Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-11-30 / 869. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 november 30. Hírek a bányavidékekről ÍRJÁK: A BÁNYÁSZOK. Junior Column GENERALITIES GRANTON, W. VA. — A Cooper Coal Co. telepet bár ezen a néven, de a Mellon érdekeltség birja, ahol a munkaviszony elég rossz, de ami még a tunya bányamunkásokat is tevékenységre, akcióra birta az a tény, hogy csak a formánok barátjainak engedtek 5 napokat dolozni, aki nem nyalta a feljebbvalóiknak a talpát, azoknak csak két-három napot enedtek hetenkint dolozni. Ez a munkásokat megmozgatta. A UMWA itteni local ja gyűlést tartott, melyen elhatároz- tá, hogy csak akkor mennek be dolgozni, amikor minden egyes tagnak adnak munkát, de ugyan akkor nem engedik, hogy ezek a talpnyalók munkába menjenek. Ezt a nagytöbbség elfogadta, a bányaigazgatóság bosszúságára, akiknek ezek a talpnyalók jelentették, bár nem igen hittek a munkásság összetartásában, igy megpróbálták a bányát a régi módszer szerint megnyitni, hogy csak a válogatott bányászoknak engedték volna meg, hogy dolgozzanak, de bizony ez nem sikerült, mert Szirájkhullám Detroitban (Folyt, az 1-ső oldalról.) bizottság intézi az ügyeket eredményesen Joseph Daeler elnöksége alatt. A sztrájkolok százai csatlakoznak a szervezethez naponta. A Motor Products telep lezárása a sztrájk következtében, ‘meglehetős nyugtalansággal tölti el az autó gyárak tulajdonosait, amennyiben az itt gyártott alkatrészek fontos szerepet játszanak az automobil gyártásnál. Az itt készült windshield és más body trimings nagyrészben a Ford és Plymouth gépekre megy. A Motors Products telepen történt munkabeszüntetés közvetve már is hozott eredményeket, amennyiben ennek közvetlen szomszédságában levő Briggs Manufacturing Co. telepen — mely a Ford, Crysler, Dodge és Plymouth gépekre készíti a bo- dykat a szervezetlen munkások pár órával a sztrájk kitörése után 10-től 15 százalékos béremelésben részesültek. A munkáltatók jól emlékeznek, hogy 1933 telén a sztrájk szintén a Motor Products és a Briggs telepeken tört ki és innen terjedt a többi telepekre, ezt megakadályozandó igyekeznek bér javításokkal megnyerni a munkásokat és elkerülni az egész autó iparra kiterjedő általános sztrájkot. Vájjon sikerül-e? L. B. csak a legbutább és leghűségesebb talpnyalókból ment be egy pár, bizony azok meg nem sokat tudtak termelni, hasznot hajtani. Erre a bányaigazgatóság,i megbüntette azokat a bányászokat, akiket behívott dolgozni, de nem jelentek meg, hogy Mellonnak a profitját növelhessék és ugyanakkor bányász testvéreiket elárulják. A büntetést, mely fejenkint 4 dollár volt a legközelebbi fizetésből levonták. A régi érv, melyet minden esetben a bányabárók részére tudnak felhozni, hogy a munkások megtörték a szerződést, ezt még az union tisztviselői is helyben hagyják, hogy ezért fizetni kell a bányászoknak. így vannak megkötve a bányászok, hogy mikor legnagyobb szüksége van akcióra, amikor munkástestvéreit kell megvédeni, amikor testvériséget és egyforma megélhetést akar az unionján keresztül kivívni, akkor megbüntetik s még az unió tisztviselői sincsenek mellette annak, hanem a Company oldalán. Ezt csak az Egy Nagy Szervezet alapján lehet megoldani, amely szervezet nem fogja lekötni, eladni a tagságát, akkor és azonnal orvosolhatják az ilyen bajokat. Ezt hirdetjük mi itten a bányászok között. Már nagyon sokan vannak, akik nem csak megértik, hanem hangoztatják is, hogy ez a helyes szervezkedési forma, lapunkon, irodalmunkon keresztül tanulmányozzák, hogy másokat is taníthassanak a Forradalmi Ipari Unio- nizmusra, melyet ma csak az IWW hirdet teljes tisztaságában. Kerekes. BRADY, W. VA. — Az Eat- na Gas Co. telepén egy-két napot dolgoznak csak a munkások hetenként, egy része meg már három hónapja teljesen le van téve, relife munkán dolgoznak, melyért havonta 38 dollárt kapnak, melynek akármilyen nagy családfentartásra is elegendőnek kell, hogy legyen. Bár meglehetne odlani, hogy a munkát testvériesen felosztanák a bányában, valamint elegendő fizetést kicsikarni még akkor is ha csak egy-két napot dolgozunk hetenként, hogy a rendes megélhetést mecsinál- hassuk családunk részére. De az UMWA erre nem szervezkedik, ezért nem harcol, pedig a munkanélküliség nem múló, hanem állandó lesz, melyet csak egy uj, egy tökéletesebb rendszer megteremtésével