Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-12-21 / 872. szám

1935 december 21. BÉRMUNKÁS 7 oldal Akik megvédik munká­juk gyümölcsét Nem rólad van szó, aki a munkás és munkáltató közötti kiilömbséget nem veszed észre, vagy az éhség és nélkülözés ál­tal reád zúdított szenvedéseket barom módra tűröd. Nem teró- lad van szó, aki a két osztály közötti küzdelmet ölbe tett ke­zekkel nézed végig. Nem terólad lesz itt szó, aki a vezérek parancsára tudsz csak cselekedni és akivel elhite­tik, hogy a munkáltatóval közös érdekeid vannak és örökké va­lónak tartod a magán tulaj­dont. Nem terólad, aki gyávaságod miatt e szomorú állapotokat ál­lati közömbösséggel tűröd és nem mered a megváltoztatását szervezkedéssel elősegíteni. Nem terólad, akit a munkás­társaid szenvedései teljesen hi­degen hagynak, mert nem me­red az “egynek sérelmét az ösz- szesség sérelmének tekintjük” eszméjét magadévá tenni. Nem terólad, aki munkaadód által megállapított bért tisztes­séges napi bérnek tekinted. Nem terólad, aki a rügyfa­kasztó tavasz eljöttével a ter­mészetnek segitsz az erdőt, a mezőt szépé, és virulóvá tenni, hogy nemesebben és bőségeseb­ben oszthassa áldását, és mert a pénzisten érdeke úgy kíván­ja, az élelmiszert elpusztítod, te pedig az ingyen konyhán csilla­pítod az éhség fájdalmait, ron­gyokba burkolódzva jársz, mert a gyapotot ugyanazon okokból alászántod. Nem terólad, aki lemegy a bánya mélyébe, felhozod mind azt, amit a természet összegyűj­tött és felhalmozott, hasznossá formálod, értéket adva min­dennek a munkaerőd hozzá adá­sával és ha az alacsony béred miatt árufelhalmozódás áll be, a munkaadód mundérba bujtat és parancs szavára gyilkolod a más nyelvet beszélő, vagy a politikusok által meghatározott vonalak között élő munkás test­véredet, hogy a tőled elrabolt árut elhelyezhesse. Nem terólad, aki építed a pa­lotákat, az égbe nyúló felhőkar­colókat száz veszélynek kitéve. A folyók partjait összekötöd hidakkal, igy lehetővé teszed a szállítás gyors és biztos lebo­nyolítását. Mesterséges tavakat varázsolsz elő, gátak építésével és mindezek után legjobb eset­ben rozoga kunyhóban sikerül meghúzni magad az idő viszon­tagsága elől. Nem terólad, aki szellemi erő­vel és műszaki képességeddel csodákat művelsz, ugyan akkor a rabszolgát megszégyenitőleg hajlongsz, bókolsz a kapitalista előtt, akinek a szellemi és mű­szaki értelmisége a semmivel egyenlő az alkotást illetőleg. Általában véve nem is terólad van itt szó, aki hencegő büsz­keséggel képzeled magadról, hogy te vagy a teremtés koro­nája. Rejtőz el, ha az alábbi sorok olvasása után nem ébred fel benned az önérzet és nem vál­tozol meg önmagad iránt, mert a teremtés koronája helyett, a gerinctelenségi érdemmel le­szel kitüntetve, mert ezt már annyira megszoktad. Amiről beszélni fogok, nem az emberinek csúfolt társada­lomban történt, hanem a han­gyák társadalmában. Én, e sorok írója, mivel szin­tén a fent jelzett emberi tár­sadalomnak egy tagja vagyok, nem szívesen teszem ezen pél­dázatot és összehasonlítást, de a tényeket bármilyen szégyen­letesek is reánk nézve, nem le­het félre magyarázni, mert még akkor is tények maradnak. Tehát egy szép napsütéses őszi délután, Pittsburghban a Carnegie muzeum közelében, két hangya faj között, három órán keresztül elkeseredett harc folyt egy darab étel hulladék­ért, amit a hangyák társadal­mában munka gyümölcsének ne­veznek. A hangya tulajdonjogi szabályok szerint azt illeti meg az a bizonyos valami, aki azt megtalálta. A fenti esetben a fekete faj volt a megtaláló és igy őket illette az meg. Ennek