Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-03-09 / 833. szám
1935 március 9. BÉRMUNKÁS 5 oldal Az AFof L nem szervezi az acél munkásokat TÖRVÉNYES CSALÁS NEW YORK, N. Y. — Megbízható forrásból jött értesülés szerint az American Federation of Labor végrehajtó testületé az acél ipar munkásainak szervezését, bizonytalan időre a polcra helyezte. Az acél ipar szervezésére vonatkozólag nagy gonddal összeállított tervezet került a közelmúltban ülésezett végrehajtó testület elé, azonban a szakmai szervezkedéshez még mindig görcsösen ragaszkodó reakciós tisztviselők lehengerelték az ajánlatot. Azon kis csoport, amely a végrehajtó bizottságban hive az ipari szervezkedésnek, szembe találta magát a szakmai szervezkedés exponenseivel, akik továbra is megmaradnak amellett, hogy a nehéz iparok munkásait széttagolják. Az első tárgy, amely szőnyegre került a végrehajtó bizottsági ülésen a buttei vörösréz bányászok ügye volt. A Mill, Mine and Smelter Workers International Union meg- fellebezte az AFofL Metal Trade Department j ének azon döntését, hogy a buttei ércbányákban dolgozó munkásokat az AFofL szabályai szerint szét kell szervezni a különböző szakmai szervezetekbe. A döntés szerint a vesztes a MM&SW union, amelynek eddig sikerült ellenőrzése alá szervezni az ipar összes munkásait. A jövőben az összes szokmai munkásoknak ki kell válni ezen szervezetből és kizárólag, csak a bányászok tartozhatnak ide. A fenti ügy nyomán került napirendre az acéltelepek munkásai szervezésének ügye,^ mely a tervezet szerint szintén az ipari alapon folyna. Ez azonban nem találkozott az AFofL vezérek helyeslésével és hogy ezt meggátolják, határozatot hoztak, hogy ily irányú szervezési akcióra az AFofL pénztárából egy vörös centet sem költhetnek. Az AFofL csak oly szervezési akciót támogat, mely biztosítja, hogy a lakatosok külön, a mintakészitők szintén, a villanyszerelők, ácsok és az összes szakmák külön-külön szervezethez tartozzanak. ^ Az acél iparban dolgozó munkások azonban ragaszkodnak az ipari szervezkedési formához, ami nem kis fejfájást okoz az AFofL basáknak. Ily akció következményeként Mike Tighe az Amalgamated Association elnöke 13 osztályt zárt ki a szervezet kebeléből, amiért ezek az ipari szervezkedés hívei. Az acél ipar szervezésének polcra helyezését Mr. Green azzal okolja meg, hogy az autó és más iparokban felmerült nyomasztó kérdések elintézéséig, minden akciónak várni kell. Az AFofL végrehajtó testületé minden oly akcióknak útját vágja, mely az ipari szervezkedést célozza. Eszerint .az autó iparban eddig létező Federal Union szétszaggatásra kerül, amennyiben minden szak- szervezet követeli, hogy a hatáskörébe tartozó szakmunkások csatlakozzanak a megfelelő szervezethez. Hogy mire fog ez vezetni, azt a közel jövő fogja megmutatni. Egyes iparok munkásai komolyan foglalkoznak a kérdéssel, hogy kiváljanak az AFofL-ből, amely még ma is az elmúlt században megfelelő — de ma már idejét múlta szakmai szervezkedést kényszeríti a munkásokra — és oly szervezet felépítésén fáradoznak, amelyben az ipar összes munkásai megtalálják a helyüket. A jelek szerint az Ipari Szervezkedés eszméje még a leggondosabban védett falakat is áttöri. Az AFofL vezérei tiltakozhatnak és hozhatnak határozatokat ellene ez nem fogja megállítani a folyamatot. Az ipari munkásság érzi a szakmai szervezkedés hátrányosságát és a jelen termelési viszonyoknak megfelelő szervezkedési forma után kutat. Az IWW már 30 évvel ezelőtt lerakta az Ipari Szervezkedés alapját. 30 éves kitartó munkának az eredménye, hogy ma már mindenfelé ez a kérdés járja az ipari munkásság között. Az IWW-tól még idegenkednek a hazafiság és szakszervezetekben nevelt munkások, mert forradalmi szervezet, de eljön az idő, amikor azt is befogják látni, hogy érdekeiket csak akkor képviselheti valamely szervezet, ha az forradalmi Ipari Szervezet, mint az IWW. meghívó. A chicagói Általános Munkás Dalárda 1935 március 9-én, szombat este 8 órai kezdettel tánccal egybekötött nagyszabású “BUNCO PARTY”-T rendez a Bérmunkás Otthonban 1604 N. California Ave. Értékes kézimunka és egyéb dijak a szerencsés nyerőknek. A játék után tánc. Részvételi jegy előre váltva 30c., a pénztárnál 35c., mely a táncra is érvényes. Akik csak a táncra jönnek, azok részére a beléptidij 20 cent. Olvasóink tömeges megjelenését elvárja a rendezőség. Pittsburghban már egy pár hete vizsgálják Andrew Mellon- nak az üzleti ügyeit mivel a kormány azzal vádolja, hogy törvénytelen módon megcsalta az államot, csekély 3 millió dollár erejéig. Ha vissza emlékszünk egy évvel ezelőtt Morgantól is akart a kormány ilyen visszatartott adót behajtani, de bizony az nem sikerült, igy egészen biztosak lehetünk, hogy Andrew Mellon sem fog fizetni, a mellett nem is törvénytelen volt az a mód mely szerint nem csak a munkás milliókat csalja, hanem a kormányt is, éppen a kormány hozta azokat a törvényeket, lehetőségeket, melyeket olyan könnyen kitudnak játszani azok, akik megtudják a legjobb ügyvédeket fizetni, hogy a törvényt kitudják magyarázni. Andrew Mellon volt az egyedüli ipari fejedelem, aki hajlandó volt a kormányzásban részt venni, persze ottan is mint aki jól tudja a pénzt kezelni, mint kincstárnok volt alkalmazva. Hogy milyen hűséggel szolgálta a kormányt és hogy kit képviselt akkor mikor Hoover Anglia nagykövetének nevezte ki, most a vizsgálat alatt kiderült, hogy a kormány pénzén gyakran folytatott telefon beszélgetést és intézte a Mellon érdekeltségek vagyon harácso- lását is. Most egy néhány ügyvédje is azt próbálja bizonyítani, hogy a 3.086.000 dollár melyet mint veszteségnek a fedezésére elsmirolt az öreg, egészen törvényesen ment végbe, sőt még az utánszámitás szerint a kormánytól vissza jár neki 139.000 dollár melyet adóban befizetett, illetve melyet nem tudott idejében elsmirolni. A dolog melyből most ügyet csináltak, hogy a szegény prolik azt higyjék, hogy még Mel- lonra is rá jár a rúd és őtet sajnálják nem az éhező gyermekeiket. 1931-ben, Mellonnak 14 millió dollár tiszta olyan jövedelme volt, melyet nem birt a kiadások, befektetések, ajándékok címén elkönyveltetni, mely után a Federal kormány 3 millió dollárt szeretett volna jövedelmi adó címén behajtani, de hát Mellon nem azért volt kincstárnok, hogy ne tudjon a kincseire vigyázni, vagy ő a kincstárba befizessen, inkább csak azért, hogy kivegyen belőle, igy a sok ügyvédjeitől vagy talán éppen az Egyesült Államok igazságügyi miniszterétől kért tanácsot, hogy lehetne ezt elsmirolni, kibújni ezen jövedelmi adó fizetés alól. 1931 december elején gyorsan megszervezett, két részvénytársaságot, az egyiket Ail- sa lányának, a másikat Pali fiának adta, illetve a kontrolt gyakorló többségi részvényeket, 200.000 darabot mint 1931-es karácsonyi ajándékot adott. 1931 december 30-án, miután gyermekeinek a részvényeknek nagy részét mint ajándékot adta oda mely után nem kellett neki adót fizetni, még eladott 123.000 részvényt a Pittsburgh Coal Co.-t uraló részvényeiből, a Union Trust Banknak 6 millió dollár vesztességgel, melyet a jövedelméből törvényesen levonhatott. Kincstárnoki elszámolás módja. Karácsonyi ajándék ide-oda. Részvények után vesztesség ennyi, anyi, Uncle Samnak nem jár semmi. Ez pedig mind törvényes dolog. Igaz, hogy a Union Trust Co.-nak dec. 30-án vesztességgel eladott részvényeket, április elején, mikor már a szelvényeket lehetett lemetszeni és beváltani Mellon visszavette a gyermekei részére a Coalse- ced Co. nevében melyet ő a Pali fiának alakított ez a széniparnak egyik “Holding Co.- ja . . .” Ez is törvényes. Úgy Mellon mint Morgan meg a többiek akkor adhatják el a részvényeiket és olyan vesztességgel milyennel akarják, amikor nekik úgy tetszik, illetve mikor az “Incom Tax” reportot kell csinálni, ugyan akkor a Pali fiú december utolján vissza adhatja az apjának vagy nővérének egy néhány millió vesztességgel melyet törvényesen levonhatnak az adózás alá eső összegből. Mellon Lawyer-jai, (Lierjai) nagyon erősködnek, hogy a Pittsburgh Coal Co., Union Trust és a Mellon National Bank könyveit a kormány emberei átnézhessék, mert ottan még nagyon sok ilyen törvényes átkönyvelések vannak, mely ugyan nem büntethető, dehát nem jó hirnevet adna az érdekelt feleknek. Meg nem muszáj a népnek mindent tudni, még nem hinnék el, hogy Mellon jó hazafi, pedig nagyon fontos, hogy azt higyjék. Azt mondják az ügyvédek és nagyon jó védők, hogy az mind magán üzlet kérem és abban a kormánynak sem szabad bele nézni, ami az adót illeti hát kormány ide, kormány oda nem eszik a Mellon-ból, (dinnye.) A dátum nagyon fontos, hogy mi is utánozhassuk Mellont, december 30-án eladm a részvényeinket 5—6 millió dollár vesztességgel, mert akkor kell a jövedelmi adó alá eső összeget elszámolni és áprilisban mikor az első negyedévi osztalék esedékes akkor valamelyik gyermekünknek vegyük vissza, majd jövőre ők adják el és mi vesszük vissza. Mert ez mind törvényes. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
