-ban 42.2 tonna, 1925-ben 44.8 tonna és 1931-ben 47 tonna és igy tovább amint az ipar fejlődik és forradalmasítva van. A vasúti teherszállításnál használt gőz mozdony mely ugyan abban az arányban lett forradalmasítva mint a vagonok, a gőzmozdony, mely valamikor 25 vagonnal utána akasztva meg tett 25—30 mértföldet óránként. A Sea Board Air Line vasút társulat az elmúlt tavasz- szal uj fajta gőzmozdonyokat vett használatba, ezen uj fajta gőzmozdonyok közül a társulat egyet itt a richmondi állomásnál kiállításra tett a nyilvánosság részére, melyet e sorok írója is meg nézett. A demonstrator vallomása szerint — kivel személyesen beszéltem, azt mondta, hogy az uj fajta gőzmozdony 90 vagonnal utána akasztva képes 60— 70 mértföldet meg tenni crán- kint. A szén szállításnál használt mozdony, mely évekkel ezelőtt 50-től 80-ig húzott maga után, azóta az mind forradalmasítva lett úgy, hogy ma 160-tól 210 szenes kocsit húz maga után. Még egy újabb ipari forradalmasítás szintén a vasúti iparban, a Stream Lined Zep- here mozdony, mely képes 120 mértföldet meg tenni óránkint semmi erőfeszítés nélkül. Itten Richmondban volt szerencsém több olyan munkással beszélni, akik itten a cigaretta vagyis dohány gyárakban dolgoznak. Az ipar vagyis a gépek fejlődéséről adnak kifejezést. És ez az, hogy ahol azelőtt a gép kiadott 750 cigarettát per- cenkint két munkás segítségével, most meg ugyan kettő munkás kezelésével az uj fajta gép kiád 1750-et percenkint. Mos nem olyan régen, ismét volt alkalmam beszélni dohánygyári alkalmazottakkal, akik arról tárgyaltak, hogy mi lesz azokkal a munkásokkal, akiket az uj’ gépek behozatalával elbocsátottak? Minden egyes gép, melyet betettek 25 munkásnak a munkáját vette el, vagyis ahol azelőtt 25 munkásra volt szükség azt a bizonyos munkát elvégzi, most az uj fajta gép egy vagy két munkás kezelésével végzi azt, amit azelőtt a régi géppel 25 munkás termelt. Ez az ipari forradalom szónak értelme és jelentősége. Az ipari forradalom ma legjobban e néven ismeretes: technológia vagyis gépesítés. Forradalom! Mint ahogy azt az előbbi sorokban írtam, hogy a forradalom több féle téren és formában megtörténhetik. Vegyük például a politikai forradalmat, mely már számtalanszor meg történt. Ez volt Oroszország, Olasz, Német és több más kis országokban. Ezt nevezzük politikai forradalomnak, mert az a politikai téren történik. Az ilyen arányú forradalom, mely a törvények változtatását és az ország adminisztrációjának forradalmasitását, vagyis annak változtatását veszi igénybe. A forradalom meg történhetik úgy a vallási téren mint más egyebütt, mely nem, hogy meg történhetik, de meg is történt, mint a tények azt bizonyítják, mért amennyi féle vallásfelekezet van, ugyan annyiféle forradalmasításon és változáson ment az keresztül. Ezt nem azért irom, hogy a vallási felekezeteket kritizáljam, nem is az a célom, ellenben csak is azért hoztam föl, hogy a forradalmi szónak minél tisztábban meg érthessük jelentőségét, vagyis, hogy mi is annak az értelme. Az ipari forradalom, mely kezdetét vette már több mint százötven esztendővel ezelőtt. A szövő és ruha készítő gépek melyek Angliában lettek föltalálva több mint száz esztendővel ezelőtt és későbben behozatva az Egyesült Államokba. Egy amerikai, Eli Whitney föltalálta a cotton gin, vagyis olyan gépet, amely a gyapotot elválasztja a magjától. A vas és acél ipar telepek, melyek 1790 és 1820-ban lettek építve, ez a fontos ipar, mely Pennsylvania, Ohio, Alabama, Michigan, Indiana és Illinois államokban vette kezdetét. Ez az ipar már azóta sok féle technológiai for- radalmositás és gépesítésen ment keresztül. Robert Fulton, aki föltalálta a gőzgépet 1807-ben, megmutatta, hogy a gőznek milyen formában lehet az erejét föl használni. A Clermont nevű kis hajócskája, mellyel megtette az első útját New York városból Albany városáig és esztendőkkel az után óriási gőzhajók szelik minden felé a tengerek vizeit. Vasút vonalak! Az Egyesült Államokban az első vasút vonal 1828-ban lett működésbe hozva (Folyt, a 6-ik oldalról.) Egy másik esztendő, a hatodik mullott el, amióta a világ- munkásságára a pangás katasztrófája szakadt. Lesz-e még egy hetedik, egy nyolcadik, kilencedik? Minden esztendő évfordulóján milliókkal szaporodik az iparokból kirekesztett bérrabszolgák tábora. Eme társadalmi rendszer feltartói, nem találnak végleges megoldást, a munkásosztály nyomorgó