Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-03-09 / 833. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 március 9. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.__________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .................... $2.00 One Year ....... $2.00 Félévre ...................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy .......... 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. TELEPHONE: GArfield 7114, Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland. Ohio pending._________.______________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Felhívás az ingatlannal rendelkező olvasóinkhoz A clevelandi sztrájkokkal kapcsolatosan mindgyakrabban kell számot adnunk a sztrájkban résztvevő munkások, munkás- nők és általában az azokat segítők letartóztatásáról, a rendőrségre való hurcolásukról. Még ezideig minden esetben ezeket a munkásokat és munkásnőket az ellenük koholt vádak alól tisztázta a vizsgálat. De legtöbb esetben nem is ezzel a céllal viszik el ezeket a harcos tagjait a munkások megmozdulásainak, hanem, hogy a többieket, a még bátortalanokat, az ingadozókat szeretnék ezzel megfélemlíteni. Eddig ez nem sikerült vagy nagyon kis számban voltak olyanok, akiket a sztrájkoló társaik sorából távol tartott a hatóságok brutalitása. Mint lapunk első oldalán beszámolunk az elmúlt héten a letartóztatások olyan tömegesek voltak, hogy a szervező bizottság nem tudta olyan gyorsan összehozni a kívánt biztosítékot, amelyet első sorban ingatlanokban kíván a hatóság. így történt meg, hogy a szokásos pár órai elhurcolás után helyett napokig a börtön falai között kellett az eseményeket várniok. ötvenkét óra telt igy el; amig Cedervall mtárs is a szabad levegőre került, mert a szervező bizottság előbb a sztrájkoló munkások bailjeit kívánta rendezni. A múlt heti tömeges letartóztatás nem a véletlen müve, ezért a Bérmunkás lapbizottsága arra kéri a clevelandi olvasókat, akiknek ingatlanuk van, vagy ilyen ismerőseik vannak, hogy jelentkezzenek az irodában, ha ingatlanuk 1—2 vagy több száz dollár biztosítékra jó. Ezekre a biztosítékokra csak azért van szükség, hogy a picket vonalból elhurcolt munkás vagy munkásnő ügye tárgyalásán meg fog jelenni. Semmi féle anyagi kiadással az illető biztosíték adóra nem jár. A clevelandi harcok menetét könnyítik meg mindazok, akik ezzel a jelentkezéssel, illetve felajánlással segítik. A munkásosztály egységfrontja (P.) Csak az osztályharc alapján megszervezett termelő munkások képezhetik a forradalmi munkások egységfrontját. Minden más tákolmány csak a hiszékenyek megtévesztésére alkalmas; de semmiesetre sem képviselheti az osztályharc alapján álló, feltörekvő munkásosztály érdekeit. Első sorban azért; mert a munkászosztály érdekeit csak magok a dolgozók képviselhetik szervezeteiken keresztül, még pedig közvetlen ott, ahol a kizsákmányolás történik. Minden más törekvés, amely a különböző társadalmi osztályhoz tartozó egyéneket próbálja egységfrontba állítani, megszegi az osztályharcnak az alapját; mivel minden osztály harcot kizárólag a kizsákmányolás hozott létre. Ki merné állítani, hogy egy üzlettulajdonos vagy bármilyen zug ügyvéd és hivatásos politikai pártsallangoknak gazdasági érdekeik összőeegyeztethelő a kizsákmányolt bérért dolgozó munkásokéval. És ha sok esetben látjuk is, hogy a fentebb megemlítettek csoportjából akadnak olyanok, akik látszólag a munkások érdekeiért harcolnak, ezt teszik a legtöbb esetben azért, hogy a munkások nagy tömegeiből üzletük fellendítésére vevő közönséget szerezzenek, vagy pedig az ügyvéd urak népszerűségre tegyenek szert, hogy ez által ménnél több ügyfelet szerezzenek, de nem az osztályharc megvívására, hanem saját üzleti céljaikra. Jól hangzó frázis a különböző társadalmi csoportok egységfrontjának hangoztatása azok számára, akiknek halvány fogalmuk nincsen az osztályharcról és nem tudják, hogy az emberi társadalomban a gazdasági egyenlőtlenség az osztályok keletkezésének alapja. Ebből kiindulva a különböző gazdasági osztályok és annak képviselői nem képezhetik a forradalmi munkások egységfrontját, még akkor sem, ha látszólag elvileg megegyeznek, mert a társadalomban minden megnyilvánulásnak rugóját a gazdasági alap és annak mozgató ereje képviseli. A munkásosztály egységfrontja kizárólag csak egy egységes ipari szervezeten keresztül jöhet létre. Ahol a kizsákmányolt, bérért dolgozó munkások, a bérrendszer megszüntetesere szervezkednek. Minden más egységfrontnak nevezett gyülekezet; csak megtévesztése a munkásosztálynak és mint ilyen letereli a munkásokat az osztályharc tényleges útjáról. Az IWW mint ipari szervezet, amely kizárólag a bérért dolgozókat