Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-02-16 / 830. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to

OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending

VOL. XXIII. ÉVFOLYOM.

CLEVELAND, 1935 FEBR. 16.

NUMBER 830. SZÁM.

1300 munkás sztrájkol a National Screw-nál------------------ <e------------------------------------------------------------------------------------Tökéletes egységfrontban van a 17 department munkássága

ELSŐ VOLT A VONALBAN A FORDNÁL

A National Screw Mfg. Co. No. 1. telepén, amely most egyesítve van a No. 3 és No. 5 telepekkel az ott dolgozó munkások csütörtök este tartott gyűlésükön a sztrájk mellett szavaztak, mivel szerdán este 24 órás idó't adtak a gyár vezetőségének, hogy az egy hét előtt tett Ígéretét, melyszerint 10 százalékos bérjavitást ad a telep valamennyi munkásának, nem válotta be.

Mivel a munkások bizottsága nem kapott kielégítő választ a gyűlés a kivonulás mellett szavazott és PÉNTEKEN REGGEL a TELEP 1.300 MUNKÁSA közül a foremanokon kívül alig 15 munkás ment be a gyárba a TÖBBI MUNKÁSOK A PICKET LINEON MARADTAK.

A gyár történetében most történt először, hogy a munkások ilyen szolidaritást tanúsítottak, amely az IWW felhívásának tudható be.

Közel egy esztendeje, hogy az IWW szónokai ott vannak a munkások között, akiknél állandó volt a panasz, hogy azzal az irammal szemben, amelyet itt is bevezettek, hogy a munkások termelőképességét úgyszólván megkétszerezték, de a munkások fizetését hagyták a régen levágott alapokon.

Az American Federation of Labor is kísérletet tett a munkások szervezésére. Hónapokkal ezelőtt megjelentek a business agentek és vagy 250 munkástól elszedték a beiratási dijakat, de egyebet nem is tettek közöttük. A New Deal életbelépése után a company uniont is megkísérelték a gyárban megszervezni, de az sem ért az AFofL-nél több eredményt.

Az IWW szervezési munkájára mind több és több munkás figyelt fel és most, amikor a munkaalkalom is megjavult, a munkások alkalmasnak látták az időt, hogy a több termelésből nekik is jusson valami, bérjavitási követeléssel keresték fel a gyár vezetőségét.

Mig a gyár egyik vezetője megígérte az általános bérjavitást, addig a másik és ugylátszik a hatalmasabb boss ezt ellenezte és az általános bérjavitás helyett egyes telepek munkásainak az órabérét javította meg. Voltak akik 25—28 centes javítást kaptak óránként. Több százan 5-től 15 centig kaptak órabér javítást. Bizonyára igy vélte a big boss a munkások szolidaritását aláásni. Ez a kísérlet azonban nem sikerült és most már megállapíthatjuk, hogy AZOK VEZETTEK A SZTRÁJK KIMONDÁSÁBAN, AKIK A BÉR JAVÍTÁSOK AT

MÁR MEGKAPTÁK. EZEK A MUNKÁSOK MEGÉRTETTÉK AZT HOGY AZ ő BÉRJAVITÁSUK IS CSAK ÚGY TARTHATÓ MEG, HA A TELEP VALAMENNYI MUNKÁSÁNAK A FIZETÉSE MEGJAVUL.

A National Screw-nak évek óta nem volt annyi rendelése mint most van és a munkások bíznak benne, hogy az összetartásuk eredménye a sztrájk rövid és győzelmes befejezése lesz.

Azok a munkások, akik még nem voltak tagjai a szervezetnek, pénteken állították ki az aplicationjukat, hogy a még bent levő fizetésük átvételekor megszerezhessék a vörös kártyájukat.

Mint már jelentettük Cleveland ebben a gyárában nagy számmal dolgoznak magyar munkások és munkás asszonyok, akik egytől-egyig a sztrájkhoz csatlakoztak és részt vesznek

a picket lineban is. ...... ...

