Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-10-12 / 862. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD ______Cleveland, Ohio pending------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­VOL. XXIII. ÉVFOLYAM._________________CLEVELAND, 1935 OKT. 12. ________ NUMBER 862 SZÁM. TOM MOONEY ARTATLANSAGA A NAPNÁL IS VILÁGOSABB A CSELSZÖVÉS RÉSZLETEI MOST KERÜLNEK NYILVÁ­NOSSÁGRA, MELY ALAPJÁN ELÍTÉLTÉK MOONEYT ÉS BILLINGSET. SAN FRANCISCO, CAL. — Tom Mooney ügye a californiai felső biróság előtt most van folyamatban és a tanuk hajme­resztő vallomásokat tesznek az elitéltetés részleteiről, me­lyek az elitéltetésnél nem ke­rültek napvilágra. Első tanú­nak Izrael Weinberg jitney ve­zetőt hallgatták ki. Weinberg az első tárgyalásnál azt vallot­ta, hogy a taxiján ment Moo­ney a Market Streetre és min­den baj nélkül helyezte el a kézitáskát a robbanó anyaggal a Stewart és Market utcák sar­kán, melynek következtében néhányan életüket veszítették és sokan megsebesültek. A cselszövést — minden va­lószínűség szerint felső parancs­ra — egy Martin Swanson nevű detektív készítette elő, aki a Pacific Gas and Electric Co. szolgálatában volt. Swanson azon a napon állandóan követte Mooneyt és mindenkit, aki az üggyel kapcsolatban volt. Wein­berg elbeszélése szerint, Swan­son felfogadta őt, hogy vigye a Seven Miles Househoz és visz- sza. Alig, hogy beszállt Swan­son a taxibe, kédezte Weinber- get, hogy ismeri-e Mooneyt. Miután a felelet igenlő volt, a detektív mutatta az iratot, mely szerint 5000 dollár juta­lomban részesül az, aki nyomra vezeti a hatóságokat és segít elítéltetni a dinamitozót, aki elhelyezte a bombát a kompánia tulajdonát képező épület előtt. Swanson a következő szavak­kal igyekezett rábeszéni a ve­zetőt: “Weinberg, nem ütközik nehézségekbe elitéltetni Moo­neyt. Egy kis körülményes bi­zonyíték elég hozzá.” Ez a ha- mistanuskodásra való kisértés, utálatot keltett Weinbergben és visszautasította az ajánlatot azzal, hogy “én nem tudok sem­mit Mooneyról és nem vallók el­lene.” Swanson ezután ajánlot­ta, hogy gondolja meg a dolgot és néhány nap múlva találkoz­nak. Weinberg azt felelte, hogy nincs mit meggondolni és kiparancsolta a taxibői a detek­tívet. Ezt követőleg Weinber- get is letartóztatták és a cellá­ban meglátogatta őt ismét Swanson és nevetve ezeket mondta neki: “Ugye mondtam, hogy legyél jó fiú, nem? Mond­tam, hogy még a kezeim közé kerülsz és most itt vagy.” Ed Nolan, aki vádlott társa volt Mooneynak, de ellene min­den vádat elejtettek, szintén tanúskodott Mooney érdekében. Nolan nem a legjobb hangulat­ba volt és válaszai rövidek de csípősek voltak. A lomokra vo­natkozólag, melyeket azon ház pincéjében találtak, ahol annak idején lakott kijelentette, hogy a motoros kerékpár kivételével, mely Mooney-é volt, a többi az ő tulajdona volt, és Mooneynak semmi köze nem volt azokhoz. Részletesen ismertette, hogy a keserű sót tartalmazó csoma­got, mint keresztelték el a de­tektívek “robbanó anyagnak.” Annak idején ezekről nem val­latták Nolant aki kijelentette, hogy “éppen az a hiba ebben (Folyt, a 8-ik oldalon.) LE A HÁBORÚKKAL! A MUNKÁSNÉPNEK — A VILÁG BÁRMELY RÉSZÉBEN — NEM LEHET ÉRDEKE ÉS CÉLJA A TöMEGGYILKOSSAG. TERV A NÉPMILLIÓK LEGYILKOLÁSÁRA Hosszas felkészültség után az elmúlt héten kezdetét vette az Olasz-Abeszin háború, amely gyújtó pontja lehet egy újabb világháborúnak, amely pusztításaiban borzalmasabb lesz minden eddigi háborúknál. Pedig még ma, huszesztendő után is hátborzongva hallga­tunk egy-egy eseményt a há­borúból, amely a pusztításban nem tett külömbséget ifjú és öreg vagy gyermekek között. Nem egyszer adtunk hirt ar­ról, hogy egyes országok mi­lyen hatalmas összegeket köl­tenek évente hadseregük és ha­dászati felszerelésük fejleszté­sére, mert hiszen