Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-11-02 / 865. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 november 2. Hogy néz ki a mai társadalom? GYERMEK SZÍV. Willard, 0. városában lakik Mr. és Mrs. John Trushel. A család hat év óta nagyon sze­gényes körülmények közt élt. Az utóbbi időkben nem volt nekik mit enni, mire az egyik fiú Eugene mely 12 éves volt felajánlotta az éhség csilapi- tására az ő kedvenc nyulát. A gyerek abban a hiszemben volt, hogy a szülei most bon­colják az ő által nagyon szere­tett nyulat, bement a hálószo­bába és ott felakasztotta magát. Az anyjának nem volt annyi bátorsága, hogy a nyulat meg­ölje. így a nyúl él, a fiú meg meghalt. Milyen örömben meg bőség­ben élnének a gyermekek meg a szülők, hogyha az ősszmun- kásság félre tenné a tunyasá­got és szervezkednének az IWW szervezetbe. Rövid idő alatt menyországgá változtatnák ezt a világot. A TEJ SZTRÁJK. Azt írják az újságok csak néha, hogy tej sztrájk van, felső Illinoisban. De a fogyasz­tó közönség nem is tudja, hogy sztrájk van. Tej meg vaj van bőven mig egyes sztájkolók az életüket veszítik a sztrájk­ban. A legtöbb tejtermelő sztrájk­törő munkát végez. Eladják a tejet a kis kócos tejüzletesek- nek, akik a saját autójukkal behozzák a tejet. így néz ki a tej sztrájk. És aztán azt hangoztatják, a politikai radikális szervezetek, mentsétek meg a farmerokat, kik eddig még mindig sztrájk­törő munkát végeztek. Milyen másképpen nézne ki a sztrájk, hogy ha a tejtermelők is az IWW-ba szervezkednének és használná azt a nagy szerű taktikát mit az ipari szer­vezet tanít. Egynek a sérelme valamennyinek a sérelme. Ily körülmények közt a harc rövid ideig tartana és győzelemmel végződne. És a közönség részéről sem pusztulna el senki tejhiány miatt. Szükség esetén mütejet lehet használni, mely éppen olyan jó mint a friss tej. Lehársy N. Mik az eredményei a camdeni hajógyár ellen vívott sztrájknak Az a sztrájk, melyet a cam­deni hajógyár munkásai több mint 4 ezren, stöbb mint tizen­öt hétig vívtak, múlt hó 12-én, teljesen “rendezve” lett. Roosevelt elnök által kineve­zett békéltető bizottság augusz­tus 22-én, ült össze és 15 pont­ban mindkettőjükre kötelező megegyezést hoztak létre. A sztrájk kezdetén megírtuk, a “Bérmunkás”-ban, hogy fi­gyeljük a fejleményeket és be­számolunk annak eredményé­ről. Nem foglalkozunk a meg­egyezés 15 pontjával külön- külön, csak általánosságban. Meg kell említenünk, hogy a harc legnehezebb pontját a “szervezet elismerését” meg­nyerték, azonban a munkaidőt nem tudták megrövidíteni, az megmaradt amint volt, a 36 órás munkahét. Minden túlóra hétköznap másfélszeres, az ünnep és va­sárnap az kétszeresen lesz fi­zetve. A bérlet illetőleg, min­den szak-segéd vagy szakma­nélküli a specialistákkal egye­temben 5 százalékos béremelést kapnak, mely kezdődött 1935 augusztus 29-ike óta. A darabszám munkákon az árszabály ki lesz adva, azonban ha nem képesek a napibért, vagy hetibért megkeresni, úgy a rendes heti vagy napibér fi­zetendő ki, uj munkásnak a na­pi minimum fizetendő, a négy heti próba idő alatt. A társa­ság nem vesz fel uj munkáso­kat, mindaddig mig az 1933. augusztus 1-től vanak munka- nélkül ha hajlandók a mun­ka felvételére. A sztrájkot illetőleg, a meg­egyezés értelmében nem hív­hatnak ki, mig a 7 nagy csa­tahajó einem készül, illetve az 50 milliós rendelés amely két és fél évet vesz igénybe. Viszont a társaság sem zár­hatja ki a munkásokat ezen idő tartama alatt. Senkit a sztrájk­ból kifolyólag, valamint a szer­vezkedés tevékenysége miatt nem lehet elbocsájtani. A jövőben felmerülő vitás kérdések egy erre választott bi­zottság elé kerül, mely áll egy pártatlan elnökből, akit a mun­kaügyi titkár nevez ki és két személy a szervezet és a tár­saság részéről. Láthatjuk tehát, hogy a har­minc órás munkahét még a ha­ditengerészeti munkákon sem lett behozva sőt két és fél év előtt nem is jöhet szőnyegre. Látjuk azt is hogy nem mesz- sze az idő, amikor Camden mun­kásai is mefogják érteni, hogy nem csak helyi szervezetben kell szervezve lenni, de szo­ros kapcsot a többi ipari tele­pek munkásaival az Atlantiétól a Csendes Óceánig, az egy mind­ért, mind egyért értelme alap­ján az Egy Nagy Ipari Szer­vezetbe az IWW-ba. Hiába haj- nalodik Camdenben is. Tudósitó. A philai revíziós gyűlés Magyarország érdekében le­folyt philai országosnak hirde­tett revíziós gyűlés lezajlott október 12 és 13-án. Amilyen formában hirdetve volt, nem tulajdonítottuk fontos esemény­nek, tekintve, hogy az ügy tel­jesen hazafias célt szolgált s amennyiben a papság és az ult­ra hazafias elemek kezdemé­nyezték, a mozgalom munkás­szempontból minket nem érde­kelt. A revízióval kapcsolatban azonban olyan elemek is mu­tatkoztak, akikre nem számí­tottunk. A magyar kommunisták is megjelentek s amint látszot úgy Philadelphia mint New York környékéről minden ép­kézláb hívüket elhozták. Nem tudtuk milyen formában akar­nak az “Uj Előre” hívei részt venni egy olyan mozgalom! tan, amelynek célja Magyarország régi határait visszaállítani. Külön gyűlést hirdettek ok­tóber 13-ikára este s a felhí­vásban többek között azt írják: “A nemzetgyűlésen résztvevő delegátusok elhatározták, hogy mielőtt vissza mennek városaik­ba egy nyilvános népgyülésen beszámolnak Philadelphia ma­gyarságának a nemzetgyűlés határozatairól.” Nem különös, hogy ezek a küldöttek mielőtt összejöttek az ország minden részéből, már egy külön gyűlést is elhatároz­tak. Ezen a gyűlésen e sorok Írója is megjelent. Itt hall, uk, hogy az “Uj Előre” híveit nem engedték a revíziós gyűlésre. dött aki részt vett a revíziós gyűlésen jelenti, a rendezés kö­rül nagy fejetlenség történt. Összesen harminc küldött volt. A szabadság harang megkoszo­rúzása alkalmával nevetségessé tették magukat, s jelenti a re­víziós gyűlés munkáspolitikai szellembe folyt le, az elfogadott rezoluciókkal csekély kivétellel egyettérthetünk. El lett fogad­va, hogy a munkásság is kép­viselve legyen három delegá­tussal a tizes bizottságban. A három delegátus meg lett választva eme gyűlésen. Ezek egyike Mayer Guszti. Ezen gyű­lés közönsége nagyrészt más városbeliekből volt, philai nem volt több két tucatnál. Ha a jelek nem csalnak az egységfrontot sikerült megcsi­nálni a revízióval kapcsolatban. Az “Uj Előre” hivei nagy buz­galommal vetették bele magu­kat. Részünkről az egész moz­galom nem egyébb üres szalma- cséplésnél. Nagyon ajánlatos, hogy a magyar munkásság zse­bén tartsa a kezét eme legújabb egységfronttal szemben. L. R. NYUGTÁZÁS. Okt. 20-tól — okt. 26-ig. Előfizetéseket küldtek: Anna Szedlacsk, New York.. 1 Joe Halász, Cleveland......... 1 Ch. Sas, Cleveland............... 1 Maurice West, New York.... 1 A. Refi, Lodi........................... 1 Elsie Saytos, Detroit........... 1 John Fodor, Cuyahoga Falls 1 Mayer Guszti new yorki kül- E. J. Havel, Garfield_____ 1 A helenai földrengés menekültjei. Az első pillantás a képre meggyőz bennünket arról, hogy itt is a munkásnép az, aki hajléktalanná válik, mert azoknak csak olyan viskók jutnak lakássul, amelyet a legkisebb szél vagy rázkódás romba dönt.

Next

/
Thumbnails
Contents