Hétfőn reggel hatalmas picket vonal vette korul a gyár minden bejáratát. A bizottságok jelentése szerint két tucat munkásnál több nem ment a gyárba. Fiatal munkásnők olyan elszántsággal támadtak az autón behajtóknak, hogy sok férfi munkás példát vehetett ezeknek a lányoknak a nagyobb darab kenyérért folytatott harcáról, különösen azok, akik bar nem mennek be a gyárba, de a picket vonal mögött húzódnak csak

meg.

DETROIT, MICH. — John Korchak 37 éves munkás már hónapok óta járta a munkanélküliség kálváriáját. Minden nap ment keresni és a minap biztosítani akarta magát, hogy eljusson a For dearborni telepének felvételi irodájához, korán indult útnak. Az idő hideg volt és öltözete csak egy kopottas felső kabát volt, melyet három évvel ezelőtt, már mint használtat vásárolt.

Mivel a munkanélküliek nagyszámmal keresik fel a felvételi irodát — és nagy részük egész napi áldogálás után sem jut odáig, mert a vonal oly hosszú — John úgy indult el, hogy egy órakor már ott volt és első volt a vonalba. Amint

a hajnal hasadt még többen érkeztek és ezek John után foglaltak állást. Társalgás nem volt a munkára várók között, mert erre túl hideg volt. Némelyek mozogtak, vagy ugráltak, hogy felmelegedjenek, John azonban nem mozdult, hanem türelmesen várta az iroda nyitást, a drót kerítésnek támaszkodva.

Végre elérkezett a 8 óra, amikor az irodát nyitják és a vonal mozogni kezdet előre. John azonban nem mozdult. Az utána jövők egyike meglökte, hogy menjen ő is és a lökéstől elesett. Lehajoltak hozzá, hogy felemeljék és csak akkor vették észre, hogy halott.

John Korchak halálra fagyott.

Rákosi Mátyást életfogytiglani börtönre ítélte a Horthy bíróság

Rákosi Mátyást, aki egyike volt a rövid életű magyarországi proletár diktatúra. leg- agilisabb vezetőinek, akinek harciasságát misem igazolja jobban, mint hogy Oroszországból tért vissza magyar földre, hogy az alvó, a tűrő munkások harci erejét újból szervezze, aki ezért hosszú esztendős börtön büntetését töltötte ki, ebből a börtönből való kiszabadulásakor lett újból letartóztatva és uj vádak százaival állott most is szemben, olyanokkal, amelyek elkerülhetetlenek minden forradalmi megmozdulásnál de amelyeket mint rendkívüli idők intézkedéseit bírálják el ott ahol a gyűlöletnek határt tudnak szabni.

Rákosi Mátyás újabb letartóztatásának idején kifejtettük, hogy a magyarországi igazságszolgáltatás újabb galádságán nem botránkozunk meg, de hittünk abban, hogy Oroszország megmenti, kiszabadítja polgárát, akit ő maga küldött ebbe az égő katlanba a hóhérok kezéből.

Nem igy történt. Rákosi

Mátyás rendíthetetlen bátorsággal, nagy intelligenciával védte — nem a maga személyét — azt az eszmét, amelynek az érdekében való tevékenységéért a vádak százait olvasta rá az ügyészség. Ebben teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy a magyar bíróság előtt áll, amely minden szavára, minden kijelentésére a törvényparagrafusok tucatját alkalmazzák, hogy a rendszernek ezt a gyűlölt ellenségét elhallgatassák.

Ha a világ munkássága, melyért Rákosi Mátyás a budapesti törvényszéki teremben vívta harcát, csak megközelitőleg ilyen bátorságot tanúsított volna vele szemben, ha nem hallgat a buta és gyáva propagandára, hogy táviratokkal fölemlítik meg a Horthy bíróságot, de az egész világot behálózó általános sztrájkot szervezi meg, ma Rákosi Mátyás már Moszkva utcáin szívhatja a magyar börtönöknél tisztább levegőt. Hogy ez miért nem igy történt, arról még lesz szó lapunk hasábjain.