valamennyi ország kapitalistájának egy az érdeke, árujának, termékének piac szerzése. Pedig nincs ma ország, ahol a gépesített termelés mellett is évekig nem folyhatna a mun­ka, ha alkalmat és módot adná­nak a nép széles rétegeinek, hogy hozzá jusson, hogy meg­szerezze mindazt, amire az em­rr MICSODA LEHETŐSÉGEK Múlt lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy a bányász unionhoz tartozó négyszázezer munkás a husszu hónapok al­kudozása után a sztrájk fegyverét volt kénytelen alkalmazni, hogy követelését a bányabárókkal szemben érvényesítse. A munkabeszüntetést megelőzően ötször hosszabbította meg az union az időt arra, hogy békés megegyezésre jusson a mun­kaadókkal, amiáltal bőséges alkalmat nyújtott ahoz is, hogy minden talpalatnyi területet megtöltsenek kiaknázott szénnel. A bányabárók ismerik a szervezetet, amelyikhez a bányá­szok tartoznak és igy tudják, hogy a már kibányászott szénnel zavartalanul lebonyolíthassák az üzleteiket, mert azt az ugyan­azon unionhoz tartozó vasutasok és egyébb a szállítási iparban dolgozó munkások elviszik a rendeltetési helyére. Mindjobban megviláglik, hogy az unionnak csak kis része volt abban, hogy a munkaadók ilyen rövid idő alatt megegyez­tek a munkásokkal abban a néhány centnyi béremelésben, ame­lyen a tárgyalások megszakadtak. Az IWW szemüvegén vizsgálva az eseményeket minden túl­zás nélkül azt Írhatjuk ide, hogy négyszázezer munkás meg­mozdulása egy iparban az IWW tanítása szerint, nem csak a bányászok helyzetében képes — centes javításokat biztosítani — de úgy a bányaiparban, mint az azzal kapcsolatos összes munkálatokon olyan forradalmi változásokat tudott volna ér­vényesíteni, amely egész Amerika dolgozóira kihatással lett volna. Sajnos ezt a bányabárók az ország munkaadók szövetségé­vel egyetemben tudják és ezért minden makacsságuk mellett módot adnak a szakszervezeteknek, hogy a munkásokat elvon­ják az IWW megismerésétől. De az a körülmény, hogy e négyszázezer bányász között is van már egy tömeg, amely elégedetlen a kötött megegyezés­sel, bizonyitia. hogy az inari szervezet eszméje tért hódit és győzedelmeskedni fog a dolgozók javára. béri életmód mellett szüksége lenne. A nem rég pusztított háború óta számtalan esetben beigazo- lást nyert, hogy a háború, a népek egymás gyilkolása csak egyes kapitalisták érdeke, akik sajtót, szószéket megvásárol­nak, hogy az úgynevezett köz­véleményt üzleti érdekeiknek megfelelőleg irányítsák. Ipari unionisták véleménye és állásfoglalása a háborúval szemben nem lehet más, mint­hogy NEM JÁRUL HOZZÁ ANNAK LEHETŐSÉGÉHEZ. Ipari unionista nem dolgoz­hat olyan munkákon, amely közvetve háborús feleket szol­gálnak. EGYEDÜLI MÓDJA minden háború megakadályozásának a hadsereg muníció és élelmezési szükségletének a megtagadása. Az Olasz-Abeszin összecsa­pást követni fogja az újabb vi­lágháború, ha a dolgozók hadse­rege a háborús uszítok felé nem kiáltja, hogy HÁBORÚS CÉLOKRA NEM TERME­LÜNK. Újabb befektetések a GMC telepeken A General Motor Corporáció elhatározta, hogy 50 millió dol­lár befektetéssel a legmoder­nebb alapokra fekteti meglévő telepeit. A társaság igazgató­ja kijelentette, hogy ezen 50 millió dollár egy része Angol és Németország területén levő gyáraik modernizálását is ma­gába foglalja. Uj telepeket lé­tesítenek Pontiak Michiganbe 3 millió 500 ezer dollár értékben. Uj telepeket építenek Indiana- polisban, ahol a repülőgépek gyártását kezdik meg. A Gene­ral Motor Co.-nak ez év első hat hónapjában csekély 83 mil­lió 729 ezer 838 dollár tiszta bevétele volt. A General Mo­tor Corporáció százezernyi bér­rabszolgái együttvéve nem vol­tak képesek, nem 83 millió de még 83 ezer dollárt sem félre tenni, hogy a fejük felett ros­kadozó viskót megjavítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents