Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-03-30 / 836. szám

1935 március 30. BÉRMUNKÁS 3 oldal Általános érdeklődés kíséri a Bér­munkás állásfoglalását a Munkás Betegsegélyző Szövetség ügyben Már néhány lapszámunkban beszámoltunk azokról az ese­ményekről, melyek már köz­ügyekké fejlődtek a Munkás Betegsegélyző Szövetségben. Sokak részére meglepetés volt szigorú állásfoglalásunk, külö­nösen az ellenséges táborban bámulnak, hogy ilyesmi is lé­tezhet. A Bérmunkás hosszú évek óta anyagi támogatást kap a Szövetségtől és mégis ilyen bátor őszinteséggel szá­mol be az ügyekről, olyan han­gon, mely a vezetőség részéről a támogatás megvonását ered­ményezheti. Különösen az Uj Előrés ba­rátaink előtt érthetetlen állás- foglalásunk, akiknek már szin­tén volt hasonló házügyük, az ügykezelést helytelenül intéző vezetőségük, akik még mai napig sem adtak elszámolást az Önképzőék 107 ezer dollár va­gyonáról. De azért az Uj Elő- réék még soha nem támadták betegsegélyzőjük vezetőségét. Nekik minden jó amit a veze­tőség csinál, mert náluk az anyagi támogatás számit csak, az Uj Előre hasábjai nyitva állanak pénzért bárki részére. Megvásárolható mint bármelyik prostituált sajtó. Még nem felejtettük el, a Sing Sing börtönében üdülő Partos urat, akinek csaló hir­detését 2.500 dollárért félolda­lon tették közzé az Uj Előré- ben. ők már tudták akkor, hogy Pártos ur csaló, éppúgy mint ahogyan mi tudtuk, de mert 2.500 dollár egysummába jelent valamit, hát alkalmat adtak egy közönséges csaló­nak, hogy a magyar munkások keservesen félrerakott dollár­jait kicsalja. Tehát világos, hogy az Uj Előréék üzlettársai voltak Par­tosnak éppolyan bűnösök, mint maga Partos ur. De azért sza­badon járnak, mint ezen bűn­ügy csendes társai, akik azzal védekeznek, hogy ők nem tud­ra a látszat alapján Ítélsz el . . . Pedig, Ernest, most is sze­retlek és soha mást nem sze­rettem. A férfi eszébe jutott a lázas gyermek s türelmetlenül igy szólt: — Most sietnem kell . . . — Várnak? . . . Vigyél ma­gaddal, Ernest . . . nem bírom már ezt az életet ... és nem tudok nélküled élni! A férfi eszébe jutott, hogy a gyermek lázában folyton az anyját hívogatta. Hirtelen igy szólt: — Valerie . . . gyere ve­lem . . . Amikor másnap reggel az or­vos újra eljött, a gyermek mel­lett nem a nevelőnő ült, hanem egy idegen, fiatal nő . . . Bra- quart pedig ezzel fogadta: — A láz már hajnalban le­szállt s a gyermek egészen frissnek látszik . . . ták, hogy Partos csak a mun­kások pénzét akarta kizsarol­ni. Ez a védekezés a kapitalis­ta törvényhozás előtt megállja helyét. De van egy másik tör­vényhozás, mely a munkás igaz­ság alapján áll, a munkásosz­tály forradalmi céljainak a szempontjából. Itten munkás­szempontból mérnek és hoznak ítéletet. A Bérmunkás csak kizárólag ennek a törvényho­zásnak a szabályai szerint áll fönn és létezik. Ezért soha nem lehet Partos féle csalóknak az üzlettársa, mert hasábjain, még millió dollárokért sem je­lenhetne meg kapitalista hir­detés. A Bérmunkás részére ez az erkölcsi szabály az egyleti élet­ben is ott, ahol a munkásérde­kek mint az össztagság érdekei­nek, megvédéséről van szó. így tehát mi függetlenek vagyunk az anyagi támogatás kérdésé­nél, csupán csak az igazság kérdése mérvadó előttünk, hi­szen ezért vagyunk minden ál­dozatok árán harcosai a mun­kásmozgalomnak. Amikor