milliói még mindég a kapitalizmus, a mai rendszer fentartó szócsöveinek hangjára figyel, amely által egy végnélküli pangásnak esik áldozatává. A pangás a gép, a profit, a bérrendszer átkos fenállásának szüleménye, amely gyökerében támadja meg a kapitalizmust, s amely nem átmeneti, hanem állandó csapása a kapitalizmusnak, mert a modern iparok fejlődött géprendszerének nincsen szüksége sok milliónyi munkáskezek alkalmazására, kivagyunk rekesztve a termelés színteréről, mert a technika fejlődése, a gép felváltotta az emberi munkaerő alkalmazását. A bérmunkások, akik az egyedüli mozgató ereje a társadalom fentartásának, belesodródtak eme társadalmi szerencsétlenségbe, mert szervezetük kiépítését nem a mai fejlett géprendszerhez arányitva intézik. Milliók vannak elavult ósdi szak- szervezetekben, polgári és úgynevezett munkás politikai pártokban, akik több mint egy félszázadon keresztül a kizsákmányoló osztály szekerét tolják s a mai társadalmi rendszer intézményein keresztül kívánnak a kapitalizmus eme rákfenéjén a pangáson, a munkanélküliségén segíteni. Hogy tovább is uralkodhassanak a hiszékeny munkások milliói felett, a szakszervezetek, — a kapitalizmus eme védbástyái- nak — vezérei uj húrokat pengetnek. A hasznavehetetlen szak- szervezeti formát ipari szervezkedés formájával kívánják felcserélni. A mai társadalmi rendszer megdöntésére nem elégséges az olyan ipari szervezkedési forma, mint az United Mine Workers, az Amalgamated Clothing Workers, a Brewery Workers, vagy az újonnan szervezett Automobil Workers Union. A mai társadalmi rendszer, a profit a bérrendszer megdöntése “EGK OLYKÉP FELÉPÍTETT SZERVEZET ÁLTAL LEHETSÉGES, MELYNEK MINDEN AZ EGY IPARBAN — VAGY HA KELL VALAMENNYI IPARÁBAN DOLGOZÓ TAGJAI BESZÜNTESSÉK A MUNKÁT, BÁRMIKOR HA SZTRÁJK VAGY KIZÁRÁS, — PANGÁS ESETE IS BELEÉRTVE — VAN ANNAK VALAMELYIK OSZTÁLYÁBAN, IGY AZ EGYEN ESETT SÉRELMET AZ ÖSSZESSÉG SÉRELMÉNEK TEKINTI.” Ezt a szervezkedési formát az egész világon az IWW Ipari Egy Nagy Szervezete szorgalmazza. Ez a szervezkedési forma az, amely gyökeres változtatást kíván létesíteni a társadalmi rendszerben, mint a magántulajdon, a profit, a bérrendszer megszüntetése. Bármelyiknek a fenállása vagy maradása rabszolgaságban tartja a termelők, a társadalom fentartóinak millióit. A kapitalizmus, a géprendszer rohamos fejlődése kényszeríti a szakszervezetek, politikai pártoknak vezéreit egy újabb szervezkedési formának a felvételére, amelyen csak a külső máz, a név lesz uj, mert a társadalom gyökeres megváltozásáért folyó harcokban éppen olyan ellenszenvet fog a bérrabszolgák milliói között hinteni, mint az UMWA vagy más, amár eddig létező “ipari szervezetek” amelyek csak névleg ipari szervezetek, harcmodoruk a megalkuvás a mai társadalmi rendszer intézményeinek fentartására. A harcos Ipari Egy Nagy Szervezet az IWW szózatának hangjára mind nagyobb érdeklődéssel figyelnek fel a világ kitagadott bérabszolgáinak milliói s ez az érdeklődés fokozatosan nőni fog, mindaddig, amíg egy ellentálló szervezetté hatalmasodik, amely megszünteti a mai társadalmi rendszert a kapitalizmust, a profit és a bérrendszerrel egyetemben. A társadalom termelő és szétosztásának eszközeit a munkásosztály veszi át s tartja mozgásban az összemberiség javára. Megszűnnek az osztályok, nem lesznek kizsákmányolok és a munkáskezek által előállított javak az összesség szükségleteit, kényelmét fogják szolgálni. A munkásosztály a termelő hadsereg folytonos forradalmi harcai, foradalmi ipari szervezeteken keresztül, amelyek nem egy ipar, nem egy város, vagy állam határain belül folynak le, hanem kiterjed az egész világ bérrabszolgáinak felszabadulásáért folyó harcaira, feltartózhatatlanul törtet előre, elsöpri utjá- ból a nazizmust, fascizmust, diktatúrát, amint a jobbágyság elsöpörte a rabszolgaságot, a bérrabszolgaság a jobbágyságot, éppen úgy a forradalmi Ipari Egy Nagy Szervezet véget vet a kapitalizmusnak a bérrabszolgaságnak. A MUNKÁSOSZTÁLY TÖRTÉNELMI HIVATÁSA, HOGY MEGSZÜNTESSE A BÉRRENDSZERT, A TERMELŐ HADSEREGET NEMCSAK A TŐKÉSEKKEL VALÓ MINDENNAPI HARCRA KELL SZERVEZNI, HANEM ARRA IS, HOGY FOLYTASSA A TERMELÉST AKKOR, AMIKOR A BÉRRENDSZER MÁR ELPUSZTULT. AZ IPARI SZERVEZKEDÉSSEL AZ UJ TÁRSADALOM SZERKEZETÉT ÉPÍTJÜK A RÉGI TÁRSADALOM KERETEIN BELÜL.” Kizárólagosan a bérrabszolgák hivatása, kötelessége az uj társadalom az Ipari Demokrácia építése. KÖHLER.
