Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-10-12 / 862. szám

1935 október 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK ■A. K. rovata" Egy politikus vagy egy “munkás” vezér az, aki kiszi­matolja, hogy hova indul a munkásosztály és ő annak az élére tolakodik és hatalmas kerülő utakon lassítani, félre vezetni igyekszik azt az osz­tályt, amely máról-holnapra megteremthetné az emberiség boldog társadalmát, ha vezé­rei helyett saját maga intézné saját sorsának ügyeit. Az Egyesült Államok kormá­nya, a bársony székben szó- szátyárkodó politikusok elpaza­roltak 1789-től 1913-ig vagyis 124 év alatt 24 billió 521 millió 845 ezer dollárt. A technika fejlődése, a ka­pitalizmus leghatalmasabb sír­ásója egy újabb, egy “moder­nebb” kormányt hozott, amely az “Uj osztás” hangzatos frá­zisával kezdte meg működését és rövid uralma alatt őrült módra dobálja a közvagyont. Legújabb maszlagja a “Soak the Rich,” “Share the Wealth” amellyel éppen ugy mint az ed­digi ámításaival a “New Deal,” “Drive the Money Changers out of the temple” stb. félreve­zetik a politikusok fejével gon­dolkodó munkásosztályt és szen­tül hiszi, hogy a “New Deal” az ő számára is hoz valamit, ha nem többet hát munkanél­küli segélyt, aggkori biztosí­tást, vagyis havi tizenkilenc dollárt. Ez a humánus kormány, amely oly alattomosan játsza a szamaritánus szerepét 1933-ik év óta 1935 junius 30-ig elköl­tött és előirányzott 24 billió 206 millió 533 ezer dollárt. Mi jutott Amerika bérrabszolgái­nak? A hangzatos frázisokon kívül semmi egyébb! A politi­kusok és a “pénz váltók” kö­zött tűnt el mint a kántor, az ő részükre volt “Uj osztás,” de Amerika 12 millió munkanél­küli bérrabszolgáinak s a még robotolóknak helyzete napról- napra súlyosabb, és még sú­lyosabbá teszi az a tény, hogy eme válságos helyzetében a munkásosztály rémitőleg kö­zömbös, vak, másokra bizza saját sorsának intézését, ahol a Gaponok, a Rasputinnok, az is- káriát judások vezetik őt a kormány által szubvencionált pártok vagy szakszervezetek­be. És eme tudatlanságában szorosabbra huzza évezeredes láncait saját nyakán. Az “Uj osztás” kormánya 24 és egynegyed billió dollárral három esztendő alatt képtelen volt megszüntetni a munkanél­küliséget, a nyomort, a szenve­dést. Ennek a szörnyetegnek a megszüntetésére nem elégsé­gesek billiók, hangzatos frá­zisokban fetrengő kormányok vagy diktátorok, ehez egy ha­talmas eszköz szükséges és ez az Egy Nagy Szervezet a világ munkásságának a számára. Ezen szervezetnek kitűzött for­radalmi célja átvenni az iparok igazgatását, a termelés és szét­osztás irányítását és megszün­tetni a bérrendszert. Ez az ipa­ri forradalom, melynek jönnie kell, minden reform és hang­zatos frázisu jelszavak ellené­re is. A National Research League jelentése a munkanélküliségre a következő: A munkanélküliek száma 1935 junius 15-tői julius 15-ig 200 ezerrel szaporodott. Az iparokban foglalkoztattak száma ma ugyanaz ami egy évvel ezelőtt volt. A munkanél­küliek száma ellenben 700 ezer­rel szaporodott. Ezen League az összes munkanélküliek szá­mát az Egyesült Államok te­rületén 14 millió 210 ezerre te­szi a National Industrial Con­ference Board, a — munkáltatók szervezete — 10 millió 15 ezer munkanélküli jelentésével szem­ben. General Johnson New York város közmunkáinak korlátlan diktátora igazatt mondott, csur pa véletlenségből való igazat, azt mondotta, hogy New York város 240 ezer segélylistán le­vő munkanélküliéi közül min­den ötödik ember munkára képtelen a silány táplálkozás folytán. És ez a General az, aki kancsukával a kezében kíván­ja visszaverni a jobb viszonyok­ért sztrájkoló bérrabszolgákat. Milyen képmutatás, szemforga­tás ez a társadalmi rendszer, amelyben ilyen hóhérok is lé­teznek. A világ népességének szá­mát két billióra becsülik. Ha a népesség száma a mai emelke­dést megtartja, ugy a követ­kező 65 évben 4 billióra fog emelkedni. Az egész világon na­ponta 150 ezer lélek születik és csak százezer hal meg. A naponkénti emelkedés 50 ezer. Az öt világrész legnépesebb része Ázsia 950 millió lakossal, a legkevesebb Ausztrália 7 millió lakossal. Afrika 150 mil­lió lélekkel, Európa 550 millió lélekkel, Dél és Észak Amerika 230 miliő lélekkel. Eme két bil­lió néptömeg óriási része nyo­morban, szenvedésen tengődik. A technika vívmányai lehető­vé teszik, hogy a föld népessé­gének sokszori megduplázódá­sát is kényelemben tartsa el, de ennek elérésére meg kell szüntetni a nyomor, a szenve­dés, az elnyomatás egyetlen okozóját, a magántulajdont, a kapitalizmust és vele együtt a bérrendszert. A világ leghatalmasabb víz­tömege a Pacafic tenger, amely 67 millió 699 ezer 630 négyzet mértföld területen fekszik. A legkisebb az Antaretic Óceán 5 millió 731 ezer 350 négyzet mértföld területtel. A Jeges tenger területe 5 millió 785 ezer négyszög mértföld, az Atlantic tenger 34 millió 301 ezer 400 négyzet mértföld területet fog­lal el. A föld kerekségének 72 százalékát vagyis 141 millió 132 ezer 980 négyzet mértföld te­rület vízzel van borítva. A száraz földi terület, amelyen több mint 2 billió ember él 57 millió 807 ezer 420 négyzet mértföld területen fekszik. EN, EMBER... Az Industrial Workerből Irta: Covington Hall Fordította: A. Hülber. Én, ember — Én vagyok a gyilkosoknak királya! Első a ragadozó állatokban! A legféktelenebb, a legkegyetlenebb, az egész rabszolgaságba igázók között! Amerre én járok, a halál követi életemen át lépteimet. Oroszlánok bárányok, tigrisek kegyelmi angyalok hozzám hasonlítva. A madarakat a levegőben, az állatokat a mezőkön a halakat a vizekben, én pusztítom, — Embertársaimat tízezrével mészároltam, Az erdők nemes uralói is nékem estek áldozatul, Az én gunyhóim és felhőkarcolóim az ő sírjuk. Nincs olyan, ami megölhetne engem! A halál vágyai az izmaimba, csontjaimba és az agyamba, — Én vagyok a hatalmasabbaknak maradványa és túlélője! Az erdőségek és vadonoknak ura! A gyilkosoknak királya! Első a ragadozó állatokban! Én, ember — Én vagyok a legborzasztóbb, a leghatalmasabb gyilkos, kit a történelem valaha ismert! Béke e földön? Jó akarat az embereknek? Az még mindég csak az álmodozók álma, — A kereszténységben csak egy hallomás, -— De azért mégis, mégis — Az álom él tovább! Még mindég a testvériségről álmodozom! Mindég az igazság és szabadságért vágyom és küzdőm! Folyton vágyok és vágyok, a szeretet és világosságért! Felkelek — leesem, megbotlom — de azért, Én önön magamat megfogom győzni, ismerni! Én ember, én a gyilkosoknak királya, Én az életnek fogok szolgálatot tenni, — Én igazságot fogok teremteni, Én a háborúnak módjait nem fogom többé soha ismerni. STATEMENT OF THE OWN­ERSHIP, MANAGEMENT, CIR­CULATION, ETC., REQUIRED BY THE ACT OF CONGRESS OF AUGUST 24, 1912. Of BÉRMUNKÁS, published Weekly at Cleveland, O., for October 1, 1935 State of Ohio, County Cuyahoga of Ohio. Before me, a Notary Public in and for the State and county a foresaid personally appeared Louis Lefkovits, who having been duly sworn according to law, deposes and says that he is the business manager of the BÉRMUNKÁS and that the following is, to the best of his knowledge and belief, a true statement of the ownership, ma- negement (and if a daily paper the circulation) etc., of the a- foresaid publication, for the date shown in the above cap­tion, required by the Act of Aug. 24, 1912, embodied in sec­tion 411, Postal Laws and Reg­ulations printed on the reverse of this form to wit: 1. That the names and add­resses of the publisher editor, managing editor and business managers are: Name of Publisher: Indust­rial Workers of the World, 2422 N. Halsted St., Chicago, 111. Editor: Louis Lefkovits, 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Managing Editor: Louis Lef­kovits, 8622 Buckeye Rd., Cle­veland, O. Business Manager : Louis Lefkovits, 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. _ 2. That the owner is: Indust­rial Workers of the World, 2422 N. Halsted St., Chicago, 111. Joseph Wagner Gen. Sec’y Treasurer, 2422 N. Halsted St., Chicago, 111. 3. That the known bond­holders, mortgagees, and other security holders owning or hold­ing 1 per cent or more of total amount of bonds, mortgages, or other securities are: none. 4. That the two paragraphs next above, giving the names of the owners, stockholders, and security holders, if any contain not only the list of stockholders and securityholders as they ap­pear upon the books of the com­pany but also, in cases where the stockholder or securityhol­der appears upon the books of the company as trustee or in any other fiduciary relation, the name of the person or cor­poration for whom such trustee is acting, is given; also that the said two paragraphs contain statements embracing affiants full knowledge and belief as to the circumstances and conditi­ons under wich stockhoders and security holders who do not appear upon the books of the company as trustees, hold stock and securities in a capacity oth­er than that of a bonafide own­er; and this affiant has no rea­son to believe that any other person, association or corpora­tion has any interest direct or indirect in the said stock, bonds or other securities than as so stated Ly him. Louis Lefkovits, business manager. Sworn to and subscribed be­fore me this 1st day of October, Notary Public (My commission expires Jan. 30, 1938.) 1935. „ ^ Emma A. Owens.

Next

/
Thumbnails
Contents