Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-12-28 / 873. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 desember 28. TÉNYÉK ES MEGJEGYZÉSEK---------------------------A. K. rovata--------------------------­Forradalmak a haladás menetében Az Egyesült Államok terüle­tén 1935 első tiz hónapjában 2 billió 9 millió 71 ezer és 50 dol­lár értékű szeszes italt fogyasz­tottak el. Osztálytudatos mun­kás részéről, ehez nem kell ko- mentár. , Civilizáció. Nagyon sokszor halljuk, vagy olvassuk, hogy a mai társadalmi rendszer fentar- tói az emberiség a társadalom magasfoku “civilizációjára” hi­vatkoznak, anélkül, hogy meg­vizsgálnák a történelmet. Két­ezerkétszáz esztendővel Krisz­tus születése előtt a Babyloniak idejében uralkodott Hammurabi császár, akinek uralma alatt a munkások részére szigorúan meghatározott bérek voltak úgyszintén a hivatalos ügyek intézőinek számára is ha azt megszegték, szigorú büntetés­ben részesültek. Pénzkölcsönök­re a kamat, vagy osztalék sza­bályozva volt, a parlagon heve­rő földeket elkobozták és azok­nak adták, akik művelni kíván­ták azt. Senkisem üzérkedett a termelőeszközök, termőföldek felett, senkisem fizetett bér­letet. Abban az időben a rab­szolgaság uralkodott, de ha a rabszolgátartó törvényellene­sen járt el rabszolgáival szem­ben, úgy súlyos büntetésben ré­szesült az állam részéről s a rab­szolgának is kárpótlást kellett adnia. A beteg, sérült vagy elöre­gedett rabszolgák kellő gondo­zásban részesültek. A halotta­kat annak rendje és módja sze­rint takarították el, minden költségeket a rabszolgatartója fedezett. Ha nem volt elegendő munka, nem lehetett a rabszol­gákat elbocsájtani, élelmezni, ruházni s hajlékról gondoskod­ni volt köteles a rabszolgatar­tó. A modern bérrabszolga élete nagyban külömbözik a rabszol­ga életétől, de semmivel sem KARÁCSONYI ALAPRA ADAKOZTAK. J. Widlitska gyűjtése Cin- cinati, O. $3.50. J. Lengyel gyűjtése St. Louis, Mo. $2.00. E. J. Havel gyűjtése Garfield, N. J. $1.50. D. Hajdú gyűjtése Bedford, O. $4.35. Louis Kish gyűjtése Cleve­land, O. $5.55. Mrs. J. Varga gyűjtése Cle­veland, O. $5.45. MBSz. 2-ik osztály' gyűj­tése Cleveland, O. $535. Pávay Lőrinc gyűjtése Cle­veland, O. $1.00. A. Vaszi, Cleveland........ 1.00 Ch. Gáli, Cleveland........ —.25 Mrs. Th. Gáli, Cleveland —.25 F. Pekarovics, Cleveland.. 2.00 A. Buda, Cleveland........... 1.00 L. Hodor, New York....... 1.00 G. Csonka, Wodmont.... 1.00 J. Szép, Cleveland........... —.50 J. Siket, Sydney............ 1.00 F. Zsámár, Phila............ 2.00 Mrs. Rost, Phila............ 1.00 J. Németh, Cleveland....... 1.00 J. Mészáros, Cleveland ....—.75 J. Németh, Phila ............ 1.00 jobb, sőt sokkal nyomorúságo­sabb ma, amikor a bérrabszól- gák millióira nincsen szüksége a kizsákmányoló osztálynak, nem tartozik azokat az élet szükségleteivel ellátni, dacára annak, hogy a bérrabszolgák munkaerejéből halmozták fel óriási vagyonuk minden részét. A “Moszkvai Daily News” 1935 november 2 és 14-iki szá­mai külömböző országokkal folytatott kereskedelmi viszonyt tárja fel. Eme kimutatásban két országgal folytatott keres­kedelem érdekel bennünket. Oroszország 1935 január hótól 1935 október hóig a nazi Né­metországgal, amelynek a kom­munistát herélő Hitler a feje, 67 millió 42 ezer dollár ára üz­letet bonyolítottak le. Oroszor­szág bevásárlásának legnagyobb részét Angolországgal bonyo­lítja le és második helyen áll a nazi Németország. A nyolcadik helyen áll a fascista Olaszor­szág amellyel ugyanazon idő alatt 13 millió 647 ezer dollár értékű üzletet bonyolított le. Ennek tetéjébe 1932-től 1934- ig Oroszország 1 billió 500 mil­lió márka kölcsönt fizetett visz- sza Németországnak, 1935-ben pedig 140 millió márkát, 1935- ben Oroszország újabb kölcsönt vett fel Németországtól öt évi lejáratra. A “proletár haza” “kommu­nista” kormánya üzleti össze­köttetésének egy jó részét a nazi Németország és a fascista Olaszországgal bonyolítja le. A világ munkásosztályának számtalan szomorú példa áll emlékül hogy ahol az úgyneve­zett munkás politikusok jutot­tak hatalomra, a munkásosztály felszabadulásának harangoztak. Az American Federation of Labor 1934 szeptember 1-töl 1935 szeptember 1-ig egy millió 735 ezer dollárt vett be és egy milljó 300 ezer dollárt adott ki. A kiadások óriási részét a mun­kás hadnagyok saját kényel­mükre használták fel. A nemzetközi kapitalizmus Canadában 6 billió 406 millió 140 ezer dollár tőkével van képviselve, az amerikai kapita­lizmusnak 3 billió 919 millió 937 ezer dollár befektetése van. A canadai kapitalizmus az Egyesült Államokban 1 billió 115 millió 400 ezer dollárig van érdekelve. A Marseillaise története. Franciaország harmadik köz­társasága mint egy hetvenöt esztendővel ezelőtt alakult s a Marseillaiset választotta nem­zeti himnusza gyanánt. Ugyan­csak ezt a dalt énekli a világ szocialista munkássága, kivéve Francia és Oroszországot, akik az előbbre haladott forradalmá­rok harciindulóját a “Nemzet­közit” tették magukévá. Olvasd aBérmunkást! (Folyt, az 5-ik oldalról.) és a következőévekben minden államba le lett rakva vagyis építve úgy, hogy már 1860-ban az Egyesült Államoknak volt 30.000 mértföld vasút vonala. 1869-ben Amerika történelmé­ben egy fontos eset, az Union Pacifis vasút vonal megnyitása Utah állam sivatagjain keresz­tül, mely forgalmi összeköttésbe hozta az Atlantic óceánt a Csen­des óceánnal, 1910-ben az Egye­sült Államokban már volt 242.000 mértföld vasút vonal. Táviró és telefon! 1844-ben S. F. B. Morse sikeresen műkö­désbe hozta a távírót úgy, hogy pár éven belül a legtávollevőbb helyeket gyors és pillanatnyi összeköttetésbe hozta egymás­sal. 1858-ban lett lerakva a leg­első tengeralatti távsodrony drót, mely összeköttetésbe hoz­ta Amerikát Európával és ké­sőbb a telefon mely több fölta- lálónak a törekvése és tudomá­nya, melyet praktikus haszná­latba bocsátott Alexander Gra­ham Bell. Ipari kapcsolatok! Az iparok gyors fejlődése, mely magával hozta azt a mozgalmat, mely már 1900-ban kezdetét vette és ez volt a kis társulatoknak a nagy testületekbe való bevoná­sa, vagyis összeolvasztása. Ezek között már akkor meg voltak alakítva a következő nevű is­mert nagy társulatok és trusz- tok: Standard Oil Co., United States Steel Corp., International Harvester Co. és az American Tobbacco Co. Az iparok gyors fejlődése és a kis társulatoknak a nagy tes­tületekbe való bevonása mely- lyel a munkásság nem tartott lépést, — nem szervezkedett annak arányába, ahogy az ipa­rok fejlődtek, figyelmen kívül hagyták az ipari társulatok és szövetkezeteknek