tehát arról van szó, hogy a jelenlegi vezetősége a Szövetségnek eltért a hosszú évek óta gyakorolt pontos és lelkiismeretes ügykezeléstől mellyel a Szövetség össztagsá- gának vagyonát az utolsó cent­ig megvédelmezte, csak termé­szetes, hogy nekünk kötelessé­günk volt a tényeket megírni. Sőt megtagadtuk volna tiszta múltúnkat, ha szemethunyunk akkor amikor azt Játjuk, hogy egyes vezetők az össztagság pénzét, egyéni céljaikra használ­ják fel. Minden gondolkozni tudó tagja a Szövetségnek tisztán kell lássa azt a visszaélést amit pl. az east pittsburghi Magyar Ház ügyénél követett el az in­téző bizottság. Amikor egy tel­jesen csődbe jutott vállalkozás­nak, újabb kölcsönt utalt ki. Egy egyesület intézőinek sokkal jobban kell vigyázni az össztagság vagyonára, min.tha az a saját vagyonuk volna. Mi­lyen erkölcsi alapon kérhet bi­zalmat egy olyan intézőség akik csáki szalmájaként kezelik a tagság pénzét és csődbe jutott vállalkozásnak utalnak ki köl­csönöket. Hát nem tudják azt, hogy pl. new yorki U. S. Bank in­tézőit ugyanilyen manipulációk­ért tették hűvösre két eszten­dőre. Igaz, hogy ott nagyobb összegekről volt szó, de milyen biztosítékunk lehet arra, hogy­ha a Szövetség vagyona tovább gyarapszik, nem-e hasonló for­mában tovább folytatódik a lel­kiismeretlen ügykezelés. Éppen ezért mi a dolog kezdetén MEG­ÁLLJT kiáltottunk, kizárólag az össztagság érdekét véve fi­gyelembe. A vezetőségnek ez nem tetszik, az Uj Előréék bá­mulnak rajta, de a tagság gon­dolkozni fog. Mi azt hisszük, hogy éppen azért mert anyagi támogatást kap a Bérmunkás a Szövetség­től azért kettős kötelességünk volt megírni a helyzetet. Nem úgy mint az Uj Előréék, akik a saját vezetőségüket hasonló ügyekben támogatták. Az Elő­réék erkölcsi felfogása szerint, nekünk is hallgatni kellett vol­na, a konvención pedig megdi­csérni a vezetőséget és ezért nagyobb anyagi támogatást kérni, ami bizonyos, hogy meg­adták volna. A Bérmunkás harcban áll a pártfékerek és minden fajta élősdiek ellen, akik a munká­sok tudatlanságán virágzanak. Nem lehet barát, nem lehet testvér, amikor munkásérdekek sárba tiporásáról van szó, csak KÍMÉLETLEN HARC LEHET. Ebben a harcban a Szövetség tagsága megfogja ismerni kül­ső és belső ellenségeit és meg­fogja ismerni igazi barátait is. A Bérmunkás ebben a harcban az össztagság oldalán áll és a közeli hetek bizonyítani fogják, Martins Ferryben levő telepe nagyban készül arra a sztrájk­ra, amelyet az unió tisztvise­lők hónapokkal ezelőtt a ta­vaszra behirdettek. Ennek a telepnek a munkásai is szervezetlenül állanak, mert azt a laza tákolmányt, amit a társaság company union név alatt állított fel, maga a gyárve­zetőség sem látja kielégítőnek és tudja, hogy az agyon sanyar­gatott munkások az első felszó­lításra, a munka beszüntetés fegyveréhez fognak nyúlni, hogy a maguk és családjuk helyzetén javítsanak. Erre az alkalomra készül elő az U. S. Steel teljes erejével. Ezt igazolja az a tény, hogy amig csak a közel múltban két- három napokat dolgoztak a munkások, addig most teljes hetet dolgoznak és a telep min­den zugát megtöltik a felhal­mozott árukkal. Mert a most készülő munka nem rendelés, csupán a raktárba kerül, hogy a beígért sztrájk esetén a válla­lat a kész munkákból szállítani tudja majd a rendeléseket. Az U. S. Steel Corporation- nak Martins