Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-11-02 / 865. szám
1935 november 2. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK---------------------------A. K. A kommunista lapok az egész világon nagy hozsannát zengedeznek amiért Szoviet Oroszország eltörölte a kenyér, hús, zsir, hal, cukor, krumpli, vaj, margarine és a főzésnél használt olajakra a kártya rendszert. De valamennyi igen óvatossan elhallgatja azokat az árakat, amelyeket az orosz bérrabszolgáknak fizetni kell az élet fentartásához a legszükségesebb élelmi szerekért. A “proletár kormány” 1935 október 1- én, léptette életbe a szabad vásárlást a fent nevezett élelmiszerekre. Az ország területét felosztották nyolc kerületre, a kenyér, liszt és lisztből készült dolgok árusítására. A hús, húsfélék és hal áruk, vaj és margarine, árusítása öt kerületre van osztva. Cukor és főzésre használt dolgok, négy kerületre. Krumpli csak nagy városokban kapható, mint Moszkva, Leningrád, Kiev, Kharkov, Baku, Stalingrad stb. vegyük elő az ember legszükségesebb eledelét a kenyeret. Az 1-ső kerületben a barna kenyér kilója 60 kopek, a 4-ik kerületben már 95 kopek, a 8-ikban pedig 1 rubel és 35 kopek. Fehér kenyér kilója az 1-ső kerületben 95 kopek, a 8-ikban már 2 rubel 50 kopek. A barna liszt kilója az 1-ső kerületben 90 kopek, a 8-ikban 2 rubel 60 kopek. Fehér liszt az 1-ső kerületben 1 rubel 30 kopek, a 8-ikban 4 rubel. Macaroni kilója az 1-ső kerületben 3 rube, 20 kopek, a 4-ikben 4 rubel, a 8-ikban 5 rubel. Egy kiló köles liszt az 1-ső kerületben 1 rubel 50 kopek, a 8-ikban 2 rubel 60 kopek. Buckwheat kilója az 1-sö kerületben 3 rubel 80 kopek, a 8-ikban 4 rubel 80 kopek .Árpakása kilója az 1-ső kerületben 2 rubel 40 kopek, a 8-ikban 3 rubel 30 kopek. Zabliszt kilója az 1-ső kerületben 1 rubel, a 8- ik kerületben 1 rubel 20 kopek, Rizskása kilója azl-ső kerületben 4 rubel, a 8-ikban 6 rubel 50 kopek. A húsfélék 5 kerületben az árak a következők: Elsőrendű marhahús, — arisztokraták ré- részére. — Első kerület 5 rubel, az 5-ikben 12 rubel kilója. Másodrendű — a középosztály számára, — kilója az 1-ső kerületben 5 rubel 20 kopek, az 5- ikben 9 rubel 50 kopek. Harmadrendű — bérrabszolgák részére, — az 1-ső kerületben 4 rubel, az 5-ikben 7 rubel 50 kopek. Felvágottak. Elsőrendű az 1- ső kerületben kilója 15 rubel 50 kopek, az 5-ikben 25 rubel. Másodrendű, az 1-ső kerületben 11 rubel 40 kopek, az 5-ikben 20 rubel. Harmadrendű. — No! No, még ez sem a munkások számára van, — kilója 9 rubel 40 kopek az 1-ső kerületben, az 5-ikben 16 rubel. Halfélék, az 1-ső kerületben elsőrendű kilója 4 rubel 25 kopek, az 5-ikben 5 rubel 50 kopek. Másodrendű, kilója az 1-ső kerületben 3 rubel 75 kopek, az 5-ikben 5 rubel. Harmadrendű hering, — munkások számára, — kilója az 1-ső kerületben 1 rovata---------------------------rubel, az 5-ikben 1 rubel 30 kopek. Cukor négy kerületre van osztva, az 1-ső kerületben darált cukor kilója 4 rubel 20 kopek, a 4-ikben 5 rubel 50 kopek. Darabos cukor kilója az 1-ső kerületben 4 rubel 60 kopek a 4- ikben 5 rubel 90 kopek. Sós vaj kilója az 1-ső kerületben 13 rubel 50 kopek, az 5-ikben 18 rubel. Édes vaj, kilója az 1-ső kerületben 15 rubel, az 5-ikben 19 rubel 50 kopek. Margarine, az 1-ső kerületben kilója 9 rubel 50 kopek, az 5- ben 15 rubel. Olajok, finomított Sunflower olaj kilója az 1-ső kerületben 13 rubel, a 4-ikben 17 rubel 50 kopek. Cottonseed olaj csak a 3-ik és 4-ik kerületben kaphatók, kilója 12 rubel és 16 rubel 50 kopek. Krumpli kilója Moszkvában 30 kopek, Leningrad, Stalingrad, Kievben 35 kopek, Baku, Vladivostokban 40 kopek. Most aztán azon tűnődhet az olvasó, hogy mit ehet az orosz munkás azon része amely naponta nem keres többet 2 rubelnél. Erre vonatkozólag illusztráljuk az Egyesült Államok elnökének az állami közmunkákra megszabott fizetési szabályát. Az Egyesült államokat hat kerületre osztották s a hatodik kerületben vannak a déli államok néger bérrabszolgái, akiknek havi fizetését 10 dollárban szabta meg az “uj osztás” kormánya, mig az ipari városok ipari munkásai havi 35—50 dollár fizetésben részesülnek. Oroszország azon részében amelyben az élelmiszerek árai alacsonyabbak, a bérrabszolgák keresete az amerikai déli államok néger bérrabszolgáival aránylagos. Az ipari városokban ahol az orosz bérrabszolgák havi keresete 150—200 rubel között váltakozik az élelem, ruházat, lakás ugyanoly arányban emelkedik. Ha a kommunista lapokat olvassuk, az orosz munkás helyzetéről szinte fáj a szivünk, hogy miért is nem mehetünk Oroszországba a “pro- letáriátus hazájába.” Úgy tüntetik fel, mintha az orosz munkás sült libát, töltött halat, s kaviárt enne reggelire, hatalmas darab stäket, gombával, krumplival stb. ebédre. Vacsorája meg valami finom pulyka, fácán, s még három négy más fogás volna. A magyarországi parasztnak aki egy-két korty pálinkát iszik, kenyeret és szalonnát eszik, háromszor napjába, fejedelmi élete van az orosz ipari munkással szemben. A fenti árak 1935 október ' 1-én, léptek életbe az orosz kormány rendeletére. Ezen kimutatást a “Moszkvai Daily News” 1935 szeptember 26-iki számából vettük. Eme rendeletet aláírták: V. Molotov a néptanács elnöke, Stalin József diktátor. A világ nagyhatalmainak aranykészlete 1935 szeptember 30-án, Olaszország 379 millió, Belgium 604 millió, Angolország 1 billió 595 millió, Franciaország 4 billió 770 millió, Amerika 9 billió 500 millió dollár. Olaszország aranykészlete ez év elejétől kezdve 140 millió dollárral esett, melyet az ethiopiai hadjárat emésztett fel. 1935 szeptember havában az Egyesült Államok dohánygyáraiban 10 billió 744 millió 83 ezer 390 cigarettát állítottak elő. Augusztus hóban 11 billió 974 millió 498 ezer 800 darabot. Előállítottak augusztus hóban 422 millió 281 ezer 658 szivart. Szeptemberben pedig 430 millió 958 ezer 624 darabot. Pipa és rágó dohányt, augusztusban pakoltak 27 millió 110 ezer 2 fontot, szeptemberben 26 millió 178 ezer 774 fontot. Ezen kimutatást az állam a felhasznált adóbélyegek után készítette. Ez év első két hónapjában Oroszország 25 millió dollár értékű árut vásárolt az Egyesült Államok ipari mágnásaitól. Ebből a 25 millióból 8 és fél millió gyapot vásárlásra ment. 16 és fél millióért szerszámokat és szerszám gépeket szereztek be. Oroszország iparizálódása nagyszerű üzletnek bizonyult a világ imperialista államainak számára s sok csőd előtt álló vállalatot mentett meg a pusztulástól. Ha minden mynkás megtenné amit, szeretne másokkal elhitetni, hogy már meg tett, akkor az ipari demokrácia hajnala itt volna. SZILÁNKOK Hearst, az amerikai újságírás kullancsa ki milliókat szédít naponta az ország külömbö- ző részeiben kiadott lapjain keresztül; a betű és gyárainak rabszolgáiból kifacsart profitból palotákat tart fent az év kü- lömböző szezonjainak gyönyört keltő