egybe olvadá­sát és szervezkedését. A szak- szervezetek vagyis Trade Uni­ons, melyek képezték és ma is nagy részben képviselik a mun­kásságot. A szakszervezetek és a szakmai munkások, melyek az iparok technológiai fejlődése és gépesítésének kényszerülve letek fejethajtani, az iparok gyors fejlődése menetében el­avultnak bizonyultak. A kis kovács műhelyt fölváltották a nagy öntödék, a szabó mestert a nagy ruha gyárak, az ácsmes­tert és kőművest a nagy épít­kezési vállalkozók, az asztalost a nagy bútorgyárak és igy to­vább. A szakszervezetek, me­lyek elavaultak, képtelenné vál­tak az iparok forradalmasítása menetében. Nem megfelelők arra, hogy az ipari téren fölve­CSAK PÁR NAP VAN MÉG DECEMBER 31-IG, AMIKOR LEZÁRUL A MUNKÁS BE- TEGSEGÉLYZő SZÖVETSÉG TAGSZERZÉSI KAMRÁIN YA. HASZNÁLJA EZT MÉG KI MINDEN EGYES TAG MERT EZZEL NEMCSAK Jó KÍVÁN­SÁGOKKAL, DE Jó CSELE­KEDETTEL IS LEPIK MEG TAGGÁ TETT ISMERŐSEI­KET. gyék a harcot a kizsákmányoló kapitalista osztállyal szemben. Az ipari szervezkedés kibon­takozása! Az ipari forradalom, mely automatikusan magával hozta az iparilag való szervezke­dést. Az Industrial Workers of the World, mely 1905-ben ala­kult meg. Az IWW a haladás és gép technika fejlődésének a szüleménye. Az IWW a haladás és a kornak megfelelően, tudo­mányos alapra van lerakva, a munkásságot szervezi, ahol a kizsákmányolás van folyamat­ba, az iparokban a termelés színhelyén. Szervezi úgy a mun­kanélkülieket, mint a munkán lévőket. Az IWW nem, hogy csak szervezi a munkásságot, de egyúttal építi az uj társadalmat a réginek keretein belül. Mind­azon öntudatos munkásokat, kik tudatában vannak vagyis meg- ösmerték a jelen és múlt társa­dalmi bajokat, arra kérjük, hogy ismerjék meg az IWW-t. Tanulmányozzák annak alapját és szerkezetét. Legyenek olvasói úgy lapjainak mint irodalmá­nak és tömörüljenek az IWW Egy Nagy Szervezetébe, hogy együttesen szervezett erővel megvalósíthassuk az IWW-nak kitűzött célját a társadalmi forradalmat, mely elfogja sö­pörni ezt a rothadt kapitalista rendszert összes intézményeivel együtt és helyébe egy olyan rendszert építeni, melyben nem lesz munkanélküliség, nyomor és szenvedés, nem lesznek osztá­lyok. Az uj társadalomba csak egy osztály lesz és ez a mun­kás osztály. Csatlakoz mielőbb az IWW-hoz. A Hülber. A naptárnak árusítóit ezúttal is kérjük, hogy egy postakár­tyán tegyenek jelentést, hogy mennyi naptár van még kéznél. Ez azért vált szükségessé, mert egyes helyeken még kérnek naptárt és az irodában már ke­vés naptár van. New York azt jelentette, hogy “egy kis igyekezettel az idén a naptárak minden példá­nyát elfogjuk adni” ezt úgy látszik az egész vonalon érvé­nyesítik, ami az ipari forradal­márok legszebb teljesítménye. OPEN FORUM NEWARK N. J.-BEN. Az IWW uj helységében 294. Market St.-en, második emelet, minden pénteken este tudomá­nyos előadást és open fórumot tartunk, este 8 órai kezdettel.. . .Kérdéseket, hozzászólásokat szívesen hallunk. Forradalmi időket élünk, min­den munkásnak tanulnia, keres­nie kell a megértést, a legjobb munkásmozgalmakat, a kiveze­tő utat. A Bérmunkás clevelandi olvasói, december 31-én, kedden este 8 órai kezdet­tel, 8622 Buckeye Rd-i he­lyiségében SZILVESZTERI estélyt rendeznek kitűnő vacsorával.

Next

/
Thumbnails
Contents