oldhatunk meg. Reméljük erre is gondolnak a bányász testvéreink, mikor szervezkedésről beszélnek, ez a fontosabbik része a szervezkedésnek. Joe. I heard of the most pathetic situation the other day. Wait’ll I tell you about it. The Philadelphia police are watching wharves, piers, bridges and as much of the Delaware and Schuylkill river banks as possible in an effort to prevent a destitute 18-year-old mother, who abandoned her two hungry babies, from committing suicide. She left a note saying she could not feed the babies and that they were slowly starving to death. The authorities found the babies craying and plainly suffering from lack of food; one, apparently about 6 months old, was craying as he attemted to reach a nursing bottle; in a coach, the other child, two years old, was crying with hunger. Think of it — in this day and age — a destitute women; two starving babies!!! And she is only one woman and they are only two babies of the many, many who are in the same predicament. Juinor Wobblyites, you don’t need me to tell you there’s something wrong with that picture! Several thousand are to be taken off the Relief List by the first of December! Some were given PWA work — they’re working all right, but they’re not getting paid — and the landlords and food merchants are still demanding theirs. But who in the tarnation wants Relief or PWA work? How many right-thinking working men sit back for Relief Organizations to feed them and theirs, or how many don’t lift a hand because the World owes them a living? None! Honest men only ask for the right to make an honest living — share in the fruitfulness of a rich and abundant land. One if the big Kings of Finance, J. P. Morgan, is bewailing the fact that “government taxtion will, in thirty years, (1965) have done away with great wealth” centralization, and that this condition of affairs would “eliminate the incentive” necessary to achievement. It isn’t conducive to hap- '.piness and peace of mind for HELYESBÍTÉS. Most megjelent 1936-os Naptárunk 68-ik oldalán közölt vers hatodik szakasz harmadik sorában “leányok,” mig a hetedik szakasz negyedik sorában tüzelő helyett “meleg” szó olvasandó. A helyesbítést ezúton kéri a vers írója. any one person to have — possessed — of enormous wealth. Work should be distributed evenly, classes and station in life one level. A full and satisfied stomach depending on one’s own initiative and industry: that would be incentive enough!!! Anne Zsamar. COMMENT. I wish you Junior Wobblyites could know Steve Feher of Philadelphia. You’d like him, honestly! I saw him not so long ago — he was with a charming friend of his. He said, “Well, Anne, if we don’t see much of you we never really lose touch with you — as we read the Bérmunkás. They have some pretty good articles!” Now take my word for it Juniors. That, coming from Steve, means something. He, himself, doesn’t write, but he is very generous with applause when others try — he’s a grand booster! That’s always a satisfactory kind of person, don’t you think? Anyway, you’d like him — he’s a regular fellow! A. Zs. NYUGTÁZÁS. Nov. 16-tól — nov. 25-ig. Előfizetéseket küldtek: J. Kancsár, Detroit............... 1 J. Szallay, Detroit............... 2 M. Holló, Cleveland............. 1 Bertalan—Visi, Cleveland.... 2 A. Székely, Bedford............. 2 M. Vlasits, New York........... 1 Mrs. E. Detky, Phila........... 1 A. Alakszai, Akron............... 2 G. Rauch, Akron................... 3 J. Nyers, útról....................... 1 G. Stana, útról............. 7 A. Kucher, útról..................... 4. SZILÁNKOK (Folyt, a 8-ik oldalon.) ezt meg, mint ahogy megírhatta volna őszintén. Nem engedi a lapérdek. A fenti tájékoztatót becsempészett epéssége, mely joggal undortkeltő. Azt is megmondtuk annak idején, hogy az ötbilliós befecskendezés nem a három és fél millió munkába állítása lesz de a közsegély folyósítása és Roosevelt választási kampányjának egyengetőjévé zsugorodik. Ki mondja, hogy nem-? Coughlinnak megint pénzre van szüksége. Megint hadonász. Menti az országot és mellékesen súgja: “a jókedvű adakozókat szereti az isten, persze: magára gondol. Talán még megkapja valamikor, de úgy, hogy attulkoldul . . . S—n. _______________________________________nnnnnnnnnn________________________ Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