ciklusaira, most nagy hangon jelenti be, hogy költözik Californiából, mert ott nagyon adóztatják. A kis hamis. Persze azt nem teszi, hogy ottani befektetéseinek hasznáról lemondjon. Arra ügynököt fogad fel, hogy az hiánytalanul behajtsa és beszolgáltassa továbbra is feneketlen kasszájába. Még jó, hogy Upton Sinclairt nem választották meg kormányzónak, mert most azért költözne onnan. Hearst még véletlenség- ből sem mondja meg az igazat. A költözése oknak magyarázata egy ügyesen beállított hirdetés. Hirdeti önmagát, a portékáját. Gyártja a dollárokat. Annyit, hogy ha tiz Hearstöt kellene ellátnia lukszussal és krumplival, sem tudná felélni fölös jövedelmét, mert az ilyen kalózok szabadon gazdálkodhatnak Californiában és szerte az országban, ezért szükségszerű Mooney és társának a börtön falain belül maradnia. Böngészve a különböző érdekű és irányú lapokat az olasz, ethiopiai incidenssel kapcsolatban nevetnünk és bosszankodnunk kell. Nevetséges a polgári lapok hülyeséggel határos színezése. Bosszantó a radikális lapok rövidlátósága. A polgári lapok jól felfogott érdekből cicomásán adják be a maszlagot. Angliát állítják be Olaszország valódi ellenfelévé, írnak börze spekulációkról, mellyel az angol kolosszus maga alá akarja tiporni a vergődő olaszt. Pénzügyileg tönkre akarja őket silányitani! ? Az összes érveik között ez a leghitványabb. írnak Anglia világot behálózó gyarmatérdekeiről. Ami persze tagadhatatlan — nemzeti szempontból. Ismételjük a polgári lapok érvelése és szemfényvesztése érthető. De annál kevésbbé érthető a radikális lapok felülése. Az olasz-ethiopiai harmezőn a nemzetközi tőke áldozatai véreznek el. Nem Anglia, nem Olaszország, nem az ethiopiai feketék élethalál harca folyik ott. Nem az említettek létkérdése forog kockán. A nemzetközi tőke, — beleértve az angol, amerikai, olasz és más országok moguljait — arat! Hogy kiknek a vére folyik, az mellékes. Az ipari harctéren, hol naponta robotolunk nem nemzeti tőke az mely pofitot facsar ki belőlünk. Nagyon kevés nagy korporációt találhatnánk, ahol kizárólag amerikai, vagy angol, vagy német kapitalista volna érdekelve. A modern ipari életben elenyésztek a nemzeti határok. Az iparbárók befektetései dolgoznak és dolgoztatnak mindenütt, ahol alkalom van megvetni lábukat. Delamerikában ugyanaz a tőke fosztja ki a munkást, amely mondjuk Det- roitban automobilt csinál. Panamában, a filippini szigeteken, Japánban, sőt még Ethiópiában is azért görnyed a munkás, hogy a néhányak által kontrollált nemzetközi tőke arathasson. A feketék vére épp oly vörös, mint a’ sárga, vagy fehérbőrüeké. Épp oly vesztesség valakinek a fekete apa le- gyilkolása az Amerikában készült lövegekkel, mint például a Ford telepén agyonütött apáé. Mindkettő munkás volt, még talán szerető apa, vagy testvér is. A háborús híreket olvasva munkás szemüvegen keresztül a nemzetközi tőke intenzív üzletfogásait látjuk, mely ellen minden képességünkkel tiltakoznunk kell. Nem ünnepélyes nyilatkozatokkal, de a Világ Ipari munkások megszervezésével a nemzetközi tőke leigázására. Érdekes tudni, hogy a mi drága semleges országunk lő- anyaga, a háborúhoz szükséges gépjei, szállítási eszközei köz- használatban vannak odaát. És hogy a dolgok irányításában majdnem leplezetlenül folyik a mindennapi értekezés a hadviselő felek, moguljainak no és államhivatalnokaink között. így fest ez a fene civilizációs háború. S—n.