a jognak az érvénybe tartásáért kelt védelemre a fe­kete faj, a támadó veres faj ellen. A hangyák életét figyelők ál­lítása szerint, a fekete egy dol­gos faj, ellenben a veres fajnak kisajátító tulajdonságai vannak, csak ha ebbeni törekvésében megakadályozzák, kutat táplá­lék után. E megállapítás szerint a fe­kete faj a dolgos, a veres fajt pedig a henyélők közzé soroz­zák. Az a közmondás, hogy “hangya szorgalom” nem alkal­mazható a veres fajra általá­ban. A hangya harc a dolgozók győzelmével végződött (mit szóltok ehez Mellon rabszolgái?) A támadók vissza vonultak, a védők pedig hozzá fogtak a lak- mározáshoz, most már nyugod­tan élvezhették a munkájuk gyümölcsét. Ezen küzdelem a hangya vi­lágban, folytatása az évezredes létért való harcnak épp úgy, mint az emberi társadalomban, azzal a külömbséggel, hogy mig az emberi társadalomban a küz­delemnek osztály jellege van, addig a hangyák társadalmában a parazita törekvések nem ér­vényesülhetnek, mert csirájá­ban pusztul el az osztály tago­zódás. Ideje lene, hogy a munká­sok is a hangyák példáját kö­vessék . . . Bischof. A BÁNYÁSZOK LEZÁRTAK EGY BÁNYÁT. CADIZ, 0., dec. hó. — A Shovelman’s Union tagjának a Shaft bányászok segítségé­vel sikerült az itten közelben lévő Strip bányát lezárni, a Shovelman Union tagjai vagy két hete picketelték a bányát, de a mig a Shaft bányászoktól segítséget nem kaptak tehetet­lenek voltak a szkebekkel szem­ben. A Shovel operatorok azzal vádolják a bánya tulajdonost, hogy az union szkélt nem tart­ja be és őket jóval alacsonyabb bérért dolgoztatta. Clarence Fay, Cleveland, O., bányatulajdonost a bányászok szolidaritása észre téríti. A NEW YORKI ÁLTALÁNOS MUNKÁS DALÁRDA 1935 december 31-én, tartja Sziveszter esti bálját, a Lexing­ton Hall nagytermében, 109 E. 116. utcán. A Dalárda ez évi SZILVESZTER ESTÉLYE is mint a múltban is elfelejt- hetetlen emlék marad mind­azoknak, akik részt vesznek ezen. Jó zenéről, más mulatáshoz szükséges dolgokról a dalárda gondoskodik, mérsékelt árak. Jegy előre váltva 60c., pénz­tárnál 75 cent. A Vigalmi Bizottság. FIGYELEM CLEVELAND ÉPÍTŐ IPARI MUNKÁSOK. Mind azok, akik az építő ipar­ban dolgoznak és hívei az Egy Nagy Szervezet eszmélyének, azok lépjenek összeköttetésbe az IU 440. helyiségében 8622 Buckeye Road az IWW-hoz tartozó IU 330. tagjaival, hogy egy nagyobb szabású szervezé­si munkát megindíthassunk az épitő iparban is. Ácsok, kőművesek, festők, villany szerelők, minden más szakmai és szakmanélküli mun­kások, akik az épitő iparban dolgoznak, Egy Nagy Szerve­zetben, az IWW 330-as számú uniójában szervezendők. Itt az ideje és kedvező alka­lom, hogy végre ezen iparban is megvesse a lábát az Egy Nagy Szervezet, melyet csakis a gondolkozó, harcias, tevé­keny munkásságnak érdeke, hogy megszervezzen, győzelem­re vigye. Az IWW, IU 330. tagjai. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. SUNDAY December 22nd Speaker: Gardner Wells. Sub­ject: The Socialist Party Attitude on War. SUNDAY December 29th Speak­er: Jack Kenney. Subject: Will the State Wither Away? Questions — Discussions Ad- mision free. Kuba még ma is a nemzetközi tőke versengő prédája, amelyben a munkások és a nép nincstelen része vérzik el. Egymást követik a lázadásban megnyilvánuló tiltakozások a nép ilyen kihasz­nálása ellen. De mert a zendülések az utcai tüntetésekben merülnek ki a kormányhatalomnak módja és alkalma van a nép vezetőit elfogni és megbüntetni. Képünk Jose Castiello Puentes kubai forradalmár kivégzését mutatja a lövés pillanatától az összeroskadásig.

Next

/
Thumbnails
Contents