Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-03-16 / 834. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD py Cleveland, Ohio pending VOL. XXIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1935 MARC 16. NUMBER 834. SZÁM.-------------------------------------------------------------------------------------------:•) ----------------A National Screw Míg. sztrájkoló munkásai közt a hét folyamán sem járt sikerrel a gyáros kísérlete a szolidaritás megbontására. Pedig ezt nagyon óhajtják már, mert az egyik főrészvényes kijelentése szerint legalább többszáz dollár kár ja van a vállalatnak minden nap. Ez a naiv részvényes, aki egyébként szereti magát a munkások barátjának feltüntetni, tagadja, hogy gunmene- ket alkalmaznak. Arról az EGY-ről ugyan ő is tud, aki a gyár előtt ácsorog, a másik szerinte ennek csak a barátja. Amikor a munkások, akik véletlenül találkoztak vele, azt mondták, hogy az ő barátaik is csak igy jönnek velük a picket lineba, ravaszul elmosolyogta magát. Egyebekben most is hangoztatta, hogy ő már legszívesebben látná, ha a régi munkásaik vissza lennének. Amikor erre azt a választ kapta, hogy ez nem a munkásokon múlik, azt felelte, hogy ha tőle függne már bent is lennének, de ő maga is gondolja, hogy ez a helyzet nem tarthat soká. A meglepetést nem tudta palástolni ez a főrészvényes, amikor az egyik több mint huszesztendeje ott dolgozó munkás egy sürgönyt mutatott meg neki, amelyen egy másik gyár azonnali munkára hívja, de ő nem mehet addig, amig ezt a sztrájkot végig nem harcolja. A főrészvényes meglepetését a munkásbecsület ilyen megnyilatkozása okozta. Annyit kivettek az elejtett szavaiból, hogy már a gyár vezetősége Washingtonhoz fordult, hogy esetleg onnan tegyenek valamit ez áldatlan helyzet megszüntetésére. Szerdán délután vagy ötven scab egy tömegben kijött a gyárból, fedezve ugyan annyi gunmen által. A terv itt az volt, hogy a sztrájkolok meg fogják őket támadni és ez indokolté fogja tenni a másnapi tárgyaláson a tiltó parancs kiadását. A sztrájk bizottság azonban hamar átlátta a helyzetet és a scabek csalódottan marsoltak vissza az épületbe. Másnap maga a gyárvezetősége vonta vissza a tiltó parancs kérelmét, mert nem akarta magát kitenni a munkások előtt a nevetség tárgyának. A héten is számos letartóztatás történt, csak szombaton tizennyolc ezer dollár értékű bondra volt szükség a letartóztatottak kiváltására. A gyárban a termelő munka nem folyik, mert segítő munkáson kívül nincs bent munka erő. Ezért kell, hogy rövidesen közeledés történjen a gyáros részéről, ahol a feltételeket majd a munkások diktálják, amelyben előlfog járulni mindazoknak a telepről való eltávolítása, akik a patkány, a munkás áruló szerepét töltötték be. Ez a tudat csak fokozza a munkások kitartását és szolidaritását. A takarító munkásnők harca ma is szilárd, dacára annak, hogy az erőszakosságok itt sem hiányzanak. A héten is két munkás asszonyt letartóztattak. Az egyik Anna Kralic öt gyermeke várta vissza a picket linebcl, mig a másikat Mary Kobust három apró gyermeke. A szervező bizottság még az este kihozta őket a börtönből. Elizabet Sloboduktot bűnösnek találta a biró, mert a múlt hét egyik estélyén érzelmeinek kifejezést adott egy scabel szemben. Hogy kihágása nem ismétlődik egy esztendőn belül, a biró ítéletet nem hozott. A munkásnők minden este picket alatt tartják a Terminal Tower épületét és bíznak benne, hogy hosszú harcuk győzelemmel fog befejezést nyerni. Tiltó parancs a New Deal amikor a műk áltató érdeke úgy kivánja A közelmúlt napokban gyorsegymásutánban két bírói döntés fosztotta meg az NRA-t a képzelt jogától a bérek rendezése és a kollektiv tárgyalásokat illetőleg, mely a nevezetes 7-A szakaszban van lefektetve. Kentucky állam Louisville városában Ch. I. Dawson biró 35 bányatársaságnak tiltóparancsot adott a puhaszén kodéban előirt rendeletek végrehajtása ellen, mely szerint alkotmány ellenesnek minősiti a kongresszusnak azon kísérletét, hogy beleszóljon a bérek rendezésébe. “Ez ország polgárainak — mondja a bölcs biró — meg van a joguk, hogy üzleti ügyeiket a hatósági közegek alkotmányellenes beavatkozása, vagy irányítása nélkül intézzék.” Ugyan ez a Dawson kétségbe vonta a szövetségi kormány azon jogát, hogy a közre veszélyes, düledőben levő épületeket kormány kölcsönnel újra építsék. Az egyén jogaiba való beavatkozás “sérelmet tartalmaz a polgárok magántulajdon jo- a eilen állítja Dawson. Ez esetben a “beavatkozás ott történik hogy az egyik polgárt magasabb bérek fizetésére akarják kényszeríteni mint amit az hajlandó fizetni.” Röviden: a birói döntés a magán tulajdonjogát vette védelembe az emberi joggal szemben, hogy a munkások oly bért kaphassanak, melyből valahogy meg is élhetnének. A 7-A szakaszt ugyancsak alkotmányellenesnek nyilvánította J. P. Nields biró, amikor megtagadta a kormány által követelt tiltóparancsot a Wier- I ton Stel Co. ellen, hogy az ne akadályozhassa meg a National Labor Board által még 1933- ban elrendelt szavazást a szervezet megválasztására vonatkozólag. A Weirton Co. “nincs érdekelve államközi kereskedelemben” és igy a kongresszus nem irányíthatja akcióiban — jelentette ki a biró. Bár a vállalat által termelt árukat az állam határain túl is szállítják, de a vállalatnak ebben nincs része — okoskodik tovább. Dacára annak, hogy a tanuk százai vallották Weirtonból, hogy a kompánia kényszeritet- te a munkásokat, hogy a kompánia unióra szavazzanak, a biró mégis úgy találta, hogy “a I munkások képviseltetését szol- l gáló tervezet (Weirtonba) alkalmat ad a munkásoknak, hogy törvényes és hatásos szervezet képviselje őket a kollektiv tárgyalásoknál, saját maguk által választott megbízottak utján.” A New Deal egyetlen reménye ezek után még abban le- j hét, hogy a felsőbb bíróság I megváltoztatja ezen döntését. A munkásság egyetlen reménye azonban az Általános Sztrájk, amely megdönti a szervezett paraziták hatalmát. Minden oldalról ezzel a> témával foglalkoznak, de logikus megoldást csak azok aj álhatnak és ajálnak akik a munka- nélküliség okát az ipari fejlődésre vezetik vissza és a társadalmi rendszer hibáit tisztán a termelési rendszerbe találják. Az ipari fejlődés meghozta a géprendszer korszakát, amikor ugyan azon áru elkészítéséhez, amit a múltban emberi erővel végeztek és amelyeknek elkészítéséhez praktikus gépek vannak, ami sok emberi munkaerőt tesz feleslegessé. Ha az ipari fejlődéssel a társadalmi fejlődés is párhuzamosan haladt volna úgy a mai állapot nem következett volna el. Amennyiben a géprendszer meggyorsította a termelést és ezzel párhuzamosan az emberi munkaerőt nem kiküszöbölni, hanem olyan arányban megrövidíteni, amilyen arányban a gépek helyettesítik azt. A munkanélküliség megszüntetése még a mai rendszerbe is keresztül vihető volna, ha a kapzsi kapitalista osztály nem szokott volna hozzá az ezer százalékos profithoz, amelyhez görcsösen ragaszkodik. A munkanélküliség megoldása csak a munkaidő megrövidítésen alapszik, még pedig olyan arányban kell a munkaidőt megrövidíteni, amilyen arányban a termelő eszközök meggyorsították a termelés folyamatát. Vagyis ahány százalékot tesz ki a munkanélküliek száma olyan aránnyal megrövidíteni a munkaidőt. Ez a logikus megoldása a munka- nélküliségnek. Erről azonban a kapitalista osztály hallani sem akar, mert ezzel saját sírját ásná meg. De viszont a munkás- osztálynak akár még a dolgozók táborához tartozik, akár pedig a munkanélküliek táborába van, közös erővel ezen irányba kell haladni. Harcot kell folytatni a munkanélküliség megszüntetésért. Ezt a folyamatott csak úgy hajthat- (Folyt. a 7-ik oldalon.) Nem nélkülözheti mar sokáig a a termelő munkásait a sróf gyár A munkanélküliség megoldása