szervezi gazdasági érdekeik megvédésére, egységesen vívja az osztályharcot, kizárólag a munkásosztály részére. Ha az IWW harcait megfigyeljük, hogy vívja a tényleges osztályharcot, kizárólag a munkások egységes összevonásával a munkásosztály egységfrontján. A munkásosztály gazdasági érdekei azonosak, amelynek megvédésére vagy annak megváltoztatására vívhatnak egységes harcot. Ebben a harcban feleslegessé válik és másodrendű, hogy a munkásoknak milyen politikai meggyőződésük van vagy nemzetiségük, sőt még azt sem kell kutatni, hogy melyik egyháznak a tagjai. Mert ha ezeket kutatjuk csak megbonthatjuk az egységet, s igy biztos verességet jelent a harcban állók számára. A munkásosztálynak, harcaiból minden frakciót ki kell küszöbölni. A közös célért, közös erővel, egységesen kell harcolnia ott, ahol ténylegesen termelő erejéből értéktöbletet halmoznak fel. Ott ahol a munkásosztály gazdasági harcot viv, csak a harcban állók ipari szolidaritása viheti harcukat győzelemre. Minden más kísérlet; csak az egység megbontására irányul. A munkások gazdasági szervezetei lehetnek azok a helyek, ahol tanítani és nevelni lehet a munkásokat, úgy harci eszközök különböző módozatainak hosználatára és magának az osztályharcnak ismertetésére; mert a gazdasági harcot vivő munkás valóságban részt vesz az osztályharc tüzében. Ha a dolgozók felismerik és harcaikat közvetlen azok ellen irányítják, akik osztályuk ellenségei, akkor megvalósították az igazi egységfrontot, amely egységfront győzelmét az ipari szolidaritás felösmerésével és annak gyakorlatbani használatával győzelemre is viszik. Ezt az egységfrontot igyekszik az IWW minden harcában megszervezni. Minden más egységfront megalkuvás, amit a munkásjelzővel ellátott pártok ajánlanak; mert a munkások érdekeit nem lehet összeegyeztetni, a munkásosztályon kívül állók és nagyon sok esetben kapitalista és kizsákmányoló “elvbarátok” osztályérdekeivel. A munkásosztály egységfrontját kizárólag csak ők magok alkotják, még pedig egy jól megszervezett egységes ipari szervezet keretein belül. Az ilyen szervezeten kívül állók csak elgáncsolói lehetnek a munkások egységének vagy alattomos árulói. (Folyt, az 1-ső oldalról.) “Általános Sztrájk” mely nem általános. Mint már hírrel szolgáltunk a városban levő fehérnemű és női mosóruhákat készítő gyárakban az International Ladies Garment Workers szervezet általános sztrájkot rendelt el, mely közel tízezer munkást — nagyobb részben leányokat — érint. A gyárak nagyobb része teljesen szervezetlen volt a sztrájk rendelet idején és sajnos, de még ma is kevés remény van rá, hogy általánossá válik a harc. Egyes helyeken az operatoroknak csak nagyon elenyésző százaléka hagyta abba a munkát és ma már kevesebb remény van a harc kiszélesítésére, mint volt a harc első napjaiban. A sztrájk által érintet gyárakban csak a szabászok voltak százszázalékosan szervezve és ezek be is szüntették a munkát, azonban a szabászok körülbelül csak 3 százalékát képezik az alkalmazott munkásoknak, igy helyeik könnyen betölthető sztrájktörőkkel, ami meg is történt. A helyi kitartott sajtó minden nap hirdetéseket hoz a munkást kereső rovatban és értesülések szerint már felesleges számmal vannak sztrájktörők minden gyárban. A sztrájk első napjaiban szó volt-róla, hogy az International Ladies Garment Workers Union szimpátia sztrájkba szólítja a városban levő összes tagjait, mely esetben teljesen megbénította volna a Market St. Districtben levő üzemeket, ez azonban ma már valószínűtlennek látszik. A hangulat minden nappal csendesebb lesz és lassan mindenki elfelejti, hogy a “cotton goods” munkások sztrájkon vannak, csak az a néhány száz fogja tudni, akik kirekednek a gyárakból, mert helyeiket sztrájktörők helyettesítik. Mindez elkerülhető volna ha a munkásság a jelen viszonyoknak megfelelő szervezetben szervezkedne. A jelen sztrájk kell, hogy intő példával szolgáljon a tüipari munkásoknak és ha egyébb nem, annyi eredménye lesz ezen sztrájknak, hogy tanulnak belőle a jövőre vonatkozólag. Első sorban a tüiparban ugyanazon szervezet két különböző szakmát ismer el. Az egyik az úgynevezett — “silk dress maker,” a másik pedig a “cotten goods’ worker.” Mindkét helyen az International Ladies Garment Workers szervezet dominál, de még e szorosan össze tartozó munkásokat is elválasztják egymástól. Mily eshetősége van a munkásságnak harcot vívni ily körülmények között az egységesen szervezett munkáltatókkal szemben. A mai fejlett termelési rendszerben a munkásság csak egy módon számíthat sikeres harcokra és pedig, ha a harcot a forradalmi Ipari Szervezet legyőzhetetlen fegyverével vívják. Ily szervezet csak egy van az egész világon: az IWW. HÍREK AZ IPARI HARCTÉRRŐL