Ferryben vannak szén bányái is, amelyek szin­tén erősebben dojgoznak ma, hogy az acéltelep szénszükség­leteit, valamint a raktárakat ellássák szénnel. A vállalat úgy gondolkodik, hogy most ad egy kis munkát a bányászoknak is, fel halmoz­zák a szenet és a nyárra úgy a bányászokat, mint az acél mun­kásokat még a sztrájk nélkül is elküldik az Ohio River part­jára nyaralni és amikor jól ki­éheztek, akkor olyan bérekkel veszik vissza őket a munkára, amilyent az acél trust nekik felajánl. A Steel Corporation Martins Ferry bányájában dolgozó mun­kások egy része felismerte az előtte álló sötét jövőt és azt elkerülendő felkereste a válla­lat által kinevezett bizottságot, amelynél szóvá tették, hogy a mostani munka idő túlhaladja az NRA szabályát és annak betartását kérték. Ha a munkások eddig nem hogy az igazságnak győzni kell. A Cleveland és környéke osz­tályok értekezletet tartottak az elmúlt vasárnap Clevelan- don hogy közös megállapodás­sal utasítsák vissza az intéző- bizottságnak a Szövetség mun­kás jellege ellen tervezett me­rényletét. Az intéző-bizottságot a kö­zelgő konvención anyagilag fogja felelőssé tenni az értekez­let az east pittsburghi Magyar Házba befektetett újabb nyolc ezer dollárért. Megállapította az értekezlet, hogy Pittsburgh vagy East Pittsburgh nem alkalmas töb­bé a Szövetség központjának és ezért Philadelphiába való áthelyezéséért lép harcba. Több igazán demokratikus tervvel készül a Szövetség tag­sága kiemelni az egyesületet abból a mocsárból, amelybe az intéző-bizottság bele akarja sülyeszteni. tudták, hogy a gyárosok vagy a company uniók által megvá­lasztott vagy kinevezett inté­zők nem a munkások, hanem a gyárosok érdekét szolgálják, ak­kor azt most tisztán láthatták, mert ez a bizottság bár nem merte tagadásba venni, hogy a telep arra készül, hogy a nyárra beszünteti a munkát, hogy a munkabért újból le­nyomja, mégis a munkások el­len, a vállalatnak adott igazat, úgy magyarázva, hogy az NRA azt írja elő, hogy a bányák 35 órát dolgozzanak hetenként és mivel ezt az időt a közel múlt­ban nem dolgozták ki, mert hi­szen csak 2—3 napokat dol­goztak, az acél trustnak most jogában van az elmaradt mun­kaidő helyett többett dolgoz­tatni. Ez a “munkás” bizottság határozata. A bányászok, az acél munká­sok és általában minden bér­munkás kell, hogy felismerje azt, hogy az NRA, Roosevelt elnök és a munkásokon kívül minden kísérlet vagy ígéret a munkás helyzetének a megja­vítására, nem jelent mást, mint a munkaadók érdekének az elő­mozdítása. A munkásság nem is várhat ezektől egyebet. De mert azt sem nézheti öl­hetett kezekkel, hogy ő maga és családja elsorvadjon, elpusz­tuljon, meg kell, hogy értse az ipari szervezet tanítását, amely egy telepnek valamennyi mun­kását Egy Nagy Szervezetbe tömöríti, amely szervezetnek tagja kell, hogy legyen vala­mennyi bérért dolgozó munkás, akik a szolidaritás jelszavával és annak a legszélesebb gya­korlásával indítanak harcot a munkaadók ellen. Minél előbb ismeri ezt fel a munkásság és nagy tömegek­ben lép az Egy Nagy Szervezet­be, annál hamarabb jutt el cél­jához, amely a bérrendszer meg­szüntetése kell, hogy legyen. Nyers. ~NÉZZE MEG A~TaPOT HOGY LEJÁRT-E AZ ELŐ­FIZETÉSE. HA IGEN ÚJÍT­SA AZT MOST MEG ÉS KÜLD­JE BE AZ ELŐFIZETÉSÉT. A United States Steel Corporation

Next

/
Thumbnails
Contents