Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-10-12 / 862. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 október 12, BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre....................... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Csomagos rendelésnél- 3c Subscription Rates: One Year ___ $2.00 Six Months _________ 1-00 Single Copy ________ 5c Bundle Orders ......— 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, Q. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _______________________Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A munka biztosítása; (P.) Az IWW programja az emberi igazságra van alapozva. Ellenez minden jogot arra vonatkozóan, hogy bárkinek joga legyen a magántulajdonhoz. Az IWW programja tiszta és vilá­gos úgy, hogy mindenki könnyen megérthesse. A jelen gazda­sági krízisben is olyan alapot nyújt a munkanélküliség megol­dására, amellyel teljesen ki lehet azt küszöbölni. A gépek fejlődése, amely megnyitotta a termelés folyama­tát, de azért mégsem szükségszerűség, hogy ez által milliók legyenek munkanélkül, mert ha a termelő eszközök fejlődésé­vel arányosan a munkaidőt is megrövidítenék úgy a munkanél­küliség teljesen kiküszöbölhető volna. Ez a megállapított tény, amit az IWW igyekszik úgy a dolgozókkal, mint a munkanél­küliekkel megértetni. A munkanélküliség megoldása csak a munkaidő megrövidítésén alapszik. A társadalmi biztosítás nem megoldás a munkanélküliség­re vonatkozóan, hanem egy olyan reform, amely csak a mun­kások megtévesztésére és a forradalmi akció meggátlására al­kalmas. Sokan a kommunisták közül is ezt elösmerik és a tár­sadalmi biztosításról úgy nyilatkoznak, hogy csak energia po­csékolás és megalkuvás a reakcióval a konc felett. Mi ipari unionisták a társadalmi biztosítást egy kapitalisz- tikus reformnak tartjuk — ami egyik alkalmas eszköz a mai rendszer fentartására. Maga a kapitalista osztály is elösmeri, hogy a munkaidő megrövidítése nagyon káros az ő üzleti vál­lalkozásukra és a rövid munkaidő behozatala veszélyezteti a profitjukat. A munkaidő megrövidítése olyan arányban, hogy a mun­kanélküliek munkához jussanak, emelné a munkásosztály élet­színvonalát. Maga az a tény, amikor a munkanélküliek munkához jut­nak a munkaerő piaca megürül, a kereslet és kínálat törvénye alapján a munkabéreknek emelkedniük kell, amely folyamat kell, hogy a munkások életszinvanalát emelje. A munkásosztály életszínvonalának emelkedése pedig csökkentené a profitot. Igen ám csak, hogy a munkaidő rövidítése csak a munká­sok szervezettsége révén jöhet létre. Azért a munkásoknak első sorban azt kell megérteniök, hogy szervezett erőre van szükségük a munkaidő megrövidítésére és ebben a szervezés munkájából a munkanélkülieknek is ki kell, hogy vegyék a ré­szüket — ha munkához akarnak jutni. Ha az IWW ezen taní­tását megtudja a munkásosztály érteni, akkor elérte a munka- biztositását. Az a megalkuvó taktika, amit a kommunistáknak nevezett elemek próbálnak tenni a társadalmi biztosítás érdekében, sem­mi más, csak kilincselés a törvényhozó testület ajtajánál, azok­nál, aik csak olyan törvényjavaslatot látnak jónak, amelyek az uralkodó osztály továbi fenmaradását biztosítják. Sokszor felvetődött az a kérdés, hogy a radikálisok miért nem lépnek egységfrontra. Azoknak csak annyit válaszolha­tunk, hogy a munkásosztály egységfrontja csak a munkaszin- helyén jöhet létre, amikor a munkások a fejlett iparokhoz meg- felelőleg forradalmi ipari szervezetekbe tömörülnek, hogy szer­vezett erejökkel biztosítsák a rövidebb munkaidőt, amely által a munkanélküliek is munkához jutnak. A munkabiztositása a munkásosztály szervezettségétől függ. Ha szervezett erőnkkel képesek leszünk a munkaidőt annyi­ra rövidíteni, hogy a munkanélkülieket munkához juttassuk, akkor szervezett erőnkkel képesek leszünk arra is, hogy a mun­kás osztály végcélját elérjük, amely nem a kommunisták kö- nyöradományt követelő társadalmi biztosításán alapszik, ha­nem a munkások szervezett munkarejének megtagadása a to­vábbi profit termelésre. $300-T SZERVEZÉSI ALAPRA Több csoportunk, amelyek hangosak voltak a szervező ki­küldésének a követelésében, a 300 dolláros alapnak a megterem­tésére ezideig nem tettek lépéseket, vagy arról értesítést még nem küldtek, pedig az idő erősen közeledik a november elsejé­hez, amikorra az összegnek együtt kellene lenni. Hol maradnak az egyesek, hol maradnak a csoportok hozzá­járulásai? Az IWW a maga valóságában; Nem amilyennek hiresztelik Angolból fordította: Vlasits Márton. (Folytatás.) A modem közlekedés és áruszállítás kikapcsolta a távol­ságokat, ezáltal közelebb hozta egymáshoz az iparokat. A vi­lág munkásságának egy táborba való tartozását az IWW fe­jezte ki leghelyesebben. Azért illő és helyénvaló, hogy az ipari­lag legkifejlettebb ország járjon elől a legcélravezetőbb szer­vezeti formával a munkásság részére. Az IWW tana a nemzet­közi proletáriátus vezérkönyve. “Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein be­lül” mondja az IWW elvinyilatkozata. Ebben a nyilatkozatban találjuk meg azt, ami meghatározza a különbséget a többi állí­tólagosán forradalmi munkásszervezetek között. Ez az eszme hirdeti az uj korszakot a munkás ideológiában és adja meg a munkásmozgalom vezérelvét. Az IWW történetének első négy évében, két irány uralta és foglalkoztatta annak tagságát, az előbbi munkásszervezeti alakulásokkal szemben. Ezek a politikai tanácsadók és politika ellenes erők voltak. Ez a két irány volt mérvadó az amerikai munkásmozgalomban egészen 1828—32-ik évi politikai munkás- mozgalom összeomlásáig az Atlanti államokban. A haladó elemek szerint ha egy mozgalom nem foglalko­zik politikával úgy természetesen politika ellenes és megfordít­va. A marxisták harcoltak a Lassalleisták ellen, Bakunin és Proudhon követői szintén vitatkoztak egymás és az előbbiekkel. Amikor az ipari program le lett fektetve, úgy a munkás­politikusok, mint a politikaellenesek igyekeztek az uj mozgal­mat a saját céljaikra megnyerni. Az eredményben mindkét irány csalódott. Ennek dacára mindketten azt hiszik, hogy győztek, és hogy ezáltal az IWW veszített. A tény ezek ellenében az, hogy az IWW mindkét irány uralmát elvetette és mindegyik iránytól csak azt fogadta el. ami megái ja a bírálatot. Elfogadta Marx gazdasági tételeit, de elvetette a spekulativ filozófiáját, helyette átvette más filozófusok tanait, olyanokat, amelyek he­lyesebben állnak összhangban a munkásosztály gyakorlati küz­delmével. Legtöbbet vett át a Marx, Engels és Dietzgen taní­tásaiból, de elvetette ezek filozófiáját, amelyek a munkásság fölszabadulását politikai utón tanítják. Nem anarchisztikus, mert céljai és szervezeti formája erősen központosított, amely az iparok vezetését és ügyeit kollektivisztikus, közösségi és nem individualisztikus, egyéni szempontból akarja intézni. Csak egy pontot vett át az anarchista tanításból — elveti a politikai párt akciót mint eredményes hatásos fegyvert a munkásnép föl­szabadulására. Az IWW gazdasági szervezet, gazdasági téren működik, gazdasági eszközöket használ mindig a gazdasági célok elérésében, végcélja az ipari társadalom. Az IWW világnézete az elismert gazdaságitani világnéze­tekből fejlődött. Ellentmond azoknak a nézeteknek, amelyek nem szervezett emberi munka, hanem más módokkal és eszkö­zökkel akarják a kapitalizmust megdönteni. A társadalmi fej­lődés is bizonyítja az IWW azon tanát, amely az uj társadal­mat a régi keretein belül építi. Bizonyítja azt, hogy az em­beri társadalomban megtörtént változások nem politikai, ha­nem gazdasági okokból történik. Továbbá azt is, hogy a gazda­sági fejlődés csak akkor öltötte magára a politikai formát, ha már képes volt a forradalmi felelősséget viselni. Nincs okunk azt hinni, hogy a kapitalista társadalom kivétel lesz ebben a történelmi fejlődésben. Ha majd a proletáriátus a szervezke­dés által elérte azt a fejlődési fokot, amely képessé teszi a tár­sadalmat vezetni, válik ténnyé az ipari átalakulás a forradalom. Oroszország a legeklatánsabb példát mutatja arra nézve, hogy mi történik akkor, ha nem építjük az uj társadalmat a régi keretein belül. Nem az orosz forradalmárokat tesszük fe­lelőssé az adott viszonyokért, ők megtettek minden lehetőt, de az ipari és gazdasági állapotok fejletlensége és szétzüllése foly­tán, dacára az igyekezetnek nem érték el céljukat, ők megcsi­nálták a politikai forradalmat, de az ipari fejletlenség folytán Oroszország állam kapitalista formát öltött, kommunista terme­lési forma helyett. Nem azért lett ez igy, mert az orosz forra­dalmárok igy akarták, hanem azért mert a gazdasági fejlődés törvénye minden államformán belül ugyanaz. Az oroszországi fejlődés alátámasztja az IWW tanát. Gazdasági és nem politi­kai vagy katonai szervezkedés utján tudjuk az uj társadalmat a régi keretein belül fölépíteni. IPARI SZERVEZKEDÉS AZ IPAROKBAN. Vegyük példának a szénbányászatot és nézzük, hogy mi­képen van az iparilag szervezve. Ha a szénbányászok iparilag szervezkednek, ezáltal nem lesznek megakadályozva más, nekik tetsző ténykedésben. Ha az nekik úgy tetszik elmennek szavaz­ni, vagy nem szavaznak, ha azt ők jobbnak látják. Járhatnak templomba ha kedvük tartja, de a helyett otthon is maradhat- xicik (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents